Mayer György

Átcsúszott Robin Hood

Annak ellenére, hogy mind a meghívott szakmai szervezetek képviselői, mind az ellenzéki képviselők elutasították a távhőszolgáltatás versenyképessé tételéről szóló Robin Hood-adó tervezetét, 15-13 arányban általános vitára alkalmasnak találta a parlament gazdasági bizottsága az előterjesztést. A kormány elképzelése szerint jövőre és 2010-ben évi 30-30 milliárd forint folyhat be az energiacégek 8 százalékos különadójából. Podolák György bizottsági elnök szerint sem felel meg a javaslat a nevében megfogalmazottnak, viszont az egyre égetőbb probléma megoldására megoldást kell találni. Számításai szerint tavaly az erőművek adózás előtti eredménye 46 milliárd, a villamosenergia-kereskedőkkel együtt számolva pedig már 68 milliárd forint volt. Ha ehhez hozzászámolja a gázcégek 348 milliárdos eredményét, akkor összességében 416 milliárd forintról van szó, amit az idén fel lehet szorozni 20 százalékos növekedéssel, így Podolák szerint van miből adózni. A törvény tervezetét támogató Szanyi Tibor (MSZP) ugyancsak azt hangsúlyozta, hogy azoknak a cégeknek, amelyek az áremelések következtében "betegre keresték magukat", most hozzá kell járulniuk a távhőszolgáltatás korszerűsítéséhez és versenyképessé tételéhez. Mint mondta: a jövőre várható 18 százalékos társasági adóba és a 8 százalékos Robin Hood-adóba nem fognak belerokkanni az érintettek. A kormány elképzelése, hogy versenyképessé tegye a távhőszolgáltatást, helyes és támogatható, de erre alkalmatlan a benyújtott törvénytervezet - summázható az ellenzéki képviselők véleménye. Indokaik szerint a tervezett egységes elvonás alkalmatlan a probléma kezelésére, és egy liberalizált energiapiacon elfogadhatatlan, arról nem is beszélve, hogy senki ne remélje, hogy bevezetése esetén nem hárítják át azonnal ennek költségét a fogyasztókra. Két év alatt egyébként sem lehet megoldani a korszerűtlen lakásállomány rendbetételét, miközben a távhőszolgáltatás egyéb problémáit - a magas áfaterhet, a gázár szabályozásának ellentmondásait, a fűtőrendszerek szabályozhatatlanságát - nem oldja meg a kormányzat.

Szerdától megint többet kell fizetni a gázért

A tavaly év végén még köbméterenként 101 forintos lakossági átlagár az időközbeni negyedik drágulás miatt október elsejétől 131,30 forintra emelkedik, ami egy átlagos, évi 1660 köbmétert fogyasztó háztartásnak havonta nagyjából 1120 forintos többletkiadást jelent. A családok terheit növeli, hogy a gázártámogatás mértékének változatlanul hagyása miatt a támogatotti körnek csaknem 10 százalékkal kerül többe az energiahordozó ára. A nettó havi jövedelem alapján számolt gázártámogatást 1,6 millió háztartás veszi igénybe, ez a gázfogyasztók körülbelül 60 százaléka. A gáz árának emelkedésével növekszik a távhő ára is. A Főtáv működési körzetében a novemberben bekövetkező távhődíjemelés mértéke 5-6 százalék körül alakul, ugyanis a távfűtő számára 10,8 százalékkal drágul a gáz október elsejétől. A távhőfogyasztókat diszkrimináló magasabb mértékű gázáremelés következménye, hogy a távfűtés energiaköltségét 8,8 százalékkal emelik, viszont a Főtáv a távfűtés alapdíját nem emeli. (A Főtáv saját forrásból a rendkívül korán kezdődött fűtési időszak költségeinek enyhítésére minden fogyasztójának egyszeri 10 százalékos díjjóváírást biztosít, ezzel átmenetileg mérsékelni igyekszik a drágulást.) Időközben született egy kormányhatározat is a távfűtés díjainak mérséklésére, amely az idei évre a költségvetés tartalékából biztosítana a rászorultság alapján valamilyen támogatást, de ennek hatásai ma még pontosan nem láthatóak. A jövő évtől pedig a Robin Hood néven közismertté vált energiaadóból befolyt összegből támogatná a kormányzat a távfűtést, amennyiben elfogadják a törvényt.

Az olcsóbb távfűtés nem támogatás kérdése

- A távfűtés támogatásához szükséges pénz előteremtésére extra adót, közismert nevén Robin Hood-adót vetne ki a kormányzat az energiaszektorra. A parlament elé terjesztett törvényjavaslat szerint a 8 százalékos adót januártól két évig fizetnék a magyar piacon tevékenykedő cégek, s ettől évi 30 milliárd forint bevételt remél a pénzügyi tárca. Bár a részletek még nem teljesen kidolgozottak, annyit tudni, hogy elsősorban az energiatermelőkre vonatkozna az elvonás, a hatósági áras tevékenységekre nem. Van ehhez hasonló adó a többi uniós országban? - Bár hasonló típusú adó ötlete felmerült például Angliában, illetve az EU egyéb országaiban is, bevezetésére tudtommal még sehol nem került sor. Ugyan a befolyó adóból éppen a távhőszolgáltatás költségeit szeretné csökkenteni a kormányzat, az eddig megismert elképzelés szerint viszont azokat az erőműveket is terhelné az elvonás, amelyektől például a Főtáv is beszerzi a hőt, sőt a távfűtő saját hőtermelését is érintheti, ami viszont a legdrágább hőtermelési lehetőség, ezért csak a leghidegebb időszakban kapcsolják be. - A saját hőtermelésen mekkora nyeresége van a cégnek? - A Kormányszóvivői Iroda tájékoztatása szerint a kivetendő új adó a nyereséget terheli, így a szolgáltatói költséget közvetlenül nem befolyásolja, legalábbis a közlemény szerint. Ennél többet azonban ma még erről nem tudunk. A szabályok és a teherviselők pontosan és tételesen csak a parlament döntése után lesznek azonosíthatóak. Találgatásokba pedig felesleges bocsátkozni. Ami a konkrét kérdést illeti, a Főtáv saját hőtermelése költségalapú és nyereséget nem termel, részaránya pedig rendkívül alacsony. - Tehát esetleg egy olyan tevékenység után kellene adót fizetni, amin nincs nyereségük, vagyis ez azt jelenti, hogy veszteséget "termelnének" a saját hő előállításával. Ezt egyetlen cég sem viselné el, előbb-utóbb kénytelenek lennének áthárítani a fogyasztókra, azaz árat kellene emelniük. Ez vonatkozik természetesen azokra az erőművekre is, amelyektől a Főtáv energiát vásárol. Eszerint abból támogathatná a kormány a távfűtést, amit többek között a távfűtés áremelése utáni adóból beszedne? - A befizetők köre a törvény elfogadásáig aligha határozható meg, hiszen ez a javaslat is rengeteget változhat a benyújtott módosító indítványok miatt. Ugyanakkor azt ma már biztosan lehet tudni, hogy az idei év hátralévő időszakában egy kormánydöntés alapján többlettámogatás jelenik meg a távhőt használók számára. Vagyis minden felhasználó részesül tehercsökkentésben, amit szociális szempontok alapján differenciálnak, és ennek a forrása is biztosított. Úgy gondolom, ez a támogatás az energiaárak, elsősorban a gázárak növekedése miatt jelentkező szociális problémák kezelésének kormányzati eszköze lehet. - A kérdés azért is aktuális, mert a beterjesztett javaslat szerint egyben módosítanák a távhőtörvényt, s az új elképzelés szerint a távhőszolgáltatásban is biztosítani kell a megfelelő nyereséget. Ez pedig feltételezi, hogy drágulhat a szolgáltatás, hiszen a megfelelő nyereséget csak a fogyasztói árakból lehet fedezni. Most mekkora nyereséggel dolgozik a Főtáv? - A távhőszolgáltatás esetében ezt a kérdést egészen másképp kell megközelíteni. Az ármegállapítás során egyetlen közszolgáltató cég sem kényszeríthető költség alatti, tehát veszteséges működésre. Ezen túl pedig a tulajdonos meghatározhatja a nyereségelvárását - az így kialakuló díjat az árhatóság vagy jóváhagyja, vagy nem. A Főtáv nyeresége az árbevételhez viszonyítva minimális, néhány száz millió forintos összeg évek óta. Ezt egyébként a honlapunkon bárki ellenőrizheti, hiszen ott több évre visszamenőleg megtalálhatóak a cég mérlegadatai. - Mekkora és milyen támogatásra lenne szükség a budapesti távhőszolgáltatás árának versenyképessé tételéhez annak érdekében, hogy olcsóbb legyen, mint az egyedi gázfűtés és valóban érzékelhető legyen az árcsökkenés? - A távhőszolgáltatás - és itt beszéljünk az egész szakmáról, ne csak Budapestről - versenyképességéhez nem támogatásra van szükség, hanem a hátrányos gazdasági környezet megszüntetésére. Ez mindenütt Európában elégséges a versenyképes távhőszolgáltatáshoz, ebben mi sem különbözünk. Rengeteg ostobaság forog a köztudatban a távhőszolgáltatóknál keletkező nyereségről. Ezzel szemben pedig tény, hogy például a Főtáv saját költségeiből, vagyis az alapdíjból tudott megtakarítani. Ez úgy volt lehetséges, hogy a Fővárosi Közgyűlés által egyhangúlag elfogadott cselekvési tervnek megfelelően elindítottunk egy belső programot. Ez számos területet érintett, így például a létszámot is. Ez a megtakarítás tette lehetővé, hogy 2008-ban nem emelkedett az alapdíj, emellett 10 százalékos alapdíjkedvezményben részesülnek azok a fogyasztók, akik korszerűsítik fűtési rendszereiket és ez a megtakarítás a forrása a kilátásba helyezett, szeptemberre kifizetésre kerülő egyszeri 10 százalékos támogatásnak is. - Egyébként miért olyan drága itthon a távfűtés? - A távfűtés két okból drága. Egyrészt sokat használunk belőle - részben a rossz hőszigetelés, a magas hőveszteség miatt -, másrészt meg azért, mert nem lehet szabályozni, az egyéni igényekhez igazítani a felhasználást. Ez nem a távhő problémája, ez a lakások korszerűsítésének kérdése. Megoldásként is ez kínálkozik. A központi ÖKO-program, és annak kiegészítéseként a Főtáv által biztosított kedvezmény, ami az ÖKOPlusz programban jelentkezik, megteremti a korszerűsítés lehetőségét. Itt a döntés a fogyasztók kezében van: akarják-e szabályozni a fogyasztást és a költségeket. A másik az egységár kérdése. Az alapdíj növekedését mérséklő intézkedésekről és azok eredményeiről már beszéltünk. A hő árának csökkentésében azonban vannak még lehetőségek. Egy piaci szempontú gáztarifa, amely nem érinti hátrányosan a távhőcégeket, valamint az erőművi hőárak leszorítása nagyon jelentős csökkenést tudna eredményezni a hőszolgáltatás végfelhasználói áraiban. Jelenleg is tárgyalunk a legnagyobb és legdrágább hőszállítónkkal, a Budapesti Erőmű Zrt.-vel a csökkentésről. A markáns környezetvédelmi előnyök érvényesüléséhez legalább azonos feltételeket kellene biztosítani a távhőszolgáltatóknak az energetikai ágazaton belül. Ezt a gyakorlatot követik az Európai Unió országai, és nekünk is ezt kéne átvenni. - Miért van az, hogy a távfűtésről nem lehet leválni, pedig egyre több fogyasztó szeretne más, olcsóbb fűtési módot választani? - A távhőről le lehet válni, nincs kizárólagosság, teljes körű tiltás, viszont a leválásnak vannak jogszabályban rögzített feltételei. A helyi önkormányzatok egy részénél külön is szabályozzák ezt a kérdés. Budapesten olyan korlátozás létezik, hogy az emisszió kibocsátása nem növekedhet a leválás miatt, ami köznyelven azt jelenti, hogy vagy a megújuló energiaforrásokra, vagy a villamos energiára, esetleg ezek kombinációjára lehet áttérni. Ha ezek az elvárások teljesülnek, akkor mód van a váltásra.

Gázdíjemelést hoz a piacnyitás

Az év elején kialakult magas világpiaci olajárakhoz kapcsolódó földgázárak még nem érték el a hazai fogyasztókat, ezért jövő év elején mintegy 15 százalék körüli gázáremelés lenne indokolt. Biczók András, a legnagyobb hazai szabadpiaci kereskedő, az Emfesz Kft. kereskedelmi igazgatója szerint az importár 12-13 százalékkal drágul januártól, ami természetesen ennél magasabb fogyasztói áremelést okoz, míg Kiss Péter, a KPMG energetikai tanácsadója 13-17 százalék közöttire becsülte a várható drágulást az Energiainfó szakmai rendezvényén. A jövő júliusi teljes gázpiaci nyitás alapvetően fogja átrendezni a hazai gázszektort, hiszen ekkortól minden 100 köbméter/óra fogyasztásnál nagyobb vállalkozás a szabadpiacra kényszerül, ez pedig a jelenlegi mintegy 300, már versenypiacon tevékenykedő nagyfogyasztóhoz képest 4 ezer szabadpiacra lépő felhasználót jelent. 2010 végétől már a 20 köbméter/óra mennyiségnél többet fogyasztók is a szabadpiacra kényszerülnek, ami összességében 40 ezer ipari felhasználót jelent. Drucker György, az energiainfo.hu elemzője szerint a gázpiaci modellváltás az árampiaci nyitáshoz hasonlóan fog megvalósulni, azaz egyetemes szolgáltatássá átkeresztelt közüzemmel és nyomott kisfogyasztói árakkal találkozunk majd, miközben a versenyszegmensben akár drámai drágulás is bekövetkezhet. Azok a kereskedők pedig, akik saját, alternatív gázforrással rendelkeznek, komoly piaci növekedésre számíthatnak. Kiss Péter szerint nyilvánvaló, hogy nemcsak ellátásbiztonsági, de versenyszempontból is szükség van alternatív beszerzési lehetőségekre. Biczók András arról beszélt, az Emfesz sem rendelkezik olcsóbb beszerzési forrással, kedvező pozícióit annak köszönheti, hogy felépítése, működése eleve a versenypiaci feltételekre lett szabva. Jövő júliustól az összes gázfogyasztóra nézve hasonló folyamatot várnak, mint ami 2004-től tapasztalható a versenypiacon, amikor az első évben két szabadpiacra lépett nagyfogyasztóval indult a piac. Ez futott fel mára nagyjából háromszáz szabadpiaci szereplőre, melyek közül 250 az Emfesz partnere.

Tenderen árulják a magyar-román gázvezeték kapacitásait

Az Algyő-Csanádpalota földgázvezeték kapacitásának értékesítésére vonatkozó, augusztusban meghirdetett Open season eljárást a Földgázszállító Zártkörűen Működő (FGSZ) Zrt. lezárta és sikertelennek minősítette, ezért új eljárást hirdetett. Az FGSZ az Algyő-Arad földgázvezeték magyarországi szakasza földgázszállítási kapacitásának maximum 90 százalékát, 180 ezer köbméter/óra kapacitást kíván értékesíteni. Az ajánlattevőknek a 2010. január 1-jétől 2030. július 1-jéig terjedő időszakra van lehetőségük szállítási kapacitásra vonatkozó igényüket bejelenteni. Az ajánlat benyújtási határideje október 6., az eredményhirdetésre október 13-ig kerül sor. A két országot összekötő vezetéket az FGSZ és a román Transgaz közösen építi meg, mégpedig a megállapodás szerint 2010. január elsejei üzembe helyezéssel. Az építés előkészületeként korábban aláírták a magyar-román összekötő vezetékre megkötött közös fejlesztési megállapodási egyezményhez tartozó kapacitásallokálási egyezményt, amelynek célja, hogy a két fél kölcsönösen biztosítsa a szerződött minimális szállítási kapacitást.

Hulladéktárolás vagy újrahasznosítás?

Amerikában is vita folyik arról, hogy a nagy aktivitású radioaktív hulladékok, vagyis az atomerőművek kiégett fűtőelemeinek végleges tárolása vagy a későbbiekbeni újrahasznosítása-e a kedvezőbb megoldás. Jelenleg több helyen folynak olyan kutatások, amelyek a végleges tároló kialakítására irányulnak, de ehhez olyan gránitalapú kőzetet kell találni, ahol több száz vagy ezer évig is megoldható a biztonságos elhelyezés - mondta Dale E. Klein, az amerikai nukleáris biztonsági hatóság (US NRC) vezetője egy budapesti rendezvényen. Ezzel együtt világszerte folynak a kutatások az üzemanyagciklus átgondolására, de ma még lényegesen olcsóbb új fűtőelemeket beszerezni, mint a kiégettek újrahasznosítását megoldani - jelezte a szakember. Magyarországon is hasonló a helyzet, vagyis folynak a kiégett fűtőelemek végleges tárolását biztosító telephelyi kutatások a nyugat-mecseki Boda térségében. A jelenlegi elképzelések szerint 2015-16 körül kell elkészülnie annak a föld alatti laboratóriumnak, ahol a további részletes kutatásokat el lehet végezni - mondta a Napinak Rónaky József, az Országos Atomenergia Hivatal főigazgatója. Természetesen itthon is aktuális téma a kiégett fűtőelemek üzemanyagciklusának kérdése, ezért nem maradhatunk ki az ezzel foglalkozó kutatásokból. Az újrahasznosítás rendkívül költséges, főleg a plutónium kezelésének megoldása problémás. Az erre irányuló kutatások fogják meghatározni a jövőbeni lehetőségeket, vagyis hogy mi történjen a ma még hulladéknak tekintett kiégett fűtőelemekkel, de ez még évtizedekig munkát fog adni a kutatóknak.

Valós ár/költség arányokat szeretne a piac

Hazánkban a távfűtési rendszerek kimagasló lehetőségeket rejtenek magukban, ám komoly gondot jelent, hogy a társadalom és a politikusok a távfűtést a panelházak fűtésével azonosítják és a távhő kérdését az egyébként létező panelprobléma keretében próbálják kezelni - mondta László György, a Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetségének (Matászsz) alelnöke. Azt a szakember is elismerte egy szakkonferencián, hogy a jelenlegi távfűtési piac 70-80 százalékát a korszerűtlen, nagy fogyasztású és egyedi szabályozásra alkalmatlan panelházak teszik ki, ám ennek ellenére szeretnék elérni, hogy a távhőszolgáltatásra Magyarországon is - az EU-hoz hasonlóan - energiapolitikai lehetőségként tekintsenek, mely az egyik leghatékonyabb energetikai eszköz a klímavédelemben. Itthon a távhőszolgáltatás - noha kapcsolt energiatermelésre épül - környezetkímélőbb, mégis 15-20 százalékkal drágább, mint a direkt gázfűtés. A magyar energiaszektorban - ahogyan máshol is - nem találunk valós ár/költség viszonyokat, hiszen az állam és a hatóságok beavatkoznak ezek alakításába. Megoldást jelenthet a gáztarifarendszer költségalapú árképzése elvének feladása (a nagyfogyasztókat preferáljuk a kicsikkel szemben), a kapcsolt energiatermelés hasznának jelentősebb megosztása a hőpiaccal, de a környezetvédelmi adózás és a fogyasztók energiatakarékosságra való ösztönzése is - fejtegette László György.

Nem árban versenyezne a Főgáz januártól

A jövő júliusi teljes gázpiaci nyitást, valamint a világpiaci tendenciákat figyelembe véve a Fővárosi Gázművek (Főgáz) Zrt. szerint októbertől 15 százalékos lakossági gázáremelés lenne indokolt, amit januártól egy újabb tíz százalék körüli drágulásnak kellene követnie, mert a jelenlegi árszabályozás nem segíti a versenypiaci feltételek kialakulását - mondta Bakonyi Tibor vezérigazgató kedden egy sajtóbeszélgetésen. A cég a piacnyitásra készülve januártól jelenik meg olyan új szolgáltatási csomagokkal, amelyekkel igyekszik felvenni a versenyt a kisfogyasztói piacon az Emfesz által nyújtott mintegy nyolcszázalékos lakossági árkedvezménnyel. Bár a várhatóan négyféle termékcsomag tartalmáról nem akartak nyilatkozni a Főgáz vezetői, annyit elmondott a vezérigazgató: inkább a szolgáltatásokkal próbálnak kedvezőbb feltételeket kínálni a kisfogyasztóknak, de lesz az árra koncentráló konstrukció is. Eddig a mintegy 800 ezer lakossági fogyasztójuk közül 504-en mondták fel szerződésüket és jelezték, szolgáltatót kívánnak váltani. A társaság egyelőre nem akar jelenlegi működési területén - a főváros és 18 Budapesthez közeli település - túl terjeszkedni. A cég már 2007 januárban megkezdte a szabadpiaci földgáz értékesítését a tulajdonában álló Főgáz Gázkereskedelmi Kft.-n keresztül, amely a Tigázzal együttműködve, magyarországi kitermelésű gázt értékesítve a második legjelentősebb szabadpiaci szereplővé vált. Jelenleg csaknem 600 nagyfogyasztót látnak el gázzal, ez a cég bevételének mintegy 30 százalékát adja. A teljes liberalizáció után jelentősen átalakul a piac, hiszen a jelenlegi 100 köbméter/óra teljesítményhatár 20 köbméter/órára változik, vagyis csak azon szereplők maradhatnak a mai közüzemet felváltó egyetemes szolgáltatásban, amelyek ennél kevesebbet fogyasztanak. Így a mai csaknem 600 nagyfogyasztójuk mellett több ezer kis- és közepes vállalkozás is a versenypiacra kényszerül. Ugyan ellátási nehézségektől a jelenlegi tárolói kapacitások, az egyre bővülő hazai kitermelés, az új gázkereskedők megjelenése és a betáplálási vezetékek, valamint az új beruházások ismeretében nem kell tartani, az árszerkezetet rendezni kell, mert a hatósági és mesterségesen visszafogott ár nem szolgálja a szabadpiaci viszonyok kialakulását - mondta a vezérigazgató.

A Molnak fájhat az új adó

Az áramszolgáltatók szerint őket nem érintheti a kormány által a hétvégén a köztudatba dobott, energiaszolgáltatókra kivetendő különadó.