Az inflációval kapcsolatos várakozások megtörésével lehet leghatékonyabban elérni, hogy alacsony szinten horgonyozzanak az árak. Magyarországon ez nem könnyű feladat, ugyanis a lakosságnak történelmi okok miatt van egy jelentős érzékenysége a nagyobb árkilengésekre. Emiatt eleve a múltból táplálkozó élmények a meghatározóak a jövőre vonatkozó várakozások kialakításában. A magas szinten ragadó várakozások ráadásul minden gazdasági szereplőt arra kényszerítenek, hogy ehhez igazítsák bérpolitikájukat, ami aztán már önbeteljesítő folyamatként járul valóban hozzá a nagyobb árnyomáshoz. Ahhoz, hogy az ördögi kört meg lehessen törni, újszerű inflációpolitikai eszközökre van szükség.
Mint arra a Magyar Nemzeti Bank egy nyáron megjelent tanulmánya felhívja a figyelmet: Magyarországon járt régiós összevetésben az egyik legmagasabb ütemű inflációval a rendszerváltást követő gazdasági átalakulás. Ennek összetett inflációtörténeti és árszerkezeti okai vannak, például hogy a fiskális politika ekkortól kezdte az inflációt eszközül használni az egyensúlyi problémák kezelésére, másfelől a fogyasztók körében ekkor alakult ki a tolerancia a magasabb ütemű áremelkedésekkel szemben, köszönhetően a magasabb bérkompenzációnak, amire folyamatosan számíthattak.
A tanulmány a magánosítás történetével illusztrálja, hogy Magyarországon nem steril piacgazdaság alakult ki, ahol a kibocsátási rés, a kamatkörnyezet és a munkaerő-piaci kondíciók kvantitatív mérésével hatékonyan működhetett volna az inflációs célkövetés. A privatizáció során ugyanis az állami monopóliumok helyére sokszor magánmonopóliumok léptek, anélkül hogy működésüket szabályozták volna, így több területen nem indult valódi áralapú piaci verseny. Ennek köszönhetően alakult ki az a piacszerkezet, amely − elsősorban az energetika és az infrastrukturális szolgáltatások esetében − kontrollálatlan áremelésekre adott lehetőséget.
Magyarországon emiatt sokkal gyorsabban nőtt a háztartási energia és a földgáz ára, mint az összesített árszínvonal. A monetáris politika a kialakult ördögi körben lehetetlen helyzetbe került, mert az árakra a gyenge hatósági árszabályozás és a költségvetés permanens túlköltekezése hatott. A tanulmány inflációpolitikai rezsimváltásról is beszél, aminek lényege az érintett piacokon kialakult monopolstruktúra megtörése vagy a hatóság kevésbé elnéző magatartása.
Szerző: Gerőcs Tamás
