Napi Gazdaság

Kedvezőbb növekedésre számít idén és jövőre a Takarékbank

Erőteljesebben bővülhet idén a gazdaság, miután a Takarékbank elemzői arra számítanak, hogy a negyedik negyedévben 2,8 százalékkal nő a GDP, amelynek hatására az éves növekedési ütem 1,2 százalékra gyorsulhat. Részben az áthúzódó hatásoknak köszönhetően jövőre a GDP-növekedés a két százalékot is meghaladhatja, és 2015-re is marad tartalék egy két százalék fölötti bővülési ütemhez − olvasható a tegnap publikált prognózisban. Ahhoz azonban, hogy 2015-öt követően a növekedési dinamika tovább emelkedhessen, a potenciális növekedési tényezőkben jelentős javulásra lenne még szükség. Az infláció csaknem negyvenéves mélyponton jár, a pénzromlás üteme tovább csökken a következő hónapokban és jövőre is kényelmesen a középtávú cél alatt marad, éves átlagban 1,5 százalék lesz. A némileg enyhülő kiadási szigor ellenére az idei hiány az elemzők számításai szerint várhatóan a GDP 2,7 százalékára rúg majd és fegyelmezett költségvetési politika mellett jövőre sem haladja meg a három százalékot. A GDP-arányos államadósság mutató az idén még nem csökken számottevően, 2014-től viszont már komolyabban mérséklődhet, hiszen a nominális kibocsátás növekedése is felgyorsul.

Inflációpolitikai rezsimváltást emleget a jegybanki tanulmány

Az inflációval kapcsolatos várakozások megtörésével lehet leghatékonyabban elérni, hogy alacsony szinten horgonyozzanak az árak. Magyarországon ez nem könnyű feladat, ugyanis a lakosságnak történelmi okok miatt van egy jelentős érzékenysége a nagyobb árkilengésekre. Emiatt eleve a múltból táplálkozó élmények a meghatározóak a jövőre vonatkozó várakozások kialakításában. A magas szinten ragadó várakozások ráadásul minden gazdasági szereplőt arra kényszerítenek, hogy ehhez igazítsák bérpolitikájukat, ami aztán már önbeteljesítő folyamatként járul valóban hozzá a nagyobb árnyomáshoz. Ahhoz, hogy az ördögi kört meg lehessen törni, újszerű inflációpolitikai eszközökre van szükség.

Megegyeztek a koalíciós pártok Csehországban

Az utolsó sarkalatos kérdésben is sikerült egyezségre jutni a csehországi választásokon győztes szociáldemokratáknak (CSDD) és leendő koalíciós partnereiknek: a kompromisszum szerint jövőre nem csökkennek ugyan, de nem is nőnek az adóterhek az országban. Bohuslav Sobotka, a CSDD elnöke szerint − aki előreláthatóan a miniszterelnöki bársonyszéket is megkapja − a koalíciós szerződés tervezetét pénteken írja alá az Andrej Babis milliárdos vezette Ano, valamint a kereszténydemokrata-néppártiak (KDU-CSL) valamennyi parlamenti képviselője, és ekkor hozzák nyilvánosságra a részleteket is. Annyit már most tudni lehet, hogy az orvosi rendelőkben megszüntetik a 30 koronás vizitdíjat és a vényilletéket. A jelenleg kétkulcsos áfarendszerbe egy újabb, nagy valószínűség szerint 5 százalékos kulcsot is bevezetnek, amely alá többek között a gyógyszerek, gyermekápolási szerek és könyvek tartoznak majd. A személyi jövedelemadóhoz és a nyereségadóhoz nem nyúlnak 2014 végéig, és a CSDD korábbi tervei ellenére nem vezetnek be ágazati különadókat sem. Egyelőre marad azonban a szolidaritási adó, amelynek alapján a minimálbér négyszeresét keresők hét százalékkal többet fizetnek az államkasszába. A három párt a koalíciós tárgyalások második körében az alakuló kormány összetételével foglalkozik majd.

Eljárást indít a Horvátok ellen Brüsszel

A horvát államháztartás hiányának és a jövő évi költségvetés tükrében nem okozott túl nagy meglepetést, hogy az Európai Bizottság túlzottdeficit-eljárást kezdeményez az országgal szemben. A Brüsszel által vázolt kiigazítási pálya azt követeli a kormánytól, hogy jövőre 4,6, 2015-ben pedig 3,5 százalékra szorítsa le a hiányt ahhoz, hogy 2016-ban elérhetővé váljon a 2,6 százalékos cél. Ez jövőre 0,5, azt követően 0,9, 2016-ban pedig 0,7 százalékos strukturális egyenlegjavítást kíván meg Zágrábtól. Az uniós pénzügyminiszterek januárban hozhatják meg a döntést az eljárás elindításáról. Varsónak viszont április 15-ig kell előállnia azokkal a tervekkel, amelyek jövőre a GDP 3,9 százalékára, 2015-re pedig a bruttó hazai termék 2,8 százalékára mérséklik a költségvetés hiányát. Lengyelország eredetileg 2012-ig kapott haladékot. A lengyel büdzsé 4,6 százalékos többlettel számol jövőre, ami a magánnyugdíjalapokból az államkasszába irányított egyszeri tételnek tudható be. A pluszforrást azonban a jövőre érvénybe lépő új szabályok értelmében nem lehet hiánycsökkentésként figyelembe venni, a tanács ezért javasolt egy újabb év haladékot Varsónak.

Szlovákia: gyorsul a gazdaság..

Szlovákia gazdasági növekedése idén 0,9 százalék lesz, jövőre 2,2 százalékot, 2015-ben pedig 3,1 százalékot vár a szlovák nemzeti bank (NBS) − ismertette a legfrissebb prognózist Jozef Makúch, a jegybank elnöke. A növekedés fő hajtóereje még mindig az export, bár 2014-től kezdődően már a magára találó lakossági fogyasztás is érezteti húzó hatását. Szlovákiában tavaly még 1,1 százalékkal csökkentek a reálbérek, idén a nemzeti bank viszont már 1,1 százalékos növekedést vár, 2014-ben 2,0, 2015-ben pedig 2,1 százalékkal emelkedhet a reálbér. Jozef Makúch szerint a javuló tendencia két tényezőre vezethető vissza: egyrészt a vizsgált időszakban alacsony lesz az infláció üteme, 2013−2015-ben éves szinten 1,3 és 1,8 százalék között alakul, másrészt a Fico-kormány jövőre átlagosan 16 euróval növeli a közalkalmazottak bérét, ezen belül a pedagógusok jövedelme 5 százalékkal nő. A jövő évtől várt 2 százalék feletti GDP-növekedés viszont még mindig nem elegendő arra, hogy érdemben csökkenjen a munkanélküliek száma. E téren a jegybank előrejelzése szerint csak óvatos javulás várható, az idei 14,2 százalékos munkanélküliségi arány 2015 végére is csak 13,1 százalékra mérséklődhet.

Közel a megállapodás a bankunióról

Az EU-pénzügyminiszterek kedd éjjelbe nyúló brüsszeli tárgyalása után már látszik a kompromisszum a bankunióról. A legtöbb eddig vitatott kérdésben történt előrehaladás, ami még nyitott, arról pedig jövő szerdán − vagyis egy nappal a határidőnek tekintett uniós csúcs előtt − újra tárgyalnak. Így elérhető közelségbe jutott a bankunió, amelynek most a második pillére, a bankszanálás mechanizmusa volt terítéken. Megvan a jövő heti kompromisszumot megalapozó keret − nyilatkozta a találkozó után az EU soros litván elnöke, Rimantas Sadzius pénzügyminiszter. A jelek szerint német kollégájának, Wolfgang Schäublénak sikerült biztosítania, hogy a bajba került bankok mentésekor ne kelljen az adófizetőket, azaz a nemzeti költségvetéseket terhelni. Berlin azt is el akarta kerülni, hogy a felállítandó európai pénzalaphoz forduló "idegen" bankot Németországnak kelljen kisegítenie. A kompromisszum több lábon áll. Egyrészt megállapodnak egy tíz évre szóló átmeneti mechanizmusban, ez addig működik, amíg az európai bankok hozzájárulásából fokozatosan feltöltik az 55 milliárd eurós biztonsági alapot. Addig a bankunió tagállamainak saját, már meglévő szanálási alapjai hálózatszerűen állhatnak rendelkezésre, vagyis közös kölcsönt nyújthatnak a gyengélkedő pénzintézetnek. Fő szabály azonban, hogy az adott banknak előbb minden lehetőségét ki kell merítenie, azaz a részvényeseit, hitelezőit, sőt a 100 ezer eurót meghaladó betéteseit is a kasszához invitálják.

A legtöbbet fizetőé lesz Ukrajna

Már úton kell legyen Brüsszelbe az az ukrán kormánydelegáció, amely folytatja a Kijev által megszakított csatlakozási tárgyalásokat − legalábbis ezt ígérte Viktor Janukovics államfő, miközben Catherine Ashton, az EU külügyminiszterének orra előtt verte szét az unió mellett tüntetőket Kijevben a rohamrendőrség. Az elnök világosan kimondta, hogy akár már tavasszal aláírhatják a megállapodást Brüsszellel, ha az jobb pénzügyi feltételeket ígér. Mikola Azarov miniszterelnök a kormány ülésén közölte: 20 milliárd eurós támogatást várnak az EU-tól, hogy minimalizálják a csatlakozás miatt az Oroszországgal és szövetségeseivel való gazdasági kapcsolatok megromlásából következő veszteségeket. Erre az Európai Bizottság szóvivője úgy reagált, hogy "Ukrajna jövője nem lehet versenytárgyalás tárgya, ahol a legmagasabb ajánlatot tevő nyeri el a díjat". Bár ez szépen hangzik, valójában egyre nyilvánvalóbb, hogy az ukrán vezetés erre játszik, és míg az oroszok az általuk vezetett vámunióhoz való csatlakozás fejében már emelték a kezdetben 10 milliárd dolláros tétet, Brüsszel is hajlik rá, hogy az eredetileg tervezettnél jelentősebb támogatásban részesítse Kijevet. (Ukrajnáról lásd cikkünket a 8. oldalon.)

Négyszeres osztalék a MasterCardnál

A MasterCard igazgatósága elfogadta azt a tervet, amely szerint 83 százalékkal emelik a cég osztalékát, és feldarabolják a részvényeket. A mostani döntéssel a korábbi 60 centről 1,1 dollárra emeli negyedéves osztalékát a MasterCard, emellett 3,5 milliárd dolláros részvény-visszavásárlási programot is bejelentett a cég. Idén februárban egyszer már megduplázta az osztalékot a kártyatársaság, vagyis az év eleji 30 centnek majdnem a négyszerese lesz a jövőben a negyedévenkénti kifizetés. Részvényvásárlásból is ez a második menet 2013-ban, hiszen korábban már volt egy 2 milliárd dolláros program.

Kivonul Ausztráliából a GM

Beszünteti az autógyártást Ausztráliában a General Motors Co (GM) − jelentette be tegnap a társaság, a magas költségekkel, illetve a bénítóan erős ausztrál dollárral indokolva döntését. A GM 2017-ben zárja be a Melbourne közelében levő motorgyártót, illetve az adelaide-i összeszerelő üzemet, ahol a csoporthoz tartozó Holden-modellek készülnek. Az 1856-ban még nyeregkészítőként alapított céget 1931-ben vette meg a GM, de az az amerikai tulajdonostól függetlenül az ausztrál ipari fellendülés egyik szimbólumának számított. A tavaly több mint 82 ezer autót előállító Holden az elmúlt nyolc évből hatban veszteséges volt − emlékeztetett a The Wall Street Journal −, a bezárással 2900 munkahely szűnik meg. Hosszú távú üzleti terveink alapján ebben az országban képtelenség autót gyártani vagy összeszerelni − fogalmazott most a Reuters szerint az adelaide-i üzem igazgatója, Mike Devereux.