- A távfűtés támogatásához szükséges pénz előteremtésére extra adót, közismert nevén Robin Hood-adót vetne ki a kormányzat az energiaszektorra. A parlament elé terjesztett törvényjavaslat szerint a 8 százalékos adót januártól két évig fizetnék a magyar piacon tevékenykedő cégek, s ettől évi 30 milliárd forint bevételt remél a pénzügyi tárca. Bár a részletek még nem teljesen kidolgozottak, annyit tudni, hogy elsősorban az energiatermelőkre vonatkozna az elvonás, a hatósági áras tevékenységekre nem. Van ehhez hasonló adó a többi uniós országban?
- Bár hasonló típusú adó ötlete felmerült például Angliában, illetve az EU egyéb országaiban is, bevezetésére tudtommal még sehol nem került sor. Ugyan a befolyó adóból éppen a távhőszolgáltatás költségeit szeretné csökkenteni a kormányzat, az eddig megismert elképzelés szerint viszont azokat az erőműveket is terhelné az elvonás, amelyektől például a Főtáv is beszerzi a hőt, sőt a távfűtő saját hőtermelését is érintheti, ami viszont a legdrágább hőtermelési lehetőség, ezért csak a leghidegebb időszakban kapcsolják be.
- A saját hőtermelésen mekkora nyeresége van a cégnek?
- A Kormányszóvivői Iroda tájékoztatása szerint a kivetendő új adó a nyereséget terheli, így a szolgáltatói költséget közvetlenül nem befolyásolja, legalábbis a közlemény szerint. Ennél többet azonban ma még erről nem tudunk. A szabályok és a teherviselők pontosan és tételesen csak a parlament döntése után lesznek azonosíthatóak. Találgatásokba pedig felesleges bocsátkozni. Ami a konkrét kérdést illeti, a Főtáv saját hőtermelése költségalapú és nyereséget nem termel, részaránya pedig rendkívül alacsony.
- Tehát esetleg egy olyan tevékenység után kellene adót fizetni, amin nincs nyereségük, vagyis ez azt jelenti, hogy veszteséget "termelnének" a saját hő előállításával. Ezt egyetlen cég sem viselné el, előbb-utóbb kénytelenek lennének áthárítani a fogyasztókra, azaz árat kellene emelniük. Ez vonatkozik természetesen azokra az erőművekre is, amelyektől a Főtáv energiát vásárol. Eszerint abból támogathatná a kormány a távfűtést, amit többek között a távfűtés áremelése utáni adóból beszedne?
- A befizetők köre a törvény elfogadásáig aligha határozható meg, hiszen ez a javaslat is rengeteget változhat a benyújtott módosító indítványok miatt. Ugyanakkor azt ma már biztosan lehet tudni, hogy az idei év hátralévő időszakában egy kormánydöntés alapján többlettámogatás jelenik meg a távhőt használók számára. Vagyis minden felhasználó részesül tehercsökkentésben, amit szociális szempontok alapján differenciálnak, és ennek a forrása is biztosított. Úgy gondolom, ez a támogatás az energiaárak, elsősorban a gázárak növekedése miatt jelentkező szociális problémák kezelésének kormányzati eszköze lehet.
- A kérdés azért is aktuális, mert a beterjesztett javaslat szerint egyben módosítanák a távhőtörvényt, s az új elképzelés szerint a távhőszolgáltatásban is biztosítani kell a megfelelő nyereséget. Ez pedig feltételezi, hogy drágulhat a szolgáltatás, hiszen a megfelelő nyereséget csak a fogyasztói árakból lehet fedezni. Most mekkora nyereséggel dolgozik a Főtáv?
- A távhőszolgáltatás esetében ezt a kérdést egészen másképp kell megközelíteni. Az ármegállapítás során egyetlen közszolgáltató cég sem kényszeríthető költség alatti, tehát veszteséges működésre. Ezen túl pedig a tulajdonos meghatározhatja a nyereségelvárását - az így kialakuló díjat az árhatóság vagy jóváhagyja, vagy nem. A Főtáv nyeresége az árbevételhez viszonyítva minimális, néhány száz millió forintos összeg évek óta. Ezt egyébként a honlapunkon bárki ellenőrizheti, hiszen ott több évre visszamenőleg megtalálhatóak a cég mérlegadatai.
- Mekkora és milyen támogatásra lenne szükség a budapesti távhőszolgáltatás árának versenyképessé tételéhez annak érdekében, hogy olcsóbb legyen, mint az egyedi gázfűtés és valóban érzékelhető legyen az árcsökkenés?
- A távhőszolgáltatás - és itt beszéljünk az egész szakmáról, ne csak Budapestről - versenyképességéhez nem támogatásra van szükség, hanem a hátrányos gazdasági környezet megszüntetésére. Ez mindenütt Európában elégséges a versenyképes távhőszolgáltatáshoz, ebben mi sem különbözünk. Rengeteg ostobaság forog a köztudatban a távhőszolgáltatóknál keletkező nyereségről. Ezzel szemben pedig tény, hogy például a Főtáv saját költségeiből, vagyis az alapdíjból tudott megtakarítani. Ez úgy volt lehetséges, hogy a Fővárosi Közgyűlés által egyhangúlag elfogadott cselekvési tervnek megfelelően elindítottunk egy belső programot. Ez számos területet érintett, így például a létszámot is. Ez a megtakarítás tette lehetővé, hogy 2008-ban nem emelkedett az alapdíj, emellett 10 százalékos alapdíjkedvezményben részesülnek azok a fogyasztók, akik korszerűsítik fűtési rendszereiket és ez a megtakarítás a forrása a kilátásba helyezett, szeptemberre kifizetésre kerülő egyszeri 10 százalékos támogatásnak is.
- Egyébként miért olyan drága itthon a távfűtés?
- A távfűtés két okból drága. Egyrészt sokat használunk belőle - részben a rossz hőszigetelés, a magas hőveszteség miatt -, másrészt meg azért, mert nem lehet szabályozni, az egyéni igényekhez igazítani a felhasználást. Ez nem a távhő problémája, ez a lakások korszerűsítésének kérdése. Megoldásként is ez kínálkozik. A központi ÖKO-program, és annak kiegészítéseként a Főtáv által biztosított kedvezmény, ami az ÖKOPlusz programban jelentkezik, megteremti a korszerűsítés lehetőségét. Itt a döntés a fogyasztók kezében van: akarják-e szabályozni a fogyasztást és a költségeket. A másik az egységár kérdése. Az alapdíj növekedését mérséklő intézkedésekről és azok eredményeiről már beszéltünk. A hő árának csökkentésében azonban vannak még lehetőségek. Egy piaci szempontú gáztarifa, amely nem érinti hátrányosan a távhőcégeket, valamint az erőművi hőárak leszorítása nagyon jelentős csökkenést tudna eredményezni a hőszolgáltatás végfelhasználói áraiban. Jelenleg is tárgyalunk a legnagyobb és legdrágább hőszállítónkkal, a Budapesti Erőmű Zrt.-vel a csökkentésről. A markáns környezetvédelmi előnyök érvényesüléséhez legalább azonos feltételeket kellene biztosítani a távhőszolgáltatóknak az energetikai ágazaton belül. Ezt a gyakorlatot követik az Európai Unió országai, és nekünk is ezt kéne átvenni.
- Miért van az, hogy a távfűtésről nem lehet leválni, pedig egyre több fogyasztó szeretne más, olcsóbb fűtési módot választani?
- A távhőről le lehet válni, nincs kizárólagosság, teljes körű tiltás, viszont a leválásnak vannak jogszabályban rögzített feltételei. A helyi önkormányzatok egy részénél külön is szabályozzák ezt a kérdés. Budapesten olyan korlátozás létezik, hogy az emisszió kibocsátása nem növekedhet a leválás miatt, ami köznyelven azt jelenti, hogy vagy a megújuló energiaforrásokra, vagy a villamos energiára, esetleg ezek kombinációjára lehet áttérni. Ha ezek az elvárások teljesülnek, akkor mód van a váltásra.
Mayer György