Napi Gazdaság

Elszakadt a tőzsde a forinttól

Pénteken elszakadt egymástól a magyar részvények és a forint árfolyama. Az euró árfolyama kora délután 314-ig szaladt, ezzel újabb lokális csúcsot állított fel (a csütörtöki 312,30 után), utoljára 2011 végén járt ilyen magasan. A piaci szereplők az MNB konferenciáján felszólaló prominensektől, többek között Matolcsy György jegybankelnöktől vártak a kamatcsökkenési sorozat esetleges felfüggesztésére vonatkozó szavakat, ennek hiányában tovább adták a forintot. Az árfolyam a nap végére visszatért 312-höz, a külföldi gazdasági oldalak azonban továbbra is címlapon hozzák a "magyar helyzetet" és a forint januári gyászos szereplését. A hozamok emelkedése lassult, a három hónapos diszkontkincstárjegyeké 8 bázisponttal, 3,23 százalékra emelkedett, a 12 hónaposoké pedig 5 ponttal, 3,3 százalékra kúszott fel. Az ötéves hozam 12 bázispontos növekedés után 5,31 százalék volt, míg a tízéves egy bázisponttal, 6,2 százalékra kúszott.A tőzsdén nyoma sem volt rossz hangulatnak, az egyre gyengülő forint ellenére az OTP-t stabilan vették egész nap, a zárószakaszban pedig nagyot ugrott a BUX, amit a hó végi kirakatrendezéssel magyaráznak kereskedők. A BUX 1,83 százalékkal, 18 958 pontra emelkedett. Legkevésbé az OTP árát tudták feltenni, a bankpapír 4240-en zárt a napközben jellemző 4200 forint után. Jókorát löktek viszont a Mol és a Magyar Telekom árfolyamán. Az olajrészvényt a szabad szakaszban jellemző 13 750-ről 14 170-re tették föl, ami 3,73 százalékos drágulás, a telekompapírt pedig 305-ről 310 forintra, ez 2 százalékkal lett magasabb a csütörtökinél. A Richter 4600 alatt is járt napközben, a záróár itt is a napi csúcs közelében, 4680-on alakult ki, ami egy százalék feletti plusznak felel meg. A közép-európai piacok amúgy is felülteljesítettek, Varsó is emelkedett, miközben a török és orosz indexek másfél százalékos veszteséget szenvedtek el.

A PADRE-terv

Az eurózóna államadósság-problémájára létezik politikailag elfogadható megoldás.

Állások és növekedés

Ahhoz, hogy állásokat teremtsünk, a gazdasági növekedést kell gyorsítani − de hogyan lehetséges ez?

Putyin sokallja a bankok számát

Vlagyimir Putyin elnök szerint túl sok a bank Oroszországban − közel ezer, miközben Németországban csak 250. Elvira Nabiullina volt gazdasági miniszter és elnöki tanácsadó, aki tavaly júniusban lett a moszkvai jegybank elnöke, osztja ezt a nézetet, és kinevezése óta tucatjával vonja vissza a kisebb-nagyobb bankok működési engedélyét, amelyeket pénzmosással vagy hamis adatközléssel vádoltak. A hét végén a RIA Novosztyi hírügynökség jelentése szerint két újabb moszkvai pénzintézetet zártak be: a kis Prirodát és a közepes nagyságú My Bankot. Ez utóbbit csak néhány hete adta el Gleb Fetiszov milliárdos környezetvédő, a Zöld Szövetség Néppárt elnöke. A pénzintézet, miután problémákat tapasztaltak a betétesek, megtiltotta a pénzfelvételt és új számla nyitását. Most kiderült, hogy vagyonának mintegy 90 százaléka eltűnt.

Újabb hitelminősítő rontott az ukrán adósság besorolásán

A Moody’s is leminősítette Ukrajnát az egyre feszültebb politikai helyzet miatt, továbbá azért, mert a befektetők szerint megnőtt az esélye annak, hogy Kijev nem kapja meg az orosz hitel következő részletét.

Csalódást okozott a Barbie babák gyártója

A vártnál jóval kisebb nyereséget ért el a világ legnagyobb játékgyártójának számító, többek között a népszerű Barbie babákat, a Matchbox kisautókat és az UNO kártyákat is előállító Mattel. Amerikai elemzők 1,2 dolláros részvényenkénti profitra számítottak a tavalyi negyedik negyedévben, ehhez képest 1,07 dollárnál − összességében 369 milliónál − állt meg a mutató. Így az előrejelzést messze alulmúlta, az egy évvel korábbi számokat viszont túlszárnyalta a cég, 2012 utolsó negyedévében ugyanis még 306,5 millió dollár volt a nyereség. A céltévesztést mindenekelőtt a gyenge egyesült államokbeli karácsonyi szezon okozta, ugyanis nemzetközi szinten nem változtak az eladások, Észak-Amerikában viszont 10 százalékkal estek. A teljes árbevétel 6 százalékkal, 2,11 milliárd dollárra csökkent. Bryan G. Stockton elnök-vezérigazgató szerint 2013 a teljes kiskereskedelmi szektor számára nehéz év volt.

Aggasztóan alacsony lett az infláció

Januárban ismét estek az árak az eurózó­ná­ban, miközben stagnál a munkanél­küliség.

Ötéves csúcson az áremelkedés Japánban

Működni látszik a japán jegybank inflációnövelő akciója, decemberben ugyanis öt éve a legnagyobb ütemben nőttek a fogyasztói árak a szigetországban. A maginfláció a novemberi 1,2 százalékos éves emelkedés után az év utolsó hónapjában 1,3 százalékkal nőtt, felülmúlva ezzel a piaci várakozásokat és még közelebb hozva az áremelkedés ütemét a Bank of Japan által kijelölt kétszázalékos célhoz. A változékony élelmiszer- és energiaárakat nem tartalmazó úgynevezett mag-mag infláció 0,7 százalékkal lett nagyobb. A fogyasztói árak az erősödő belső kereslet és az import árát növelő gyenge jen hatására emelkedtek. Kuroda Haruhiko jegybankelnök a legfrissebb számok kapcsán ismét kifejtette, bízik benne, hogy tartani tudják a tavaly áprilisban, az agresszív monetáris élénkítés megkezdésekor hirdetett ütemtervet és két év alatt fel tudják tornászni az inflációt a tervezett szintre. Egyes elemzők szerint azonban félő, hogy az áprilisban, egy évvel az élénkítés megkezdése után megemelkedő áfa visszafogja a fogyasztást, így lassítva az inflációt. Az erősödő belső kereslet a japán gazdaság más területeit is hajtotta, az ipari kibocsátás decemberben 1,1 százalékkal növekedett a novemberi 0,1 százalékos esés után. Januárban pedig a Markit feldolgozóipari beszerzésimenedzser-indexe (PMI) nyolc éve a leggyorsabb havi emelkedéssel, 55,2-ről 56,6 pontra ugrott, amit elemzők szerint az pörgetett fel, hogy a vállalatok még a már említett adóemelés előtt szeretnék letudni megrendeléseiket. A foglalkoztatás emelkedése viszont elemzők szerint arra utal, hogy az emelkedő trend hosszú távon is tartható lesz. Aggodalomra ad viszont okot, hogy a feltörekvő piacok küszködése rossz hatással lehet az exportra, amely az index tanúsága szerint csökkent az elmúlt hónapokban.

Válság előtti szinten a Honda nyeresége

A tavalyi negyedik negyedévben a Honda Motor Co. nettó nyeresége több mint kétszeresére, 1,56 milliárd dollárra nőtt, most először érve el a válság előtti szintet − a piacok azonban ennél is jobb eredményt vártak. Legnagyobb piacán, az Egyesült Államokban 2014-ben rekordmennyiségű, 1,6 millió autót tervez eladni, 5 százalékkal többet a tavalyinál. A délkelet-ázsiai piacokon azonban visszaesésre számít. A harmadik legnagyobb japán autógyártó még egy jelentős eredménnyel büszkélkedhet − az Egyesült Államokban gyártott járműveinek exportja meghaladta a Japánból az USA-ba importáltakét. Tavaly hét amerikai gyárában 1,3 millió kocsit készítettek, amiből 109 ezret exportáltak 50 országba, ugyanakkor Japánból csak 88,5 ezer autót importáltak az USA-ba. A Honda 28 ezer embert alkalmaz az Egyesült Államokban, ahol újabb autógyárak építését tervezi, mivel egyértelműen kiderült, hogy érdemes a legnagyobb piaca helyszínén gyártani az autókat.