Napi Gazdaság

Délutánra tették lejtőre a tőzsdét

Jól kezdte a hétfői kereskedést a Budapesti Értéktőzsde irányadó indexe, majd a nap második felében kerültek lejtőre a hazai részvények. Végül a Richter és az OTP vezetésével több mint egy százalékot veszített értékéből a mutató. A hét első kereskedési napját 18 245 ponton fejezte be a BUX index, ez 1,2 százalékkal volt alacsonyabb a múlt pénteki szintnél. A forgalom az átlagosnak megfelelő volt, a nap végére tízmilliárd forint értékű részvény cserélt gazdát.

Kis pluszok voltak a vezető tőzsdéken

Tovább tart az optimista hangulat a világban, az erős kínai exportadat és az ázsiai piacok jó szereplése újabb lendületet adott az emelkedéshez az európai és az amerikai piacokon is hétfőn. A vártnál gyengébb német ipari termelési adat nem hozott érdemi mozgást, ugyanakkor lapzártánk után beszél néhány kormányzótanácsi tag a Fedtől, ami hozhat mozgást a piacokra. Ezek előtt azonban óvatosak voltak a befektetők, így kisebb pluszokban zártak a vezető európai indexek. A német DAX 0,25 százalékkal, 9195 pontra emelkedett, a londoni FTSE−100 0,1 százalékkal, 6559 pontra nőtt. A céghírek közül 1 százalékos eséssel reagált a ThyssenKrupp árfolyama arra, hogy a cég szóvivője cáfolta azokat a spekulációkat, melyek szerint a társaság eladná az európai egységeit. Ezek eladása ugyanis a piaci várakozásokkal ellentétben nem javítaná az eredményt.

Elgyengült a forint hétfőre

Elvesztette pénteki erejét a forint hétfőn, pedig a múlt hét végére még a fontosnak tartott 300 forintos szintet is áttörte az euró árfolyama, ha csak pillanatokra is. Ennek azonban hétfőn már nyoma sem volt, annak ellenére, hogy a nemzetközi hangulat nem volt borongós. Igaz, túl rózsás sem, valószínűleg mindenki óvatosabb lett a Fed-döntés előtt, hiszen a múlt hét végi nagyon jó amerikai munkaerő-piaci adat után most az infláció miatt tartják szükségesnek a QE3 folytatását. Így a piaci szereplők számára kiszámíthatatlan lett a folytatás, iránymutatást csak a következő Fed-ülés utáni nyilatkozatok adhatnak. Mindenesetre a hétfői, óvatosabb hangulatban ismét 301 forint fölé szaladt az euró, így szakértők szerint a következő napokban a 300−303-as szinten sávozhat a magyar deviza az uniós fizetőeszközzel szemben.

Tőzsdére vinné brit bankját az HSBC

A legnagyobb brit bank, az HSBC azt fontolgatja, hogy lakossági és vállalati üzletágának harminc százalékát bevezeti a tőzsdére, hogy megfeleljen a szabályozói követelményeknek és készpénzhez jusson − számolt be hétfőn a Financial Times. A lap forrása szerint a terv egyelőre korai fázisban van, de informálisan már egyeztettek róla a befektetőkkel és a bank vezetőségén belül. A tervezett brit szabályozás szerint a kereskedelmi bankokat le kell választani a kockázatosabb befektetési banki tevékenységről, hogy ezzel védjék az adófizetőket és a betéteseket a majdani esetleges bankmentések idején keletkező költségektől. Ebben a környezetben szakemberek szerint logikus lépés lehet a kereskedelmi banki tevékenység bevezetése a tőzsdére. Az HSBC Európa legnagyobb bankja 200 milliárd dolláros értékkel, a becslések szerint a brit üzletág 32,7 milliárd dollárt érhet, vagyis a harminc százalék esetleges eladása tízmilliárd dollár körüli tranzakciót jelentene.

Milliárdokat nyerhet az állam a Richter-kötvények cseréjén

Bár csak jövő szeptemberben jártak volna le a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) 2009-ben kibocsátott átváltható Richter-kötvényei, a vagyonkezelő már most visszavásárolta azokat és új sorozatot bocsátott ki. A két kötvény közötti kamatkülönbözeten évi közel kétmilliárd forintot spórolhat meg az MNV még úgy is, hogy 70,8 millió euróval többet bocsátott ki az új sorozatból. A most kiváltott kötvények ugyanis 833 millió euró értékben voltak a piacon és 4,4 százalékos éves hozamot fizettek, ezt váltotta ki az állam 903,8 millió eurónyi új ötéves papírral, melyekre már csak 3,375 százalékot fizet. Vagyis amíg korábban évi 36,7 millió euró kamatot fizettek a kötvények után, ez most 30,5 millióra csökken. Azzal, hogy a lejárat előtt majdnem egy évvel "leváltották" a kötvényeket, egyévi kamatkülönbözetet megspórolt az MNV, ami 6,1 millió euró. Persze a lépés elsődleges oka valószínűleg nem ez volt, hanem egyrészt az, hogy a lejárat után a kötvényeket Richter-részvényekre lehetett volna váltani, így nem akarták megvárni a lejáratot, másrészt a jelenlegi likviditásbőségben könnyebb volt keresletet biztosítani a kötvényekre, ahogy azt a közelmúltban kibocsátott magyar dollárkötvények esetében is tapasztalhatta az állam.

Az EU felülvizsgálta a repülőn telefonálás szabályait

Az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség (EASA) enyhített a hordozható elektronikus készülékek (okos telefonok, táblagépek, e-könyv-olvasók) repülőgépeken való használatának szigorú szabályain. Eddig guruláskor, felszálláskor és landoláskor az utasok minden elektronikus készülékét ki kellett kapcsolni.

Túl vannak a mélyponton a lengyel bankok

A lengyel bankszektor az utóbbi időszakban felülteljesítette a világ pénzügyi szektorát a nehéz gazdasági környezetben is − emeli ki az Erste Bank friss elemzése. A szakemberek arra számítanak, hogy a tendencia folytatódik, a bankok fokozatosan mászhatnak ki a gödörből.

Kihullhat az adu ász a horvátok kezéből INA-ügyben

Ha jogerősen is megnyeri a múlt pénteken indult pert Hernádi Zsolt, a Mol első embere, akkor jó eséllyel lesöprik a horvátok adu ászát az INA-ügyben. Szakértők szerint a horvátok biztos nem hagyják ennyiben a dolgot − kérdés, van-e még ütőkártya a kezükben.

Növekszik a lakosság súlya az államadósság finanszírozásában

Az év eddigi részében gyakorlatilag stagnált a külföldi befektetők forintállampapír-állománya, miközben a teljes piacon lévő állomány növekedett − derül ki az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) adataiból. Most az összes forintalapú papír kevesebb mint negyven százaléka van a külföldiek kezében, szemben a 2012 decemberében tapasztalt 43,6 százalékkal. Az ok a lakossági állampapír-vásárlási kedv növekedése, aminek köszönhetően a költségvetési hiány egyre nagyobb része finanszírozható belföldről.