Matolcsy György jegybankelnök üzenetéhez hasonlókat fogalmazott meg Szapáry György, Magyarország washingtoni nagykövete, az MNB volt alelnöke is. Szerinte a válság hármas jellege − pénzügyi, adósság-, majd általános bizalmi válság − miatt kellett unortodox eszközöket is bevetniük a jegybankoknak, ilyen volt például a Fed mennyiségi lazítása. A világ nagy jegybankjainak mérlegfőösszege a válság hatására 400 százalékkal nőtt − mutatott rá a nagykövet − és ezt nagyon sokáig kénytelenek lehetnek fenntartani. Ennek lehetnek pozitív hatásai is, például hogy a hosszú hozamokat sikerül még lejjebb szorítani, ám Szapáry szerint − mivel előbb-utóbb elkerülhetetlen lesz a kamatemelés − mindez 2017-re tetemes jegybanki veszteségeket idézhet elő, amit akkor majd az adófizetőknek kell megtéríteniük. Ez a jegybanki akciók egyik legnagyobb fennmaradó kockázata, ám ha nem vezették volna be a pénzmennyiséget érintő intézkedéseket, akkor ma még nagyobb pénzügyi kockázatokkal néznénk szembe. Szapáry azt is hangsúlyozta, hogy a jegybankok legújabb eszköze, az előretekintő iránymutatás fontos lesz a jövőben, mert az unortodox intézkedések miatt új hangsúlyt kell fektetni a kommunikációra, hogy a piaci szereplők jobban értsék, mi miért történik. Nem probléma, hogy a válságban a jegybankok részben felhagytak az inflációkövetéssel − véli az MNB volt alelnöke −, de amikor normalizálódik a helyzet, vissza kell térni ehhez a monetáris paradigmához.
Szerző:
