Az eurózóna januári inflációs mutatója éves alapon 0,7 százalék lett, miközben a múlt év decemberi drágulás még 0,8 százalékos volt − jelentette az Európai Unió statisztikai hivatala. Az adat meglepés, elemzők − ha csekély mértékben is − emelkedést vártak. Egy esztendővel ezelőtt kétszázalékos volt az infláció, azaz nagyjából az Európai Központi Bank (ECB) által képviselt célértéken állt, a bank valamivel 2 százalék alatti rátát tart "egészségesnek". A luxemburgi intézmény szerint a januári inflációt az élelmiszerek, szeszes italok és a dohánytermékek okozták, együttesen 1,7 százalékkal drágultak, míg a szolgáltatások 1,1 százalékos áremelkedést hoztak. Az ipari termékek − energia nélkül − csupán 0,2 százalékkal kerültek többe, az energia viszont 1,2 százalékkal olcsóbb lett. Az ECB elnöke, Mario Draghi a közelmúltban a davosi Világgazdasági Fórumon egyrészt tompította a deflációs félelmeket, másrészt viszont jelezte, hogy a bank szükség esetén minden rendelkezésére álló eszközt bevet. Mivel a szintén pénteken közzétett adatok szerint a decemberi munkanélküliség 12 százalékon stagnált, várhatóan egyre hangosabban követelik majd (nem csak) uniós vezetők az ECB-től a további kamatcsökkentést. A fenyegető defláció miatt gondolják úgy elemzők, hogy még korai készpénznek venni az európai gazdasági fellendülést. A pénzromlás alacsony mértéke lenyomja a béreket, csökkenti a vállalatok jövedelmét és mindezek tetejébe még a kereslet visszaesésével is járhat, mert a további áresés reményében a fogyasztók elhalaszthatják a tartós fogyasztási cikkek vásárlását. Az irányadó központi kamat 0,25 százalékon áll, és nem kizárt, hogy az ECB csütörtöki kamatdöntő ülésén a további csökkentés kap többséget. Elemzők szerint a kamatok a következő hónapokban akár a negatív tartományt is elérhetik, hogy a bankokat inkább a hitelezés irányába szorítsák.
Szerző: Fóti Tamás
