A Magyar Nemzeti Bank (MNB) első alkalommal rendezte meg pénteken a Lámfalussy Sándor, magyar származású, Belgiumban élő bankárról elnevezett nemzetközi konferenciáját, témája az euróbevezetés volt. Az euró atyjaként emlegetett 85 éves Lámfalussy nem vett részt a konferencián, felszólalt viszont Orbán Viktor kormányfő, aki a magyar kormány eurócsatlakozással kapcsolatos nézeteit is kifejtette. A miniszterelnök szerint nem szabad ideológiai kérdést csinálni a közös pénzből, már csak azért sem, mert Magyarország kötelezettséget vállalt bevezetésére. A kérdés inkább az időzítés − mint Orbán fogalmazott, ezt praktikusan kell megközelíteni. Dél-Európában a valutaövezeten belüli túl nagy fejlettségbeli különbségek súlyos reálgazdasági következményekkel jártak, ezért a bevezetést akkor érdemes napirendre tűzni, ha a fejlett és fejlődő térségek közötti reálkonvergencia elért egy bizonyos szintet.
A forintra nehezedő nyomás közepette Orbán Viktor igyekezett megnyugtató üzenetet küldeni a piacoknak: a magyar kormány óvakodik bekapcsolódni a kibontakozó kamatvitába, hiszen az nem dolga, de mindent megtesz, hogy kiegyensúlyozott pénzügyi körülményeket teremtő gazdaságpolitikát vigyen. Az árfolyammal kapcsolatban a miniszterelnök hangsúlyozta, hogy más feltörekvőkkel ellentétben Magyarország külkereskedelmi aktívumának köszönhetően nem szorul kiigazításra. Olyan választási év kezdődik Magyarországon − tette hozzá −, amikor nem lesz választási költségvetés, mert a kormány nem engedi a hiány elszabadulását.
Európa baja, hogy méreteihez képest túl sokat költ jóléti kiadásokra, fenntarthatatlan szerkezetű társadalmi rendszer jött létre − jelentette ki a magyar kormányfő. A válság egy hosszú korszak lezárásáról is szól, ezt a gazdaságpolitikáknak ki kell használni, hogy új stratégiával készüljenek fel a világban zajló nagy átrendeződésre. A stratégiaváltásnak Orbán szerint hat részből kell állnia. Első helyen az eurózóna pénzügyi stabilitását említette: hosszú távon nem lehet közös költségvetés nélkül fenntartani a közös gazdasági kormányzást, ami viszont súlyos szuverenitási kérdéseket vet fel. Szükséges a politikai unió kialakítása, ám ugyanilyen fontos, hogy a kimaradók megőrizhessék gazdaságpolitikai önállóságukat. Orbán úgy látja, bővítési fáradtság alakult ki az Európai Unióban, ami nem jó, hiszen ha a közép-európai országok már a kilencvenes években beléphettek volna, akkor a mostani krízis kevesebb bajjal járt volna. A balkáni országok csatlakozását fel kell gyorsítani, ez az uniónak is érdeke.
A stratégiai feladatok között említette a kormányfő az USA és az EU szabadkereskedelmi megállapodását is − Magyarország ebben konstruktívan vesz részt, noha egyes iparágaknak ez nehézségeket okozhat. Mindemellett az uniónak rendeznie kell kapcsolatait Oroszországgal, pragmatikus alapokon, már csak az energiabiztonság miatt is. A jövő gazdasági versenyét az olcsó energia dönti el − szembetűnő Európa lemaradása az USA-hoz és a Távol-Kelethez képest, ezért újra kell gondolni a nukleáris energiához fűződő viszonyt. Közép-Európa lehet a jövőben az a sikeres régió, amely az egész uniót dinamizálhatja − zárta szavait Orbán Viktor −, de ehhez olyan politikai erőkoncentrációra lehet szükség, mint amilyen az osztrák vagy a német nagykoalíció, illetve a magyar kormány kétharmados felhatalmazása.
Szerző: Gerőcs Tamás
