Napi Gazdaság

Ausztria Brüsszelben vitatja a földtörvényt

A magyar álláspont nem változott a földtörvényt illetően az osztrák szakminiszter által felvetett kérdésekben − mondta Budai Gyula, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) parlamenti államtitkára az MTI-nek pénteken, miután a Kurier című független osztrák napilap azt írta, hogy Andrä Rupprechter osztrák néppárti földművelésügyi miniszter az Európai Unió belpiaci biztosa, Michel Barnier támogatását kérte a "vitatott" magyar földtörvény, illetve annak haszonélvezeti szerződésekre (zsebszerződések) vonatkozó rendelkezései ügyében. Az APA osztrák hírügynökség szerint nem lehet tudni, hogy hány osztrák gazdát érint a törvény, osztrák hivatalos adatok szerint mintegy 200 osztrák földműves összesen 200 ezer hektáron gazdálkodik Magyarországon, ők a meghatározott időszakra vagy élethosszig szóló haszonélvezeti szerződések költségeit előre kifizették, de az új földtörvény értelmében 2014. május 1-jétől kártérítés nélkül elvesztik haszonélvezeti jogukat.

Nem nyilvánosak a számok

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium nem adja ki azokat a számításokat, amelyekből kiderülhetne, mire alapozta a kormány a paksi beruházás szükségességét − közölte az Energiaklub, amely közérdekű adatigénylésben kérte ki az adatokat, amelyek a tárca szerint tíz évig nem nyilvánosak. Közben az országgyűlés honlapjára felkerült az Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök tárgyalásai nyomán született, parlamenti jóváhagyásra váró egyezmény. A dokumentum szerint Magyarország és Oroszország együttműködik a paksi erőmű teljesítményének fenntartásában és fejlesztésében, beleértve a két új, legalább ezer megawattos blokk építését − az atomerőmű pedig állami tulajdonban marad. Az egyezmény tartalmazza az itthoni beszállítók 40 százalékosra várt részarányát, illetve az Oroszország által biztosított hitel tényét is. Az indoklás idézi a rendszerirányító Mavir Zrt. elemzéseit, amelyek szerint 2030-ra a jelenlegi erőművi kapacitás fele maradhat meg, a pótlásra pedig a következő 20 évben mintegy 6300 megawatt új kapacitásra lesz szükség. Az orosz−magyar együttműködés kiterjed az atomerőművi üzemanyagra is, ami az ellátáson kívül a kiégett kazetták Oroszországba szállítását is jelenti majd. A nyilvánosságra került számok alapján a bővítés közel 4000 milliárd forintba kerülhet, aminek 80 százalékát fedezi majd az orosz állami hitel.

Az euró bevezetése praktikus kérdés

Magyarország akkor fogja bevezetni az eurót, ha megérettek ennek feltételei − mondta Orbán Viktor az MNB konferenciáján. Európának korszakváltáson kell átesnie, amihez a magyar kormányéhoz hasonló erőkoncentrációra lehet szükség.

Jegybankárok mozgatták a héten a forintot

Aktív hete volt Matolcsy György MNB-elnöknek, aki szerdán az American Chamber of Commerce (AmCham) üzleti fórumán szólalt fel, majd pénteken megnyitotta az MNB Lámfalussy-konferenciáját. A jegybank feje szerdán akkor beszélt a kamatcsökkentés folytatásáról, amikor a piacokon nyomás nehezedett a forintra, így a hétvégére az euró ára a 314 forintot súrolta. Matolcsy a magyar gazdaságpolitika elmúlt négy évét is értékelte az AmChamben, kiemelve, hogy Magyarországnak sikerült kikerülnie mind az IMF-programból, mind pedig az unió túlzottdeficit-eljárásából − ehhez olyan gazdaságpolitikára volt szükség, ami ügyesen ötvözte a régimódi ortodoxiát egy új, innovatív "unortodox" eszközrendszerrel.

Vissza kell térni az inflációkövetésre

Matolcsy György jegybankelnök üzenetéhez hasonlókat fogalmazott meg Szapáry György, Magyarország washingtoni nagykövete, az MNB volt alelnöke is. Szerinte a válság hármas jellege − pénzügyi, adósság-, majd általános bizalmi válság − miatt kellett unortodox eszközöket is bevetniük a jegybankoknak, ilyen volt például a Fed mennyiségi lazítása. A világ nagy jegybankjainak mérlegfőösszege a válság hatására 400 százalékkal nőtt − mutatott rá a nagykövet − és ezt nagyon sokáig kénytelenek lehetnek fenntartani. Ennek lehetnek pozitív hatásai is, például hogy a hosszú hozamokat sikerül még lejjebb szorítani, ám Szapáry szerint − mivel előbb-utóbb elkerülhetetlen lesz a kamatemelés − mindez 2017-re tetemes jegybanki veszteségeket idézhet elő, amit akkor majd az adófizetőknek kell megtéríteniük. Ez a jegybanki akciók egyik legnagyobb fennmaradó kockázata, ám ha nem vezették volna be a pénzmennyiséget érintő intézkedéseket, akkor ma még nagyobb pénzügyi kockázatokkal néznénk szembe. Szapáry azt is hangsúlyozta, hogy a jegybankok legújabb eszköze, az előretekintő iránymutatás fontos lesz a jövőben, mert az unortodox intézkedések miatt új hangsúlyt kell fektetni a kommunikációra, hogy a piaci szereplők jobban értsék, mi miért történik. Nem probléma, hogy a válságban a jegybankok részben felhagytak az inflációkövetéssel − véli az MNB volt alelnöke −, de amikor normalizálódik a helyzet, vissza kell térni ehhez a monetáris paradigmához.

Nyilvánosak a sajtótermékek tarifái

Több száz nyomtatott és internetes magazin nyitott a politikai reklámok felé azzal, hogy a jogszabály szerint hirdetési tarifáit közölte az Állami Számvevőszékkel (ÁSZ). A hivatal honlapján összesen 793 − 459 nyomtatott és 334 elektronikus − sajtótermék árjegyzéke található meg, a legnagyobb médiabirodalmak mellett a kis településeken megjelenő újságok is. A választási eljárásról szóló törvény szerint a választásokat megelőző kampányidőszakban politikai hirdetést csak az a sajtótermék tehet közzé, amely előzőleg megküldte árjegyzékét az ÁSZ-nak. Később az is kiderül, hogy az egyes kiadók mekkora bevételre tettek szert ebből, a szavazás után 15 napon belül a sajtóorgánumoknak ugyanis tudatniuk kell, hogy milyen politikai hirdetéseket közöltek a kampányidőszakban.

Módosulhatnak az atm-értékhatárok

További kérdéseket vet fel az ingyenes készpénzfelvétel kapcsán a hétvégén benyújtott módosító javaslat.

Érzékeny téma Ausztriában a magyar bankok helyzete

Nemcsak Magyarország, hanem Ausztria is megégette magát a devizahitelezéssel, amire nehéz rövid távon megoldást találni − mondta lapunknak adott interjújában Ewald Nowotny osztrák jegybankelnök, aki elsőként kapta meg az MNB Lámfalussy-díját. Nowotny az osztrák bankok esetleges kivonulásával kapcsolatban megjegyezte: mindkét fél érdeke, hogy ne hozzon elhamarkodott döntést.

Levonták a tanulságokat a központi bankok

A válságkezelésből a hosszú távú válságmegelőzés korszakába lépünk át, ehhez szükség van a bankunióra és az államháztartások kiigazítására − hangzott el az MNB-konferencián.