Napi Gazdaság

Menekülődeviza lett a román lej?

Csak találgatják a romániai elemzők, hogy mi állhat a lej két napja tartó látványos erősödésének hátterében: az euró tegnap több mint 0,5 százalékkal, 4,5070-es szintig esett a román nemzeti valutával szemben, miközben kedd reggel még 4,54 fölött járt az árfolyam. A bankközi hitelpiacon tapasztalt kamatemelkedés arra utal, hogy a lej szokatlan mozgásában a központi bank is szerepet játszott − mondta lapunknak Bálint Csaba, az OTP Bank Romania kockázatelemzője. Régiós összehasonlításban a román alapkamat és a kötelező tartalékráta még mindig viszonylag magas, a fundamentális mutatók se rosszak, ezért a lej árfolyama védettebb a külső sokkokkal szemben − véli a szakértő.

Az árfolyamot féltették Dél-Afrikában

A feltörekvő devizák esése segített eldönteni a dél-afrikai jegybankárok hónapok óta tartó dilemmáját, amikor végül is 50 bázisponttal, 5,5 százalékra emelték az irányadó kamatot.

Eladta a Motorolát a Google

Meglepetésre a Google gyorsjelentése előtt egy nappal jelentette be a kínai Lenovo, hogy megveszi a Motorolát az amerikai társaságtól. Az ár 2,91 milliárd dollár lesz, amiből 600 milliót készpénzben, 750 milliót pedig saját részvényekkel fizet ki a kínai cég. A fennmaradó 1,5 milliárd dollárt három év alatt, részletekben kapja meg a Google. A Google 2012-ben vásárolta fel a Motorolát 12,5 milliárd dollárért, tehát komoly bukást jelent neki ez a tranzakció. A Google azért csalódott a mobiltelefon-gyártóban, mert azt elsősorban 17 ezres szabadalmi portfóliója miatt vette meg. Az ügylet érdekessége, hogy a szabadalmak értékesebb részét megtartja a Google, ami azért egy kicsit érthetőbbé teszi az árazást. A Lenovo viszont, úgy látszik, komolyan előre akar törni, hiszen alig pár hete jelentette be, hogy megveszi az IBM x86-os szerver üzletágát 2,3 milliárd dollárért. A vállalat ugyanakkor a két tranzakció ellenére sem vesz fel hitelt, az elmúlt évet ugyanis 3 milliárd dollárnyi készpénztartalékkal zárta, ami fedezi a két felvásárlás készpénzszükségletét. Az ügylet érdekessége, hogy a Lenovo befektetői nem voltak boldogok, az árfolyam ugyanis 8 százalékot esett a hírre.

Megroggyant a Shell profitja

Jelentősen visszaesett a Royal Dutch Shell profitja 2013 utolsó negyedévében, az 1,78 milliárd dolláros eredmény ugyanis töredéke az egy évvel korábbi 6,73 milliárdnak. A részvény árfolyama ennek ellenére emelkedett, ami annak volt betudható, hogy a cég pár hete már kiadott egy profitfigyelmeztetést, amiben jelezte, hogy a költségek megugrása miatt alaposan visszaesik a nyereség, igaz, akkor még 2,2 milliárd dollárt vártak. Ráadásul a Shell most azt is közölte, hogy 0,45 dollárra emelte a 2013. utolsó negyedévi részvényenkénti osztalékát, míg 2014 első negyedévében várhatóan 0,47 dollár lesz a részvényenkénti kifizetés. A gyorsjelentésből ugyanakkor az is látszik, hogy a nettó nyereség a kutatási költségek emelkedése, az összesített termelés csökkenése és a finomítói üzletág árrésének a visszaesése miatt esett jelentősen.

A meleg okozott gondot a svéd áruházláncnál

Szinte minden eredmény soron a várakozásoknál rosszabb számokat közölt a svéd H&M, emiatt több mint 3 százalékos árfolyamzuhanással nyitott a cég részvénye az amúgy sem rózsás hangulatban lévő piacon. A tavalyi év utolsó három hónapjának a nyeresége 5,6 milliárd svéd korona lett, míg az elemzők 6 milliárdot vártak volna erre a negyedévre. A profit csökkenésének az oka az alacsonyabb bruttó árrés, ugyanis a cég az elemzők 61,7 százalékos várakozása helyett 60,9 százalékot ért el, főleg az erős árverseny és a szokásosnál enyhébb idő miatt. A meleg a bevételi számokon is érződött, ugyanis a 36,4 milliárdos várakozással szemben 35,6 milliárd koronás árbevételt ért el. Talán az egyetlen jó hír, hogy a kedvezőtlen eredmény ellenére az osztalék 9,5 korona lett részvényenként, ami megfelelt a várakozásoknak. Ráadásul az előrejelzések is jók, a januári eladások ugyanis 15 százalékkal nőhetnek az egy évvel korábbihoz képest.

A kormány hamarosan benyújtja programjait az EU-nak

A kormány februárban benyújtja az Európai Bizottságnak a 2014−2020-as időszak európai uniós fejlesztési forrásainak felhasználásáról szóló partnerségi megállapodást, márciusban pedig az operatív programokat − mondta Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesztési programokért felelős helyettes államtitkára a Joint Venture Szövetség (JVSZ) konferenciáján. A helyettes államtitkár kiemelte: az egyeztetések tapasztalatait felhasználva a tervezhetőség érdekében a 2014−2020-as fejlesztési időszakban a minisztériumok negyedévente nyilvánosságra hozzák a pályázati ütemtervet, az elnyert források felhasználásában gördülő finanszírozást vezetnek be, a papíralapú ügyintézést megszüntetik, az állami adatbázisban szereplő információkat a közreműködő szervezetek kérik le, az egyablakos elbírálással tovább egyszerűsítik a rendszert annak érdekében, hogy a pályázók képesek legyenek maguk is beadni jelentkezésüket. Korábban a pályázatírás és a projektmenedzsment egy-egy fejlesztés költségének mintegy 15-20 százalékát vitte el, ez az összeg a 2014−2020-as fejlesztési időszakban megtakarítható − tette hozzá a politikus.

Nem vizsgálja a GVH az RWE kivásárlását a Főgázból

A kormány nemzetstratégiai jelentőségű összefonódásnak minősítette, hogy az MVM Zrt. megvásárolta az RWE Gas International N.V. 49,83 százalékos tulajdoni hányadát a Főgáz Zrt.-ben − az erről szóló rendelet a legutóbbi Magyar Közlönyben jelent meg és csütörtöktől hatályos. A versenytörvény múlt év végi módosítása hatalmazta fel a kormányt arra, hogy az engedélyköteles összefonódást rendelettel közérdekből − így különösen a munkahelyek megőrzése, az adott ágazat nemzetközi versenyképességének megerősítése, az ellátás biztonsága érdekében − nemzetstratégiai jelentőségűnek minősítse. Az ilyenné minősített összefonódáshoz − tavaly november 22-től − nem kell a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) engedélyét kérni. A minősítést a kormány azzal indokolta, hogy a fogyasztók megfizethető energiaellátásának a nemzeti energiastratégiában megfogalmazott célkitűzése kizárólag az állami szerepvállalás megerősítésével, azon belül jelentős piaci részesedéssel rendelkező földgázpiaci társaságokban társasági részesedés megszerzésével érhető el.

Sokkal több lesz a luxusvevő

Töretlenül folytatódik a következő években a luxusfogyasztás bővülése − derül ki az olasz luxusipari szövetség, az Altagamma és a Boston Consulting Group e héten megjelent közös jelentéséből. A luxuskategóriába tartozó javakra, illetve szolgáltatásokra − beleértve az utazásokat − évi 880 milliárd eurót költenek majd 2020-ban szerte a világon, 20 százalékkal többet a mostaninál. Jelenleg nagyjából 380 millióan vásárolnak a "luxuspiacon", ez a tábor 440 milliósra növekedhet az évtized végére. A forgalomnövekedésnek csak egyharmada jut majd az ez idő alatt megnyíló új üzletekre − tette hozzá a jelentés.

Politikai válság lehet a pénzügyi nyomás vége

Nem hatotta meg a Fedet a feltörekvő térséget sújtó eladói nyomás. Ha nem enyhül a feszültség ezeken a piacokon, akkor politikai válságok is kialakulhatnak elemzők szerint.