Segítségre szorulnak a gyógyszertárak
A válsághelyzetben romlik a lakosság egészségi állapota és növekszik az egészségügyi ellátórendszerrel kapcsolatos társadalmi igény, így ezen a területen az elvonásnak nem lenne szabad érvényesülnie - derült ki a Magyar Gyógyszerész Kamara (MGYK) sajtóbeszélgetésén.
Likviditási segítségre szorulnak a gyógyszertárak
A válsághelyzetben romlik a lakosság egészségi állapota és növekszik az egészségügyi ellátórendszerrel kapcsolatos társadalmi igény, így ezen a területen az elvonásnak nem lenne szabad érvényesülnie - derült ki a Magyar Gyógyszerész Kamara (MGYK) sajtóbeszélgetésén. A gyógyszertárak helyzete 2006 óta folyamatosan romlik, a patikák a fokozódó verseny és a csökkenő árréstömeg szorításában tavaly már hétmilliárd forint lejárt tartozást halmoztak fel, ami több mint kétszerese a két évvel korábbinak. Ha egy ilyen helyzetben a patikákkal szemben a nagykereskedő keményebben lép fel az adósságok behajtása kapcsán, akkor a gyógyszerészi egzisztencia, és - ha ez kistelepülésen történik - az ellátás biztonsága is veszélybe kerül - mondta Hankó Zoltán, az MGYK alelnöke. A kamara fontosnak tartja a likviditás javítását célzó korrekciót. A kormány nemrég eltörölte a kis forgalmú gyógyszertárak kamatmenteselőleg-támogatását, aminek visszaállítása néhány száz millió forintot igényelne, de csak 200-300 gyógyszertár likviditását tudná segíteni. Rendszerszintű megoldás lehetne a patikák és az OEP közötti elszámolás online alapra helyezése, a jelenleg heti elszámolás helyett rövidebb elszámolási ciklus alkalmazása.
Ledolgozta veszteségét a TVK
A második negyedévben elért mélyponthoz képest az év végére jelentősen javult az integrált petrolkémiai margin, így a TVK 7,6 milliárd forintos üzemi és négymilliárdos adózott nyereséget ért el az év utolsó három hónapjában. Rendkívül volatilis időszak volt ez a vegyiparban: nemcsak az árfolyamok változtak szélsőségesen: a TVK által gyártott polietilének 36-42 százalékkal, a polipropilének 30-33 százalékkal olcsóbbodtak a harmadik negyedévhez képest, míg az alapanyagok közül a vegyipari benzin ára dollárban 64 százalékkal zuhant. A társaság termékei iránt a recessziós környezetben csökkent a kereslet, miután a vevők az erősen ingadozó árak és a bizonytalan megrendeléseik miatt visszafogták vásárlásaikat. A társaság negyedéves árbevétele 66,8 milliárd forint volt, 28 százalékkal alacsonyabb az egy évvel korábbinál. Az év végi eredményjavulás segítségével a TVK ledolgozta veszteségét, a teljes évi mínusz csak 200 millió forint lett, üzemi szinten pedig 4,5 milliárd forint nyereségre javult az egyenleg. 2008 így is nehéz év volt, a nyereség csaknem 24 milliárd forinttal csökkent, négy százalékkal alacsonyabb árbevétel mellett. A TVK a gyorsjelentésben figyelmeztetett, hogy 2009 első negyedévében üzemi eredménye alacsonyabb lesz, mivel csökkent az integrált petrolkémiai margin és kissé alacsonyabb a termelési és értékesítési volumen is.
Üzemi veszteség a Linamarnál
Az utolsó negyedévben kissé emelkedő árbevétel mellett üzemi szinten tízmillió forintos veszteséget ért el a Linamar az egy évvel korábbi 400 milliós nyereséggel szemben. Az eredményromlást részben a szűkülő bruttó fedezet, részben az emelkedő adminisztrációs költségek idézték elő, amiben a folyamatban lévő beruházások játszhattak szerepet. Az orosházi gépgyártó cég adózás előtti nyeresége 114 millió forint lett, az adózott eredmény pedig - az adókedvezmény speciális elszámolása miatt - mínusz 540 millió. A Linamar egész éves teljesítménye nem mutat ilyen nagy romlást, 11 százalékos árbevétel-növekedés mellett az üzemi eredmény 16 százalékkal, 1,7 milliárd forintra csökkent, az adózás előtt elért 1,87 milliárdos nyereség pedig 8 százalékkal marad el a 2007-es értéktől.
A BÉT szerint nem csökkent a transzparencia
A napvilágot látott elemzések, cikkek kapcsán a BÉT úgy gondolja, sokan nincsenek tisztában a kibocsátók tájékoztatási kötelezettségeivel, amelyek az utóbbi időben mind törvényi, mind pedig a Budapesti Értéktőzsde szabályozási szintjén változtak. A módosításokkal Magyarország az EU-n belüli standardokhoz igazodott, átláthatóbbá és jóval egyszerűbbé is téve az eddigi gyakorlatot - közölte a Budapesti Értéktőzsde. Korábban ugyanis a kétszintű (törvényi, illetve tőzsdei) szabályozásból fakadóan a kibocsátók ugyanarról az időszakról gyakran többféle, tartalmában némileg eltérő jelentéseket tettek közzé, amelyek érdemi hozzáadott értéket nem nyújtottak a befektetőknek. A BÉT jelenleg nem ír elő többletkötelezettséget a jogszabályokban rögzített tájékoztatási kötelezettségekhez képest, elfogadja azokat a jelentéseket, amelyeket a tőzsdei kibocsátó cégek a törvény által megkövetelt forma és tartalom szerint készítenek. A határidőt illetően pedig érdemi változás nem történt. A rendszeres tájékoztatás körében megszűnt ugyan a gyorsjelentések korábbi rendszere, de a kibocsátóknak az éves és féléves jelentések mellett továbbra is el kell készíteniük egy úgynevezett időszaki vezetőségi beszámolót az első és harmadik negyedévről. Az eddigi tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy a kibocsátók többsége - amelyek korábban ezen időszakokról gyorsjelentést készítettek - nem élt a szabályozás adta könnyítés lehetőségével. A B kategóriás kibocsátók számára ugyanakkor többletkötelezettségként jelent meg az évi kétszeri időközi vezetőségi nyilatkozat, hiszen számukra korábban a negyedéves gyorsjelentés készítése nem volt kötelező. Vagyis ebben az esetben éppen hogy szigorodtak a kötelezettségek a korábbi gyakorlathoz képest. Mindkét kategória esetében megszűnt a negyedik negyedéves gyorsjelentés-készítési kötelezettség. "Itt is azt tapasztaljuk, hogy a kibocsátó cégek többsége, amelyek korábban ezen időszakokról gyorsjelentést készítettek, nem élt a szabályozás adta könnyítés lehetőségével és továbbra is készít negyedéves jelentést" - áll a tőzsde közleményében. Nem szabad elfeledkezni arról sem, hogy 2008-tól a kibocsátók egy új, a korábbiaknál sokkal részletesebb jelentést kötelesek készíteni a felelős társaságirányítási gyakorlatukról az éves jelentés közzétételével egyidejűleg, ami a tőzsde megítélése szerint hozzájárul a transzparencia növekedéséhez, a befektetők minél szélesebb körű tájékoztatásához.
Csökkent a transzparencia a BÉT-en
Ugyan a magyar tőzsdei cégek is tehetnének valamit a labilis tőzsdei hangulatban a befektetők bizalmának megerősítéséért, az Equilor felmérése szerint pont az ellenkezője történik.
Új elemzések után zuhan az OTP
Két friss OTP-elemzés jelent meg tegnap, az egyik attól a Merrill Lynch-elemzőtől, aki egy évvel ezelőtt 7000 forintos árfolyamnál nagy felzúdulást keltett, amikor hatezres árfolyamot is elképzelhetőnek tartott. A bankpapír tegnap 1420 forintig zuhant napközben, majd 1515 forinton, 2001 óta nem látott mélységben zárt.
Megmenekültek a BorsodChem dolgozói
A BorsodChem felfüggesztette az 550 fő elbocsátását kilátásba helyező létszámleépítést, miután több tárgyalási fordulót követően megállapodott a kormánnyal. Az, hogy pontosan miről is szól az egyezség, a további, akár három-négy hónapig is elhúzódó egyeztetések függvénye. A csoportos létszámleépítés mindenesetre rövid távon elkerülhetővé vált, ám a nyugdíjkorhatár közelében lévők számára felajánlják a korengedményes nyugdíjazás lehetőségét, melynek pénzügyi fedezetét a cég biztosítja. A kormányzati szerepvállalás érdekében Gúr Nándor, az MSZP borsodi elnöke - egyben az Országgyűlés foglalkoztatási és munkaügyi bizottságának elnöke - és a kazincbarcikai polgármester lobbizott. A város és a 21,6 százalékos munkanélküliséggel küzdő BAZ megye legnagyobb foglalkoztatójának számító társaság azt követően került nehéz helyzetbe, hogy termékei iránt a válság hatására jelentősen csökkent a kereslet, hiszen az autó-, bútor- és építőipar számít a fő vevőkörnek.
Nőtt a patikák tartozása
Két év alatt a duplájára emelkedett a nagykereskedők lejárt gyógyszertári kintlévőségeinek értéke - derül ki a Gyógyszer-nagykereskedők Szövetségének adataiból. A teljes gyógyszertári kintlévőség a 2006 végi 42,1 milliárd forinttal szemben 2008. december 31-én 50,9 milliárd forintot tett ki, ezen belül a lejárt tartozások értéke 3,2 milliárdról 6,7 milliárd forintra, vagyis a teljes kintlévőség több mint 13 százalékára emelkedett. A lejárt kintlévőség folyamatosan nő és egyelőre nem látható, hogy a folyamatot mi állítaná meg, ugyanis most ötödével több patika osztozik ugyanakkora - a két évvel ezelőttivel megegyező, 640 milliárdos - forgalmon, ami jelentősen rontja a gyógyszertárak eredményességét. Idén a tendencia nem állt meg, januárban tovább nőttek a tartozások. Ez egy lassú erózió - mondta Küttel Sándor, a Phoenix Pharma elnöke. A 2007-es mélypontról a patikák forgalma ugyan visszajött a 2006-os szintre, de ezen a bevételen négyszázzal több patikának kell osztoznia. A valós kép ennél még valamivel rosszabb is lehet, hiszen időközben négy-öt nappal nőttek a fizetési határidők, vagyis a lejárt tartozások duplázódása annak ellenére következett be, hogy a nagykereskedők könnyítettek a fizetési feltételeken. A magasabb kamatok és a hosszabb finanszírozási idő nehéz helyzetbe hozza a nagykereskedőket, mivel a megemelkedett költségekkel szemben a nagykereskedelmi árrés nem változott. A gyógyszer-kereskedelem 2007. januárig viszonylag védett helyzetben volt, nem lehetett új patikát nyitni, a nagykereskedők pedig jól ismerték partnereiket, akik csak betéti társaságként működhettek, vagyis a patikusok személyes felelősséget vállaltak a fizetésért. Ebben a helyzetben alakult ki egy átlag 30-35 napos finanszírozás a nagykereskedők részéről - mondta Küttel. A patikák forgalmának jelentős része a támogatott szerekből származik, s a támogatást pótlólag a biztosítótól kapják meg. Ezért is nem működik például az előre fizetés, ami garanciát jelenthetne a nagykereskedőnek. Amikor 2007-ben a reformot végrehajtották, eleve egy átlagosan 34 napos kintlévőséggel indultunk, ezt nem tudtuk csökkenteni, mert belerokkant volna a piac - fogalmazott a Phoenix Pharma elnöke. A biztosítékrendszer működik, létezik készfizető kezesség, néhány esetben ingatlanfedezet, illetve fedezetként ott van a készlet, de ez is mozog, nem könnyű egy nagyobb tartozást behajtani. Problémát okoz, hogy az erőteljesebb verseny hatására egyre több gyógyszertár zár be, vagy értékesítik azt, így a tartozások sokszor behajthatatlanná válnak. A korábbi védettség azzal is együtt járt, hogy a szereplőket el lehetett érni. A mostani szabadsággal a patikatulajdonosok között mindenféle társaság, offshore cég megjelenik, amelyet esetleg nem lehet utolérni. Ebben a helyzetben nagyon szigorúan figyelünk a kintlévőségekre, szorosabb kapcsolatot tartunk a partnerekkel és szabályozzuk a nehéz helyzetben lévő patikák vásárlását - mondta Küttel Sándor. Ha lehet, még rosszabb a helyzet a kórházaknál. Míg ez a szegmens a nagykereskedők forgalmának csak 15 százalékát teszi ki, a lejárt kintlévőségek értéke itt is hétmilliárd forint körüli, vagyis az arány sokkal rosszabb. A kórházaknak jóval hosszabb, 60-90 napos fizetési határidőkkel szállítanak a nagykereskedők, ám még így is vannak csúszások - mondta Szabó Ferenc, a Hungaropharma vezérigazgatója, aki szerint a patikákhoz képest a kórházaknál az utóbbi időben nem folytatódott a romlás. A tartozások behajtásának egyetlen módja van: amíg a kórház nem fizet, csak előre fizetés esetén kap új árut. A nagykereskedők helyzetét tovább nehezíti, hogy a hagyományosan magas folyószámlahitel-állományukat a bankok a válság közepette egyre kevésbé nézik jó szemmel.
Nem lesznek elbocsátások a gyógyszeriparban
Miközben minden más szektorban zajlanak a leépítések, a hazai gyógyszergyártók költségracionalizálási intézkedései jórészt korábbi keletűek és nem a világgazdasági válsághoz köthetők. A Sanofi-Aventis/Chinoin egyetlen embert sem küld el a 2008-ban kibontakozott válság miatt és kutatási költésüket is igyekeznek szinten tartani, marketing- és promóciós költségeiket azonban csökkentették - tudtuk meg Rózsa Iván kommunikációs vezetőtől. A társaság emellett felfüggesztette beruházásait, ám ez a döntés nem a válság, hanem a gyógyszergyártókat sújtó hazai szabályozás miatt született. A GlaxoSmithKline-nál is nagy változtatási program lépett életbe, ami azonban nem függ össze a jelen gazdasági helyzettel - tudtuk meg Leitner György ügyvezető igazgatótól. Fontos átalakulás zajlik a globális gyógyszeriparban, a nehezedő törzskönyvezési feltételek, az árak folyamatos leszorítása nehéz helyzetbe hozza a cégeket, amelyek az elmúlt években sokkal kevesebb új gyógyszert voltak képesek piacra dobni. A GSK Magyarországon sem tervez a gazdasági válság kapcsán intézkedéseket. Lépéseinket - mint például további beruházásaink elhalasztása - már korábban megtettük, reakcióként a kormányzat jelenleg kevésbé befektetőbarát politikájára - mondta Leitner. A Richter Gedeon eddig mintegy 300, státusban nem lévő dolgozójától vált meg, főállású dolgozóik létszáma azonban nem változott. Volt némi átrendeződés az orvoslátogatói körben, de egyelőre további leépítéseket nem terveznek. Ha nem következik be valamilyen, most még nem látható nagyságú krízis, akkor ebben a formában lehet folytatni a működést - fogalmazott Beke Zsuzsa pr-vezető. A Richternél is korábbi döntés volt a beruházások visszafogása: 2008-ban az előző évhez képest tízmilliárd forinttal kevesebbet költöttek és idén is csökkennek néhány milliárddal a beruházások. Emellett visszafogják belföldi marketing- és kommunikációs kiadásaikat. A mostani válság közvetve, a büdzsére nehezedő nyomáson keresztül tartogathat még veszélyeket - figyelmeztetett Rózsa Iván. Ha a gyógyszerkassza megkurtítására is sor kerülne, akkor csak úgy lehetne spórolni, ha a generikumokat helyezik előtérbe, ami érzékenyen érintené az innovatív gyártókat. El kellene kerülni azt a helyzetet, hogy a betegek a spórolás miatt nem a legkorszerűbb gyógyszert kapják meg - mondta Rózsa.
