Az európai monetáris unió helyzetét még mindig a 2007−2008-ban indult globális válság hatásai uralják. Azt megelőzően a központi bankok a "nagy mérséklődés" dicsőségében, ma már tudjuk, illúziójában éltek − jelentette ki Ewald Nowotny osztrák jegybankelnök az MNB Lámfalussy-konferenciáján. A válság előtt az volt az üzenet, hogy a szigorú inflációs politikát folytató jegybankok elérik a kedvező hatást − alacsony infláció, magasabb gazdasági növekedés −, így nem voltak felkészülve a közelgő vészre. Ez igaz volt az Európai Központi Bankra is (ECB), amely 2008 nyarán még kamatot emelt. De amikor Európát is elérték a hullámok, az uniós jegybankok gyorsan és nagy erővel reagáltak − mondta Nowotny. Az ECB-nek is sikerült az, ami az amerikai, japán és svájci jegybanknak, vagyis likviditást biztosított a piacoknak. Ez közvetve azon országokra is jó hatással volt, ahol az eurózóna bankjai is aktívak, mint például Magyarország. Az euróövezet idén kiléphet a recesszióból, de még mindig lényeges különbségek vannak az egyes euróállamok − és a velük szomszédos országok − gazdasági teljesítményében. Ma már a válságkezelésből a hosszú távú válságmegelőzés korszakába lépünk át − emelte ki az osztrák jegybankár −, ehhez pedig szükséges a bankunió kialakítása és az államháztartások kiigazítása.
Gyakran lehetett hallani olyan véleményeket, hogy egyes országok nem lesznek képesek kimenteni a bajba jutott pénzintézeteiket és ez visszavetette a beléjük vetett bizalmat − mutatott rá előadásában Christian Noyer francia jegybankelnök. A pénz- és tőkepiacok nyitottsága miatt fennállt a továbbfertőzés lehetősége is, veszélyeztetve az egész európai pénzügyi rendszert. A bankunióval kapcsolatban Noyer megjegyezte: a felügyelet kapcsán jutottunk a legmesszebb, novemberre már minden bankot Frankfurtban felügyelünk egy adott szempontrendszer szerint.
Belső leértékeléssel és sok küszködéssel járt az euró bevezetése, de Lettország ismét a legdinamikusabban növekvő gazdaság lett a Baltikumban − közölte Ilmars Rimsevics lett jegybankelnök. A válság nyomán a GDP 17 százalékára rúgó egyensúlyjavító intézkedéseket kellett megtenni. Felmerült a kérdés, hogy nem szerencsésebb-e a bevételeket növelni, mint a kiadásokat megvágni, ám Lettországban a költségvetéssel volt gond, nem a fundamentumokkal. A hitelek nagy része már korábban is euróban volt, emiatt evidens volt a közös valuta bevezetése. Lettország kockázati megítélése már a csatlakozás előtt nagyot javult, az adósságszolgálat is olcsóbbá vált − hangsúlyozta Rimsevics.
Spanyolországnak védelmet adott az euró, csökkent a sérülékenysége − állapította meg José Luis Malo De Molina, a spanyol jegybank főigazgatója. Az ECB válságkezelésével kapcsolatban megjegyezte: először a konvencionális eszközökhöz nyúlt, mint a nulla közeli kamatkörnyezet kialakítása, majd nem konvencionális eszközöket is be kellett vetnie, mert az euró veszélybe került. E lépések ugyanakkor csak időt adtak a tagállamoknak, hogy rendbe tegyék a pénzügyeiket. A kiigazítás óriási növekedési áldozatot követelt meg Madridtól, a munkanélküliségi ráta 26 százalékra emelkedett.
Szerző: Wiedemann Tamás
