A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium nem adja ki azokat a számításokat, amelyekből kiderülhetne, mire alapozta a kormány a paksi beruházás szükségességét − közölte az Energiaklub, amely közérdekű adatigénylésben kérte ki az adatokat, amelyek a tárca szerint tíz évig nem nyilvánosak. Közben az országgyűlés honlapjára felkerült az Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök tárgyalásai nyomán született, parlamenti jóváhagyásra váró egyezmény. A dokumentum szerint Magyarország és Oroszország együttműködik a paksi erőmű teljesítményének fenntartásában és fejlesztésében, beleértve a két új, legalább ezer megawattos blokk építését − az atomerőmű pedig állami tulajdonban marad. Az egyezmény tartalmazza az itthoni beszállítók 40 százalékosra várt részarányát, illetve az Oroszország által biztosított hitel tényét is. Az indoklás idézi a rendszerirányító Mavir Zrt. elemzéseit, amelyek szerint 2030-ra a jelenlegi erőművi kapacitás fele maradhat meg, a pótlásra pedig a következő 20 évben mintegy 6300 megawatt új kapacitásra lesz szükség. Az orosz−magyar együttműködés kiterjed az atomerőművi üzemanyagra is, ami az ellátáson kívül a kiégett kazetták Oroszországba szállítását is jelenti majd. A nyilvánosságra került számok alapján a bővítés közel 4000 milliárd forintba kerülhet, aminek 80 százalékát fedezi majd az orosz állami hitel.
Az egyezmény megjelöli a végrehajtásra kijelölt szerveket, orosz részről a Roszatom állami atomenergia-ügynökséget, magyar részről pedig a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumot. A törvényjavaslat indoklása szerint a tervezetet megküldték az Európai Bizottságnak is véleményezésre, a brüsszeli testület pedig az ellen nem emelt kifogást.
Szerző: Leszák Tamás
