Minőségi beruházások kellenek
Alig van különbség a kormány és a piac gazdasági növekedésről szóló prognózisa között − mondta Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke. A hosszú távú növekedés biztosításához már csak a beruházások markáns emelkedésére van szükség.
Örül, de aggódik is a bizottság
Áttekintették az Európai Bizottság tisztviselői Magyarországon a friss gazdasági fejleményeket és szakpolitikai kezdeményezéseket − 2010 novembere óta ez volt a negyedik ilyen felügyeleti látogatás. A bizottság tisztviselői szerint a növekedés − többek között az uniós források gyorsított felhasználásának köszönhetően − fokozatosan gyorsulni fog. A folyó fizetési mérleg és a tőkemérleg folyamatos többlete csökkentette a külső adósságot, az államadósság piaci alapú finanszírozása pedig gördülékenynek bizonyult. Ugyanakkor megmaradt számos sérülékeny pont, amelyeket elsősorban az magán- és az államadósság magas szintje, a finanszírozás magas költségei és az alacsony növekedési potenciál jellemez. Ide tartozik még a tartósan gyönge hitelezés és egy sor nem piacbarát politikai intézkedés. A kormány fiskális fegyelem iránti elkötelezettsége jórészt megmaradt, a költségvetésben ugyanakkor nincs tartalék arra az esetre, ha esetleg a végrehajtás valahol megcsúszna. A bankszektor folyamatosan akadályozva van abban, hogy a növekedéshez hozzájáruljon. A hitelhez jutás terén a növekedési hitelprogram jó megoldás, de csak időszakos javulást érhet el.
Leleplezte a NAV az emfeszes Góczi István biodízelcsalását
A mátészalkai Inter-Tram Kft. volt a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) fő célpontja november végén, a rajtaütés során 800 milliós adócsalási ügyet göngyölítettek fel − tudta meg az Index. A szóban forgó társaság Góczi István érdekeltsége. Góczi, az EMFESZ egykori ügyvezetője pár éve egyetlen dollárért eladta a 200 milliárdos gázcéget, és közben egy óriási offshore céghálózaton keresztül folyatott át 20-30 milliárd forintot. A NAV tájékoztatása szerint az ügyben roppant kiterjedt cégháló tevékenykedett annak érdekében, hogy a Szlovákiában nagy mennyiségben beszerzett repceolajat Magyarországon hazai eredetű biodízelként forgalmazzák. A 800 milliós áfacsalás gyanúja miatt a hatóságok 600 millió forint értékben foglaltak le az érintetteknél autókat, értéktárgyakat. A 2012-ben 2,5 milliárd forint forgalmú Inter-Tram Kft. jelenleg egy szingapúri cég, a Trucon PTE Ltd. tulajdonában van. Az év elején még Volkova Ekaterina Jurjevna volt a cég többségi tulajdonosa, aki Góczi felesége. A mátészalkai cég valódi tulajdonosának is az egykori emfeszes vezető tekinthető, hiszen az 1991-es alapítás óta ő maga, illetve a Góczi család több tagja váltogatta egymást a társaság hivatalos tulajdonosaként az Inter-Tram cégbírósági nyilvántartásában, a biodízelgyártás beindításakor pedig az igazgatói posztot betöltve is vezette a céget.
Lehúzta a rolót a Raabvill
Miután a hitelezőkkel a szeptember végi határidőig nem sikerült csődegyezséget kötni, felszámolják a győri Raabvill Kft.-t − értesült lapunk. A fele-fele arányban két magyar magánszemély tulajdonában lévő építőipari céget még 1991-ben, GYÁÉVILL Kft. néven alapították a Győr Megyei Állami Építőipari Vállalat villanyszerelési ágazatának munkatársai. A kilencvenes évek közepétől Raabvill Kft.-ként működő, 47,2 milliós jegyzett tőkéjű társaság Romániában és Szlovákiában is alapított leányvállalatot és 50 százalékos tulajdoni részesedéssel beszállt egy prágai cégbe is. A napelemgyártás és a naperőműpark-építés felé is nyitó Raabvill 2011-ben 10,6 milliárd forintos nettó árbevétel mellett 54 milliós mérleg szerinti eredményt produkált, igaz, kötelezettségállománya már meghaladta az 1,7 milliárd forintot. Tavaly aztán drasztikusan csökkent a rendelésállomány, és a cég 1,85 milliárdos nettó árbevétel mellett több mint 820 milliós veszteséggel zárta az évet. Idén májusban a Raabvill csődvédelmet kért − mint közölték, azért nem tudnak fizetni, mert megrendelőikkel szemben mintegy 2 milliárd forintnyi követelésük van. (A Raabvill viszont csaknem egymilliárddal tartozik közel kétszáz szállítónak és alvállalkozónak.) A hitelezőkkel, döntően térségbeli alvállalkozókkal zátonyra futottak a tárgyalások, mert azok nem tudták elfogadni azt az ajánlatot, hogy pénzt ugyan nem kapnak, ám rájuk engedményezik a társaság követeléseit.
Jövőre változik a fogyasztói kosár
Elsősorban technikai jellegű változások indokolják a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által az infláció kiszámításához használt fogyasztói kosár egyes elemeinek a cseréjét. A csaknem ezer összetevőből álló úgynevezett reprezentánslista jövőre kilenc új taggal bővül, miközben nyolc terméket és szolgáltatást töröltek a listáról − közölte a Napi Gazdasággal a statisztikai hivatal. A kosár összetételének módosítását egyrészt a fogyasztói szokások változása indokolja, másrészt az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat is javasolhat új tételeket.
Továbbra is rekordalacsony szinten maradt az infláció
A novemberi inflációs folyamatok az elemzők által várt forgatókönyv szerint alakultak, az éves árindex az előző hónaphoz képest nem változott. Decembertől viszont folytatódhat az infláció süllyedése, amit továbbra is a rezsicsökkentés hajt.
Kikerült a présből a kiskereskedelem
Az árak lassabb növekedése az év második felétől már éreztette a hatását a kiskereskedelemben. Ugyanakkor ez a tendencia nem minden szegmensben egyértelmű, az átlagosnál magasabb élelmiszer-infláció − novembert leszámítva − például inkább rontotta az eladások volumenét, mint erősítette.
Folytatódhat a lassú kamatcsökkentés
Az alacsony inflációs környezet kialakulása nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy tavaly elkezdődhessen az azóta is töretlenül folytatódó kamatcsökkentési ciklus. Az előző években ugyanis a lazítás legfőbb akadálya a monetáris tanács korábbi állásfoglalásai szerint az volt, hogy tartósan a 3 százalékos inflációs cél felett volt a ráta. A monetáris tanács új külső tagjainak eltérő helyzetértékeléséből adódott, hogy egy évvel ezelőtt augusztusban megindult a jegybanki alapkamat csökkentése − erről beszélt a Napi Gazdaságnak Palotai Dániel. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris politikáért felelős ügyvezető igazgatója szerint az idő azóta a külső tanácstagokat igazolta, mostanra már egyértelművé vált, hogy jóval alacsonyabb inflációs pályára állt át az ország. (Az MNB azóta mandátumuk lejárta miatt távozott elnöke és alelnökei, azaz a belsős tagok a kamatcsökkentés ellen szavaztak.) A 0,9 százalékos októberi adat még a jegybank szeptemberi előrejelzésénél is alacsonyabb volt. Palotai Dániel megjegyezte: Az első kamatvágáskor az infláció (részben átmeneti hatások miatt) jóval a cél felett, 6 százalékon állt; a külső tanácstagok ekkor az infláció általuk várt süllyedésére alapozva döntöttek. A határozatot a kockázati prémium általuk tartósnak és jelentősnek ítélt csökkenése és ezzel összefüggésben az árfolyam erősödése is segítette. A szakember emlékeztetett: a lefelé tartó tendencia előre látható volt, de hogy pontosan milyen mértékű lesz az infláció csökkenése, az már kevésbé.
A közjegyzők szerepe a hitelbiztosítéki nyilvántartásban
A tavasszal elfogadott, jövő év március 15-én hatályba lépő új Polgári törvénykönyv (Ptk.) tartalmazza a hitelbiztosítéki nyilvántartás − az ingózálog-nyilvántartás − alapvető szabályait. A részleteket a parlament által hétfőn elfogadott, a hitelbiztosítéki nyilvántartásról szóló törvény tartalmazza. A két jogszabályról kérdeztük Tóth Ádámot, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) elnökét.
A főváros fizeti a rezsicsökkentést
A főváros 2014-es büdzséje lassan körvonalazódik, bár a tervezetet csak jövő év elején kell benyújtani. Az előző évek gyakorlatának megfelelően nagyjából 500 milliárd forint bevételi összeggel lehet számolni 2014-ben is, emellett azonban jelentős változások is lesznek. Pozitív irányba fog hatni, hogy az idei adósságkonszolidáció révén − a harmadik körös, összesen 420 milliárd forint értékű önkormányzati adósságátvállalásban Budapest nem lesz már érintett − a 170-180 milliárd forint adósságállomány 100-110 milliárd forintra olvad.
