Molnár Gergely

Egyre kevesebb a kátyú a Budapesten

A Fővárosi Önkormányzat megbízásából a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. (FKF) által üzemeltetett 1043 kilométeres úthálózaton az időjárás függvényében folyamatosan javítják a keletkező úthibákat: jelenleg 250-300-ra tehető a ki nem javított kátyúk száma - mondta el lapunknak Horti Zsófia, a társaság szóvivője. Az útellenőri szolgálat két-három naponta ellenőrzi az utak állapotát, ami az elmúlt évek útfelújítási programjának köszönhetően mára sokat javult. A 2005-ben indított Podmaniczky program nyomán drasztikusan, a 2005-ös 91 ezerről 2008-ra 21 ezerre csökkent a kátyúk száma - ennek következtében az erre fordított összeg is mérséklődik. Az elmúlt télen eddig 6000-6500 kátyút szüntettek meg az FKF munkatársai. Tavaly bruttó 763 millió forintot fordított az FKF kátyúzási munkákra. Az igencsak megkopott útburkolati jelek újrafestéséről semmit nem tudnak a társaságnál: amíg nincs a fővárosnak elfogadott költségvetése, addig sem az erre fordítandó összeg, sem a munkák mértéke nem ismert.

Kézifékkel farol a műanyagipar

Az autóiparnak beszállító műanyagipari cégek megrendelései akár 30 százalékkal is csökkentek, míg az építőipar számára termelők esetében 25 százalék lehet a visszaesés - iparági szakértők szerint. Tízéves növekedési trend tört meg tavaly a magyar vegyiparban: az iparág teljesítménye három százalékkal csökkent, ezen belül a műanyag-feldolgozó ipar 2,5 százalékkal esett vissza. A Magyar Vegyipari Szövetség attól tart, hogy az idén a vegyipari termelés 15-20 százalékkal is visszaeshet, a vállalatok árbevételi adatai pedig ennél is kedvezőtlenebbül alakulnak. A negatív tendencia 2008 utolsó negyedében kezdődött, már ekkor ötödével esett vissza a termelés és ez húzta le az egész éves teljesítményt is. A teljes vegyipar 17 százalékát képviselő műanyagtermék-gyártókat a válság elmélyülése különböző mértékben érinti attól függően, hogy autó- vagy építőipari beszállító vagy éppen csomagolóanyag-gyártással foglalkozik. A műanyagtermék-gyártás jellegében beszállítói tevékenység, a készterméket gyártó sport/játék kategória aránya mindössze egy százalék - mondta lapunknak Ollár Péter, a Magyar Műanyaggyártók Szövetségének szaktitkára. Az iparág tavaly 583 milliárd forint árbevételt ért el, ennek 49 százaléka exportból származott. A magyarországi gyártóknak egyszerre kell szembenézniük gazdasági és pénzügyi természetű kihívásokkal. A megrendelések visszaesése mellett a szélsőségesen ingadozó - az olajár mozgását követő - alapanyagárak, illetve a nyugat-európainál magasabb áramköltségek sújtják a vegyiparban az egyik leginkább energiaigényes ágazatnak számító műanyag-feldolgozókat. Pénzügyi oldalról a forint gyengülése már önmagában is képes lenullázni a nyereséget, különösen azoknál a beszállítóknál - jellemzően az építő- és egyes csomagolóipari területeken -, ahol a szerződéseket forintban határozzák meg, közben az alapanyagárak az euróhoz kötöttek. Ehhez jön még a finanszírozásigényes ágazatban a bankok hitelezési kedvének visszaesése és az emelkedő forrásköltségek. Mindezt egy olyan iparágban kell kigazdálkodni, amelynek vevői jellemzően "kimért profittal dolgozó" multik - mondta Ollár Péter. Az egyes ágazatok közül a műanyagipar öt százalékát kitevő autóipari beszállítók vannak a legrosszabb helyzetben, iparági szakértők itt 30 százalékos visszaesést sem tartanak kizárnak. A műanyagosok 20-22 százalékát képviselő építőipari ágazatban (csövek, nyílászárók, fűtési szerelvények) 25 százalék lehet a visszaesés. Jelentősebb forgalomcsökkenéssel néznek szembe az elektronikai beszállítók is (ők a műanyagipar 11 százalékát képviselik). A leginkább válságálló a műanyagtermelés csaknem 40 százalékát kitevő csomagolóipari szegmens, ám ezen belül is nagyok a különbségek. Akik az építőiparnak vagy a műtrágyagyártóknak szállítanak csomagolóanyagot (akár belföldre, akár exportra), szintén megrendeléseik visszaeséséről számolnak be, míg az ágazat nagy részét adó élelmiszer-csomagolás vagy agrofóliák esetében nincs csökkenés. Ezt erősítette meg Szabó Balázs, a három magyar és három külföldi gyártóegységgel főleg élelmiszer-ipari csomagolásokat készítő PannUnion Nyrt. vezérigazgatója is. "Az építőipar borzalmas, az autóipar siralmas állapotban van, és attól tartok, a lapos tévék piaca sem most gyarapszik. Ezzel szemben margarinos vagy joghurtos pohárból nem fogy kevesebb" - mondta.

Lemaradásban az útfelújítási program

Aligha teljesülnek Budapest 2008-ban kezdődött útfelújítási programjának céljai, miután már tavaly is egyharmados volt a lemaradás. A késlekedés oka a forráshiány, az állami támogatás megszűnése.

Pengeváltás a GVH és a Hungaropharma között

A Hungaropharma Zrt. sérelmezi a GVH hét elején megjelent közleményét, amelyben jogszabálysértőnek nevezte a Gyöngy patikai együttműködést szabályozó megállapodást. A Hungaropharma 2007-ben a patikaláncok agresszív terjeszkedésére válaszul kezdeményezte a Gyöngy patikahálózat létrehozását, amellyel a független patikák versenyképességének megőrzése volt a célja - mondta Szabó Ferenc, a Hungaropharma vezérigazgatója. Az együttműködés beszerzési kedvezmények és közös marketingakciók révén segíti az eddig csatlakozott 650 patikát, amelyek cserébe vállalják, hogy vásárlásaik 80 százalékát a Hungaropharmánál bonyolítják le. Az együttműködést 27 pontos megállapodás szabályozza. A GVH egy bejelentés alapján tavaly tavasszal kezdett vizsgálatot annak megállapítására, nem csorbítja-e a megállapodás a versenyt. A decemberben zárult vizsgálat két pontot talált kifogásolhatónak, de szankciót nem alkalmazott a Hungaropharmával szemben, amely az említett pontok értelmezését január elején - a GVH-val egyeztetett módon - egy a tagoknak küldött nyilatkozatban pontosította. Ezután két hónappal, március 9-én a GVH sajtóközleményt jelentetett meg a határozatról, amelyben jogszabálysértőnek nevezte a megállapodás két pontját. A közlemény megfogalmazása és időzítése a Hungaropharma szerint sértheti a cég jó hírét és bizonytalanságot okozhat a patikai együttműködés tagjaiban. A GVH tegnap délután ismét megerősítette, hogy a korábbi közleményben foglaltak hűen tükrözik a vizsgálat megállapításait és a versenyhatóság álláspontját.

Leminősítés készül, vagy itt az intervenció?

Két napja szétvált egymástól az euró/forint árfolyam és a részvénypiac mozgása. Elemzők szerint az MNB sikeres intervenciója állhat a háttérben, de magyarázat lehet a részvények gyengélkedésére egy közelgő leminősítés is.

Készülő leminősítés vagy MNB-intervenció állhat a háttérben

Két napja szétvált egymástól az euró/forint árfolyam és a részvénypiac mozgása. Elemzők szerint az MNB sikeres intervenciója állhat a háttérben, de magyarázat lehet a részvények gyengélkedésére egy közelgő leminősítés is.

Jöhet az új OTP-vásárlási hullám?

Október végén számos újdonsült kisbefektető nyitott számlát a brókercégeknél, hogy az akkori "diszkontárat" kihasználva OTP-t vegyen. Utánajártunk, hogyan viselik a tőzsde hullámait.

Megteltek OTP-vel a kisbefektetők

Október végén számos újdonsült kisbefektető nyitott számlát a brókercégeknél, hogy az akkori "diszkontárat" kihasználva OTP-t vegyen. Utánajártunk, hogyan viselik a tőzsde hullámait.

Szakszerűtlen régiós cégvezetők

Nincsenek jó szakmai tapasztalataik a nemzetközi vállalatvezetőknek a régiós menedzserekről. A Target nemzetközi személyi tanácsadó csoport és a Henley Egyetem által készített 44 kérdéses felmérésből az derült ki, hogy a hat kelet- és kelet-közép-európai ország cégvezetői nem szakszerűek, nem mindig vezetik hatékonyan vállalataikat és nem vállalnak kockázatot, illetve felelősséget. Ugyanakkor a negatívumok mellett az is kiderült, hogy a hat régiónkbeli ország vezetői motiváltak, szorgalmasak és kreatívak. A magyar vállalatvezetők a 44 kérdéskörben (többek között problémamegoldás, felelősségvállalás, csapatépítés, munkakapcsolat, kockázatvállalás, nyelvtudás, informalitás) összesen négyben kaptak első helyet és ötben utolsót. A felmérés szerint a magyar vállalatvezetők a regionális pontozásban rendre a középmezőnybe vagy az alsó harmadba kerültek, ami komoly figyelmeztetés. Az elemzés készítői szerint ezzel együtt a régió vállalatvezetői (beleértve a magyarokat) nem rosszak, hiszen nem szabad elfelejteni, hogy húsz év alatt haldokló gazdaságokból prosperáló cégeket és működő üzleti kapcsolatokat építettek ki. A régió vezetői képesek a fejlődésre és ha az előnyeiket használják ki, gyorsan változhat a kép - mondta Clive Bennett, az Ad Capital fejvadász cég vezetője, a kutatás társszervezője.