A 15 pontból álló határozati javaslat, valamint a csaknem 70 oldalas energiapolitikai koncepció komoly bírálatokat kapott a gazdasági bizottságban is. A hozzászólók szerint eddig még sem a különböző bizottságok tagjaitól, sem az iparág, a szakma képviselőitől nem hangzott el egyetlen dicsérő mondat sem, mégis tarthatatlan, hogy ne legyen elfogadott és a mai kihívásokra választ adó energiastratégiája az országnak. (Még mindig az 1993-as energiapolitikai döntés van érvényben.) Ezért inkább ez a mostani, sokat bírált javaslat kerüljön általános vitára, ahol majd a képviselők módosító indítványaival megpróbálják elfogadhatóvá és konszenzusossá tenni az előterjesztést - hangzott el a bizottság tegnapi ülésén.
A legtöbb bírálatot az váltotta ki, hogy az anyagból semmilyen konkrétum nem derül ki arra vonatkozóan, hogy milyen eszközök segítségével lehet elérni a kitűzött célokként szereplő ellátásbiztonságot, versenyképességet és fenntarthatóságot. A dokumentum nem ad választ arra sem, hogy miként érhetők el a klímavédelmi célkitűzések, mekkora arányt képviseljen a jövőbeli energiamixben a nukleáris áramtermelés, miként növekedjék a megújuló energiaforrások részaránya, hogyan "nyúljanak" hozzá a távfűtéssel kapcsolatos problémákhoz, valamint hogyan csökkenthető Magyarország egyoldalú kiszolgáltatottsága a földgázzal szemben.
Mostantól sokkal inkább a parlamentnek van feladata az energiapolitikai koncepcióval, mint a szaktárcának - értékelte a történteket Felsmann Balázs. (Mindezt persze többen kifogásolták.) Mint mondta: másfél éves előkészület után egy olyan anyagot próbáltak készíteni, amely kellő kiegyensúlyozottsággal kezeli azt, hogy Magyarországnak az unión belül kell megtalálnia saját energiapolitikájának kereteit.
Az anyagban az szerepel, hogy a kormány kezdje meg az esetlegesen szükségessé váló, a jelenlegieket kiváltó új atomerőművi kapacitások döntés-előkészítő munkáit. A szakmai, környezetvédelmi és társadalmi megalapozást követően a beruházás szükségességére, feltételeire, az erőmű típusára és telepítésére vonatkozó javaslatait kellő időben terjessze az országgyűlés elé. Ezt a kérdést több képviselő szerint ennél lényegesen markánsabban kellene meghatározni, de ugyanígy felvetették a konkrétabb meghatározás szükségességét a megújulók és más alternatív lehetőségek esetében is.
Mayer György