A Magyar Energia Hivatal (MEH) előterjesztésében 13,5 százalék szerepelt az áprilisban esedékes lakossági gázáremelésre - derült ki Horváth J. Ferencnek, a szervezet elnökének szavaiból a Népszabadság energetikai konferenciáján. Erről majd az árszabályozó jogkörrel rendelkező gazdasági miniszter dönt. Jelenleg 35 milliárd forint a korábbi évek hatósági gázár-szabályozásából megmaradt "tartozás" a nagykereskedő E.On felé. Így amennyiben akár csak néhány héttel is, de később lesz emelés, a késlekedés miatt az előterjesztettnél még nagyobb mértékű drágulásra lehet számítani, hiszen pótolni kell a kieső hetek veszteségét is. A MEH elnöke szerint mielőbb ki kell dolgozni egy energiatőzsde-modellt, amelyben a villamos energia és a földgáz kereskedelmét is biztosítani lehet.
A rendezvényen konszenzus alakult ki azzal kapcsolatban, hogy az ellátás biztonsága miatt minden új beszerzési forrásra szüksége van Európának és Magyarországnak is, hiszen az unió jelenlegi évi 460 milliárd köbméteres földgázimportja 2020-ra várhatóan 600 milliárd köbméterre nő. Így az Északi és a Déli Áramlat, valamint a Nabucco vezeték egyaránt megfér egymás mellett, ráadásul lehetőség van cseppfolyós LNG-gáz beszerzésére is. Az utóbbira vonatkozó horvátországi projektben komolyan érdekelt az E.On is - mondta Klaus Hammer, a nagykereskedő E.On Földgáz Trade Zrt. igazgatóságának elnöke, aki szerint nem szabad megfeledkezni a pontos szabályozásról sem. Nemrégiben kezdődött meg az új gáztörvény tervezetének parlamenti vitája, és még az sem biztos, hogy mikortól lesz a teljes piacnyitás. Ráadásul az ilyen befektetéseknél 30 éves időhorizontban kell gondolkozni.
Magyarország rendkívül kiszolgáltatott helyzetben van, mert nemcsak a földgáz részaránya rendkívül magas a primer energiahordozók között (több mint 50 százalék), hanem a teljes felhasználás 80 százaléka import. Nyugat-Európában a földgázszállító rendszerek össze vannak kapcsolva egymással, valamint a szabályozás minden fogyasztó számára lehetővé teszi a rendszerhez történő hozzáférést - mondta Zsuga János, a Mol Földgázszállító Zrt. vezérigazgatója. Ezzel szemben Magyarországon és a régióban alapvetően úgynevezett szigetrendszerek vannak, amelyek egy szállítótól, a Gazpromtól függnek.
Porpáczy Dezső, a Magyar Energiafogyasztók Szövetségének alelnöke szerint ki kell mondani, hogy az árampiacon az egyetemes szolgáltatói körből kikerült fogyasztók ellátásában káosz uralkodik. A piacnyitást követően 20-50 százalékos drágulás is bekövetkezett, ez pedig azt jelenti, hogy a fogyasztók tudatában a liberalizálás egyenlő az áremeléssel. Ezt meg kell előzni a gázpiac megnyitásánál, mivel a földgáz esetében sokkal nagyobb az esély egy valós versenypiac kialakulására.
A magyar földgázimport jelenleg két irányból érkezik: Ukrajnán keresztül a beregdaróci állomásra napi maximálisan 30 millió köbméter gáz jöhet (ez évente 11 milliárd köbméter), míg Ausztriából a Hag vezeték napi maximális kapacitása 12 millió köbméter (éves szinten 4,3 milliárd köbméter). E mennyiség a hazai kitermeléssel együtt alapvetően elegendő, viszont egy új vezeték egyrészt az ellátás biztonságát növeli, ha például bekövetkezik egy már "szokásos" orosz-ukrán vita, másrészt jelentős tranzitdíjat jelent.
