Napi Gazdaság

Zártkörű részvénykibocsátás az Est Médiánál

Az Est Média Nyrt. igazgatósága döntött arról, hogy január 22-i hatállyal eddigi 198 millió forintos alaptőkéjét 321,4 millió forinttal emeli meg, így 519,3 millió forint lesz az új alaptőke. A lépés keretében zárt körben tíz forint névértékű A sorozatú törzsrészvényeket bocsát ki a társaság, mellyel a hitelezők követeléseit váltják ki. Így az új részvények ellenében a hitelezők egy csoportja követelését nem pénzügyi hozzájárulás formájában a társaság rendelkezésére bocsátja. A cég az érintett hitelezők nevét és részvételi hányadát is közölte szerdán, eszerint a legtöbb, 8,8 millió darab új részvényhez a Comron Kft. jut 87,6 milliós követelésének ellenértékeként.

Szűk sávban ingadozott a forint

Alig mozdult szerdán a magyar deviza árfolyama, a nap nagy részében a 302−303-as sávban folydogált az euró árfolyama. Délután 302,60 forintot kellett adni a közös európai fizetőeszközért, ami egy hajszállal alacsonyabb volt a keddi szintnél. A dollárral szemben 223 forintnál állt a magyar deviza, míg a svájci frank jegyzése 244,93 volt a nap második felében.A régióban a lengyel zloty kismértékben gyengült, a cseh korona viszont jelentősen, majdnem 0,3 százalékkal erősödött az euróval szemben, míg a román lej 0,1 százalékos javulást mutatott. A nemzetközi piacon is csendes volt a szerdai nap, az euró/dollár jegyzés 1,3560 körül stagnált. A következő fontos esemény a Fed jövő heti kamatdöntő ülése lehet; az elemzők most arra számítanak, hogy a decemberihez hasonlóan ezúttal is 10 milliárd dollárral fogja majd vissza eszközvásárlási programját a jegybank.A forint szempontjából rossz hír, hogy az elemzők többsége szerint elfelejthetjük a 300 alatti árfolyamokat, az év nagy részében valószínűleg 300 és 310 forint közötti euróra kell készülni. A magyar állampapírok másodpiacán az utóbbi két nap hozamemelkedését korrigálták a jegyzések, 2 és 10 bázispont közötti csökkenések voltak megfigyelhetők, így a referenciaértékek 2,64 százalék és 6,07 százalék között szóródtak.

Az OTP kivételével minden emelkedett Budapesten

Erősödéssel zárt szerdán a Budapesti Értéktőzsde vezető indexe, ezzel a magyar piac felülteljesítette a nemzetközi részvényeket, hiszen Európában és a tengerentúlon délutánra elromlott a hangulat. A magyar blue chipek közül csak az OTP lógott ki a sorból, de a bankpapír esetében a keddi szárnyalás után várható volt a korrekció. Ez végül egy 0,33 százalékos, 15 forintos gyengülés formájában érkezett meg, így a záráskor 4585 forintot értek a papírok.A Molnak nagyon jó napja volt, a keddi esés után ezúttal az olajpapír vezette a magyar piacot 2,66 százalékos drágulásával, így a részvények 14 300 forinton zárták a kereskedést. Igazán komoly árfolyam-befolyásoló hír szerdán sem jelent meg a Mollal kapcsolatban, ez is azt támasztja alá, hogy a keddi esés korrekcióját láthattuk. Két forinttal emelkedett a Magyar Telekom árfolyama is, így a távközlési papírok 307 forinton zárták a napot. A Richter tovább araszolt felfelé, a 4790 forintos jegyzés 0,3 százalékkal volt magasabb a keddinél. Pedig a gyógyszercég szempontjából inkább negatív hírek jelentek meg az utóbbi napokban, hiszen továbbra is bizonytalan, mikor kaphatja meg az amerikai hatóságok forgalmazási engedélyét a cariprazine nevű készítmény, amelytől sokat várnak a befektetők.A fentiek után a BUX index végül 0,74 százalékos pluszban, 19 596 ponton zárt. A kisebb részvényeknek nem volt ilyen jó napjuk, a BUMIX 0,4 százalékos mínuszban volt a kereskedés végén. Pedig a Shopline és az Enefi képében kiemelkedő teljesítmény is volt az alacsonyabb forgalmú papírok között, azonban a többiek gyengülése ezt ellensúlyozta. A részvénypiac forgalma megfelelt az év eddigi átlagának, a nap végére nagyjából 7,5 milliárd forint cserélt gazdát a befektetők között.

Hozzá kell szoknunk a 300 forint fölötti euróhoz

A részvénypiacok éve lehet 2014, főleg az amerikai és a német piacon érdemes keresni. Az amerikai befektetéseket a várhatóan felértékelődő dollár is támogatja − áll a Quaestor 2014-es stratégiájában.

Amerikai kötvények hozamától függhet az arany ára

A tízéves amerikai kötvények hozama határozhatja meg az arany árfolyamát a TCW Group egykori portfóliómenedzsere szerint − közölte a Marketwatch.com. Claude Erb úgy véli, hogy a két érték között szoros kapcsolat áll fenn, változásuk pedig egymással fordítottan arányos. Eszerint ha a tízéves hozam a jövőben 5 százalékra nő, egy uncia arany ára 471 dollárra csökken a jelenlegi 1240 dollárról.

A nap végére elmúlt a jókedv

Elolvadtak a nap eleji pluszok az európai börzéken azután, hogy az amerikai piacok a nyitást követően lefelé vették az irányt. Így végül előző napi záróértékeik közelébe zuhantak vissza az indexek. A német DAX 0,1 százalékos csökkenéssel, 9720 pontra, a francia CAC−40 0,03 százalékkal, 4325 pontra emelkedett. Londonban az FTSE−100 is csupán 4 ponttal esett vissza, 6826 pontra. Ugyanakkor a nyugalom csak látszólagos volt, egyes cégek árfolyamát a társaság körüli hírek alaposabban is megmozgatták. Ilyen volt például a francia Peugeot, amely az elmúlt napokban a várható tőkeemelés miatt szenvedett, szerdán viszont szárnyakat kapott. A cég ugyanis bejelentette, hogy 1500 embert küldenek el a költségek racionalizálása érdekében. A napközben 7 százalékos pluszban is megforduló részvény végül 5,6 százalékot drágult ezen a napon. A Crédit Agricole ugyanakkor azt jelentette be, hogy eladta bolgár leányát és kivonult erről a piacról. Nagy meglepetést a hír nem keltett, hiszen az elmúlt két évben jelentősen csökkentette külföldi leányvállalatainak a számát a második legnagyobb tőzsdén lévő francia pénzintézet. Az árfolyam 0,5 százalékot esett a hírre.

Távozik a Pimco egyik vezéregyénisége

Váratlanul távozik a Pimco Total Return Fund vezetője, Mohamed el-Erian, ráadásul indoklás nélkül. Az ok azonban elég egyértelmű, a Pimco ugyanis tavaly mínuszos teljesítményt nyújtott, ami fennállása óta harmadszor fordult elő. A cég korábbi legnagyobb alapja, a Total Return Fund 1,9 százalékkal esett tavaly a kötvényhozamok emelkedése miatt. A legnagyobb gondot azonban az jelenthette, hogy ezzel a szerepléssel az alap a versenytársak 64 százalékánál rosszabbul szerepelt. Ráadásul 41,1 milliárd dollár forrást ki is vontak ki a befektetők, ami azt jelentette, hogy októberben már a Vanguard Total Stock Market Index Fund volt a Pimco legnagyobb alapja. Nagyot azonban nem bukott El-Erian, aki márciustól vált, a Pimco anyacégéhez, az Allianzhoz megy dolgozni. Posztját Andrew Balls és Daniel Ivascyn veszi át. Érdekes, hogy El-Erian két nappal ezelőtt még vígan nyilatkozott a Marketwatchnak arról, hogy túlságosan korai még a válság végéről beszélni. Szerinte ugyanis folytatódhat az elmúlt években látott magas munkanélküliséggel, alacsony növekedéssel, nagy egyenlőtlenségekkel és nagy eladósodottsággal járó krízis. Úgy látszik, ezzel a véleményével szembe megy a piacokkal, ez okozhatta a vesztét, még akkor is, ha igaza van.

Hárommilliárd forintból mentenék a nyelvvizsga nélküli hallgatókat

Hárommilliárd forintot tervez költeni a kormány arra, hogy azoknak, akik azért nem szerezhették meg eddig diplomájukat, mert hiányzott a nyelvvizsgájuk, képzést nyújtson − értesült a portfolio.hu. A Nemzetgazdasági Minisztérium szerint ez Magyarországon több tízezer embert érint. A "Diplomamentő" képzési program célja, hogy a diploma megszerzésével javuljanak az érintettek esélyei a munkaerőpiacon. A mentőakcióról ma tart sajtótájékoztatót Czomba Sándor foglalkoztatásért felelős államtitkár. Korábban többféle megoldási javaslatot is megfogalmazott a kormány, felmerült például, hogy kerüljön be a felsőoktatási javaslatba bizonyos diplomás szakok nyelvvizsga-követelményének megszüntetése vagy könnyítése. A nyelvtudás szempontjából Magyarország az EU sereghajtói közé tartozik, egy 2012-es felmérés szerint a magyarok 65 százaléka egy idegen nyelvet sem beszél. Évente mintegy 50 ezren szereznek felsőfokú oklevelet, 2000 óta számuk nagyjából 600 ezer főre nőtt, kérdés, hogy közülük hánynak segítene a kormány a képzési programmal.

Felfüggesztik az EU−USA szabadkereskedelmi tárgyalások egyik témáját

Az Európai Bizottság (EB) egyelőre nem tárgyal az EU−USA szabadkereskedelmi megállapodás beruházásvédelemre vonatkozó témájáról. Karel De Gucht, az EB kereskedelempolitikáért felelős tagja keddi nyilatkozatában a kérdés iránt megnyilvánuló "páratlan közérdeklődéssel" indokolta a halasztást. A befektető és az állam közötti vitarendezés (ISDS) a beruházásvédelmi fejezet egyik záradéka. Ez feljogosítja a vállalatokat, hogy vita esetén nemzetközi döntőbíróság elé citáljanak egy adott országot. Ilyen vitás helyzet alakulhat ki, ha a cég úgy véli, hogy diszkrimináció áldozata, ami hátrányosan érinti beruházását. Az EU-ban eddig mintegy 1400 bilaterális beruházásvédelmi záradék van érvényben.