Mayer György

A szakma egyöntetűen elutasítja a terveket

A parlament gazdasági bizottságának ülésén szót kapott szakmai szervezetek - ásványolaj- és bányászati szövetségek, kapcsolt energiatermelők, távhőszolgáltatók, fogyasztók - képviselői egyöntetűen a törvénytervezet elvetését javasolták, mert verseny- és hatékonyságnövelés-ellenes, elbizonytalanítja a befektetőket és két év alatt különben sem lehet évtizedes problémákat megoldani. Az energiatermelő vállalatok társaságinyereségadó-alapjára vetített 8 százalékos különadó bevezetése a Magyar Ásványolaj Szövetség tagvállalatainak közös álláspontja szerint nem megfelelő eszközzel próbálja kezelni a valóban megoldást igénylő szociális problémát. Ráadásul úgy, hogy az ágazatsemlegesség elvét hátrahagyva szankcionálja az egyes társaságok hatékonyabb működését, kiszámíthatatlan jogi környezetet teremt, elbizonytalanítva ezzel a felelősen gazdálkodó, magas színvonalú szolgáltatást nyújtó befektetőket - mondta Wilde György főtitkár. A tervezetnek olyan alapvető, a gazdasági verseny semlegességet érintő hibái is vannak, melyek nem orvosolhatóak. Direkt módon beavatkozik a gazdasági folyamatokba, jövedelmeket csoportosít át az ágazatok között, ezzel együtt elbizonytalanítja a befektetőket, valamint növeli más nyereséges nemzetgazdasági ágazatok kockázatát, veszélyezteti a beruházásokat, de szélesebb értelemben a tőkevonzó képességet, egyben bünteti a hatékonyságnövelést. Az elmúlt években a szövetség tagvállalatai növelték hatékonyságukat, nemzetközi mércével mérve is kiváló szolgáltatásokat nyújtanak - véli Wilde. Nyereségüket a növekedési stratégia, a nemzetközi versenypiaci jelenlét és a költséghatékony működés befolyásolja, miközben a javaslat bünteti a hatékonyságot és a teljesítményt. A tervezet diszkriminatív, indokolatlanul emeli ki az energiaszektort, egy szociális problémát akar a piacgazdaságba való közvetlen beavatkozással megoldani. (Ráadásul az utóbbi hetekben látványosan esett az olajár, ezzel kisebb az ágazat extraprofitja is - a szerk.) Véleménye szerint nem lehet a kormány érdeke, hogy az energiaszektorba történő nagy tőkeigényű, hosszú megtérülési idejű befektetéseket elbizonytalanítsa. Nem lehet két év alatt megoldani a távhőszolgáltatás problémáit, főleg nem így, mert végső soron a fogyasztók fogják megfizetni a költségét. Inkább a gázárszabályozás torzításait kellene megszüntetni - hangsúlyozta a távhőszolgáltatók szövetségének képviselője, majd hozzátette: a Robin Hood-adó bevezetése miatt a távhőtermelésben és -szolgáltatásban érintett több száz cég adatainak ellenőrzése és felülvizsgálata olyan pluszterheket jelentene a Magyar Energia Hivatalnak, melyhez legalább 20-30 új munkatárs felvételére és számtalan egyéb technikai feltétel megteremtésére lenne szükség, ám az nem derül ki, hogy ezt ki finanszírozná. A Magyar Bányászati Szövetség egyetért ugyan a távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételének napirendre tűzésével, de nem támogatja újabb különadó bevezetését - mondta Zoltay Ákos főtitkár. A bankadó és a társasági különadó után a Robin Hood-adó bevezetése felveti annak veszélyét, hogy Magyarországon bármikor születhet olyan jogszabály, amely újabb és újabb extra adók révén kiszámíthatatlanná teszi a vállalkozások gazdasági helyzetét. A szénhidrogén-kitermelés után fizetendő bányajáradék - mely a térség országaival összehasonlítva már korábban is egyike volt a legmagasabbaknak - a bányatörvény tavalyi módosításakor jelentősen megnőtt, tehát az ágazatot már így is jelentős extra elvonás terheli. Mindezek miatt a leghatározottabban kérik, hogy a kormány vonja vissza a törvénytervezetet.

A szocialisták egyedül maradtak

Egyelőre megjósolhatatlan, hogy hogyan alakul majd a Robin Hood-adó végszavazása, de az biztos: az MSZP képviselőin kívül egyetlen parlamenti párt sem támogatta a törvény tervezetét a szerdai általános vitán. Visszatérő ellenzéki vélemény volt, hogy - bár a távfűtés kérdését tényleg meg kell oldani - a beterjesztett javaslat egyértelműen verseny- és beruházásellenes, bünteti a hatékonyságnövelést és átmeneti jellege miatt két év alatt egyébként sem lehet évtizedes problémákat megoldani. A kormány mellett csupán a szocialista képviselők érveltek az adó bevezetésének szükségessége mellett, mondván: az ebből befolyó évi mintegy 30 milliárd forintból támogatni kell a korszerűtlen távfűtési rendszerek felújítását. Már az előzetes bizottsági vitákon is megmutatkozott, hogy mennyire "pengeélen táncol" a javaslat, mert a környezetvédelmi, valamint az önkormányzati és területfejlesztési bizottság sem tartotta alkalmasnak általános vitára a törvény tervezetét, a gazdasági és a költségvetési bizottságnál pedig épphogy megkapta a többséget, ráadásul jelentős számú - többségében szocialista képviselők által jegyzett - módosító indítványt adtak be. Kovács Tibor például kivenné a távhőtermelés céljára létrehozott gazdasági társaságokat a Robin Hood-adó hatálya alól, mert szerinte ha az előterjesztés célja a távhőt igénybe vevők támogatása, akkor el kell érni, hogy a távhőtermelők ne terhelhessék tovább a felhasználókra a többletadót. A háromórás parlamenti vitán Keller László államtitkár és az MSZP-frakció képviselői próbálták hangsúlyozni a törvényjavaslat előnyeit és szükségességét, ám a reagálásokat figyelve, kevés sikerrel jártak. A Fidesz továbbra is leginkább a távhő áfájának öt százalékra csökkentését szorgalmazza, hiszen ezzel minden felhasználó számára rögtön érezhető lenne a távfűtés költségcsökkenése - mondta Fónagy János. Ugyancsak szeretnék elérni, hogy az önkormányzatoktól ne vegyék el az árszabályozás jogát. Katona Kálmán (MDF) többek között azt emelte ki, hogy a törvénytervezet zavaros, kiérleletlen, megfogalmazásaiban pontatlan - a cím pedig nem fedi a valóságos tartalmat. Lehet, hogy egyébként valahol a távolban van óhaj a versenyképességre, de ez a jogszabály pontosan ez ellen dolgozik, ugyanis támogatja a fogyasztót, a termelővel pedig nem foglalkozik, sem a hőtermelővel, sem a szállítóval, rájuk nem terjed ki a tervezet… egyébként is számos hibája van. Az MDF nem tudja támogatni, még a módosító indítványoknak sem látjuk lehetőségét, hiszen koncepcionálisan rossz a törvényjavaslat - mondta Katona. SZDSZ-frakció: E formájában semmiképpen nem tudjuk támogatni a törvény tervezetét - jelentette ki Lakos Imre, majd hozzátette: módosító javaslatokat nyújtottak be abban a reményben, hogy ezek elfogadása valahogy mégis előrelépést jelent, bár nincsenek "megnyugodva abban, hogy ez a lehető legjobb út". A Főtáv Zrt.-t meg sem kérdezték az előterjesztők a javaslatról, pedig a cégnek volt és van koncepciója, csak az valahogy úgy eltűnt az MSZP-frakció bugyraiban, mintha nem is létezett volna. A kormány és az MSZP nem a fűtésszámlát csökkenti, nem ennek a télnek a problémáit akarja megoldani a lakótelepen lakóknak, ezért azt gondolom, hogy ezzel becsapják mindazokat, akik a törvénytervezet címéből valami jót várnak, és szembesülni fognak decemberben egy olyan számlával, amit nem biztos, hogy ki fognak tudni fizetni - fogalmazott Molnár Béla (KDNP), aki szerint emiatt nem lehet e törvénytervezetet elfogadni.

Korán jött elő a farbával a MEH?

A Magyar Energia Hivatal (MEH) honlapján megjelentetett határozat szerint jóváhagyták az MVM Trade által október 27-ére meghirdetett kapacitásaukció feltételeit, egyben meghatározták, hogy a jövő évre vonatkozó villamosenergia-értékesítési árverésen 5,625 terawattóra villamos energiát köteles felajánlani értékesítésre (Napi, 2008. október 8.). A MEH honlapján kedden néhány óráig - vélhetően nem szándékosan - megjelent az is, hogy az értékesítésre felajánlott termékek összességének súlyozott értékesítési átlagára maximum 20,50 forint/kilowattóra lehet, ám ezt később törölték a közleményből. A kapacitásárverést a MEH június 30-án hozott, a jelentős piaci erőfölényről (jpe) szóló határozatában foglaltaknak megfelelően kell megtartani. A júniusi jpe-határozat szerint az MVM Trade köteles biztosítani, hogy a jövő évre vonatkozóan az egyetemes szolgáltatóknak és kereskedőknek történő értékesítéseinek súlyozott átlagára ne haladja meg a European Energy Exchange-en (EEX) a határozat kiadását megelőző fél évben (2008. január 1-jétől június 30-ig) a 2009. év egészére kötött zsinór (Phelix Baseload Year Futures)- és csúcs (Phelix Peakload Year Futures)-ügyletek súlyozott átlagárát. Az átlagár számítása során az ezekre a termékekre a vonatkozó időszakban kötött ügyletek forintban kifejezett árát az MNB aznapra érvényes hivatalos euró-devizaárfolyamaival számolva, a mennyiséggel súlyozva, 70-30 százalékos zsinór-csúcs arány alkalmazásával kell figyelembe venni. Mivel a lipcsei áramtőzsde (EEX) idei első féléves átlagárai - melyek a jövő évre vonatkoznak - magasabbak voltak, mint a tavalyi árak, így a jpe-határozatban szereplő korlátozások ellenére is több terméknél némileg magasabb lehet a végső ár, mint az egy évvel ezelőtti árverésen - mondta a Napinak Horváth J. Ferenc, a MEH elnöke. A MEH határozatának mellékletében szereplő, felajánlásra kerülő termékek jegyzékében tételesen szerepelnek időszaki és mennyiségi bontásban a zsinór-, völgy- és csúcsidőszaki termékek, így a kereslet alakulásának függvényében lehet majd az aukción olcsóbban és drágábban áramot venni, de az látható, hogy ezek súlyozott átlagára - a MEH véletlen közzététele szerint - nem lehet 20,50 forint/kilowattóránál magasabb, vagyis ez az ársapka teteje.

Lenyomta a MEH az áramárverési árat

A Magyar Energia Hivatal (MEH) jóváhagyja az MVM Trade által meghirdetett, 2009. évre szóló villamosenergia-értékesítési pályázat kiírását, egyben határozatot hozott arról, hogy az árverésen 5,625 terawattóra villamos energiát köteles felajánlani értékesítésre. Úgy tudjuk, az értékesítésre felajánlott termékek összességének súlyozott értékesítési átlagára maximum 20,50 forint/kilowattóra lehet. A tavalyi aukción a zsinórtermék esetében 65 euró volt egy megawattóra ára (egy megawattóra=1000 kilowattóra), míg a csúcsidőszaki áramnál 100 euró. Vagyis az október végén esedékes aukción a tavalyinál lényegesen alacsonyabb árak születhetnek. Az árverésre két ütemben kerül sor, két egymást követő napon. Az első ütemben a hazai felhasználók és a nevükben bizományosi szerződés alapján eljáró kereskedők, valamint a hálózati veszteség miatt szükséges pluszenergia beszerzését végző elosztók részére történik az értékesítés. A kereskedők első ütemben való részvételének, valamint az árverésen elnyert energiára vonatkozó adásvételi szerződés megkötésének a feltétele a hazai felhasználóval kötött bizományosi szerződés. A bizományosi szerződésben rögzített bizományosi díj maximum 0,50 forint/kilowattóra lehet. Az első ütemben történő részvétel nem zárja ki az érintett kereskedők második ütemben való részvételét. Az első ütem lezárását követően fennmaradó termékeket a második ütemben kizárólag regisztrált kereskedő részére értékesíti az MVM Trade. A MEH határozata szerint a nagykereskedőnek jövő év első negyedévében újabb aukciót kell tartania, melynek keretében 2009 hátralévő időszakára legalább egy terawattóra villamos energiát köteles felajánlani értékesítésre. Ezen aukció szabályzatát külön határozatban hagyja jóvá a MEH.

Hálózatfejlesztés uniós segítséggel

A rendszerirányító Mavir évi 18-20 milliárd forintot költ hálózatfejlesztésre és karbantartásra, ennek keretében 2010 végére befejezik a teljes átviteli hálózat felújítását - tudtuk meg Tari Gábor vezérigazgatótól. Az ország biztonságos villamosenergia-ellátásának biztosításához az elmúlt négy évben a Mavir több hálózatfejlesztési projektet valósított meg, melyek együttes értéke meghaladta a 60 millió eurót, s ezek egy részéhez uniós forrásokat is igénybe vett. Ennek keretében eddig 4,7 millió euró (mintegy 1,1 milliárd forint) támogatást nyert el. A Trans European Networks (TEN) programot az unió 1980-ban hívta életre azzal a céllal, hogy megteremtődjön az EU által előírt szabad szolgáltatás, munkaerő és árumozgás strukturális háttere. Mivel az energiapiacok liberalizálása nyomán az energia is árunak minősül, a program kibővült a TEN Energy fejezettel, amely az átviteli hálózatok fejlesztését támogatja. Az évente megjelenő pályázati felhívásokra a Mavir 2005 óta minden évben nyújtott be hálózatfejlesztési projektet. Ennek keretében a Szombathely-Hévíz 400 kilovoltos összeköttetés kiépítéséhez (amely jövő év végére készül el mintegy 10 milliárd forintból) 2,69 millió eurós támogatást nyertek el. A Békéscsaba-Nagyvárad 400 kilovoltos távvezeték (melynek magyarországi szakasza 5 milliárd forintból elkészült és az év végén kezdődhet rajta az energiaszállítás) finanszírozásához valamivel több mint 2 milliárd eurót sikerült szerezniük. A Pécs-Ernestinovo, szintén 400 kilovoltos összeköttetés (melynek horvátországi szakaszán elkezdődött az építés) magyarországi megvalósításának pályázata pedig elbírálásra vár - az 5 milliárd forintos beruházás 2010-re készül el.

Parlamenti döntésre vár a htm-törvény javaslata

Benyújtotta a kormány az országgyűlésnek a hosszú távú villamosenergia- és kapacitás-lekötési megállapodások (htm) helyzetét rendező törvényjavaslatát. A törvény hatálya a Magyar Villamos Művek és hét erőmű között létrejött htm-ekre, azok megszűnésére, a megállapodásból származó tiltott állami támogatás visszafizetésére és az átállási költséggel való csökkentésére terjed ki. Az indoklás szerint az Európai Bizottság határozatában elrendelte valamennyi szerződés megszüntetését és a tiltott állami támogatások visszafizettetését az érintett erőművekkel. A visszatérítendő támogatás pontos összegét nem tartalmazza a határozat, csak egy módszertant, aminek alapján a magyar hatóságoknak kell azt erőművenként kiszámolniuk és a végeredményt a bizottságnak is jóvá kell hagynia. A visszafizetendő támogatás az egyes erőműveknél a tényleges bevétel és a feltételezett piaci áron történő értékesítés bevételének különbsége az uniós csatlakozásunk és a szerződés megszűnésének ideje közötti időszak alatt. Lehetőség látszik a visszafizetendő támogatás összegének csökkentésére, amennyiben az adott erőmű rendelkezik meg nem térült beruházással. A tiltott támogatás, valamint a beszámítható meg nem térült beruházások mértékéről, a visszafizettetésről a Magyar Energia Hivatal hoz határozatot, legkésőbb 2009. március 5-éig.

Kevesebb áramot ajánlhat fel idén az MVM

A Magyar Villamos Művek (MVM) honlapján megjelentetett tájékoztató szerint az MVM Trade Zrt. előreláthatóan október 27-én tartja a jövő évre vonatkozó áramárverését, melyet a Magyar Energia Hivatalnak (MEH) a jelentős piaci erőfölényről szóló határozatában foglaltaknak megfelelően fognak megtartani. Az aukció lebonyolítása a MEH által jóváhagyott szabályzat alapján - személyes részvétellel - a Powerforum árverési felületén keresztül történik. Az idei aukción vélhetően kevesebb villamosenergia-mennyiséget ajánlanak fel a tavalyihoz képest, mert jövőre bővül az egyetemes szolgáltatást igénybe vevők köre. Míg ugyanis idén 3x50 amper fogyasztásig lehetett bekerülni ebbe a körbe, jövőre már a 3x63 amper fogyasztásúak - vagyis javarészt a kis- és középvállalkozások - is visszatérhetnek a szabályozott piacra. Az MVM Trade tavalyi kapacitásaukcióján 163 milliárd forint értékű villamos energia talált gazdára, a régiós átlagárnál 15-20 százalékkal olcsóbban, a zsinórtermék esetén 65 euró/megawattóra, míg a csúcsidőszaki áramnál 100 euró/megawattóra áron. Az aukción a felkínáltnál valamivel több, összesen 9 terawattóra energia kelt el. Az akkor értékesített villamos energia több mint 85 százalékát olyan felhasználók és kereskedők vették meg, akik biztosan a hazai piacon használták fel az áramot. Az aukció összes résztvevője tudott áramot vásárolni, viszont mindenkinek 30-40 százalékkal kevesebb jutott, mint előzetesen remélte.

Állami tulajdonban kell tartani az MVM-et?

Mindent meg kell tenni, hogy legyen egy erős nemzeti energiatársasága Magyarországnak, amely regionálisan is jelentős. Ez ma a Magyar Villamos Művek (MVM), melyet az ellátás biztonsága miatt egyben és többségi állami tulajdonban kell tartanunk - tolmácsolta Podolák György, a parlament gazdasági bizottságának vezetője a Gazdasági Bizottság álláspontját a Magyar Atomfórum Egyesület rendezvényén. Az MVM esetében az állami tulajdon fenntartása 75 + 1 százalékos, a Mavirnál pedig legalább 50 + 1 százalékos állami tulajdont jelent. Podolák hozzátette, azt pedig, hogy a Mavir az MVM részeként vagy más konstrukcióban maradjon az állam többségi tulajdonában, egy későbbi döntés eredménye lesz. A magyarországi erőművek átlagéletkora közel húsz év, az öt évnél fiatalabb áramtermelő egységek pedig alig öt százalékot képviselnek az erőműparkban, ezek is a kisebb teljesítményű kapcsolt energiatermelők. A következő 10-15 évben mintegy 4000 megawatt kapacitáscsökkenéssel kell számolni, míg a növekvő energiaigény miatt további 2500 megawatt új kapacitásra lesz igény, ami együttesen 6500 megawatt kapacitás létesítését igényli - jelezte Podolák. Mivel a termelés szerkezetében jelentős változásra nem számíthatunk, csak a megújulóknál lehet némi növekedés, továbbra is jelentős marad az atomenergia részaránya, ezért alapvető a Paksi Atomerőmű üzemidő-hosszabbításán kívül, hogy mielőbb döntés szülessen új blokk vagy blokkok építéséről. Podolák szerint az áprilisban elfogadott energiastratégia erre vonatkozóan meghatározta a kormány feladatát, így várhatóan jövő tavasszal az országyűlés elé kerülhet a létesítésre vonatkozó előterjesztés.

Megteltek a gáztárolók

Vasárnap befejeződött a magyarországi gáztárolók feltöltése, miután a második legnagyobb E.On-tároló, a hajdúszoboszlói is befejezte a feltöltési ciklust. Hétfőtől az öt tárolóból három (Zsana, Kardoskút és Maros-1) már készen áll az úgynevezett "kitárolásra", azaz igény esetén innen lehet földgázt juttatni a hazai rendszerbe. Befejeződött a hajdúszoboszlói és a pusztaedericsi tároló feltöltése is, utóbbiak a jövő héttől állnak rendelkezésre - mondta a Napinak Kutas István, a nagykereskedő E.On Földgáz Trade kommunikációs vezetője. Egy hideg téli napon a földgázigény felét biztosítják az E.On tárolói, azaz több mint 51 millió köbméter földgáz kitárolására képesek.