A parlament gazdasági bizottságának ülésén szót kapott szakmai szervezetek - ásványolaj- és bányászati szövetségek, kapcsolt energiatermelők, távhőszolgáltatók, fogyasztók - képviselői egyöntetűen a törvénytervezet elvetését javasolták, mert verseny- és hatékonyságnövelés-ellenes, elbizonytalanítja a befektetőket és két év alatt különben sem lehet évtizedes problémákat megoldani.
Az energiatermelő vállalatok társaságinyereségadó-alapjára vetített 8 százalékos különadó bevezetése a Magyar Ásványolaj Szövetség tagvállalatainak közös álláspontja szerint nem megfelelő eszközzel próbálja kezelni a valóban megoldást igénylő szociális problémát. Ráadásul úgy, hogy az ágazatsemlegesség elvét hátrahagyva szankcionálja az egyes társaságok hatékonyabb működését, kiszámíthatatlan jogi környezetet teremt, elbizonytalanítva ezzel a felelősen gazdálkodó, magas színvonalú szolgáltatást nyújtó befektetőket - mondta Wilde György főtitkár. A tervezetnek olyan alapvető, a gazdasági verseny semlegességet érintő hibái is vannak, melyek nem orvosolhatóak. Direkt módon beavatkozik a gazdasági folyamatokba, jövedelmeket csoportosít át az ágazatok között, ezzel együtt elbizonytalanítja a befektetőket, valamint növeli más nyereséges nemzetgazdasági ágazatok kockázatát, veszélyezteti a beruházásokat, de szélesebb értelemben a tőkevonzó képességet, egyben bünteti a hatékonyságnövelést.
Az elmúlt években a szövetség tagvállalatai növelték hatékonyságukat, nemzetközi mércével mérve is kiváló szolgáltatásokat nyújtanak - véli Wilde. Nyereségüket a növekedési stratégia, a nemzetközi versenypiaci jelenlét és a költséghatékony működés befolyásolja, miközben a javaslat bünteti a hatékonyságot és a teljesítményt. A tervezet diszkriminatív, indokolatlanul emeli ki az energiaszektort, egy szociális problémát akar a piacgazdaságba való közvetlen beavatkozással megoldani. (Ráadásul az utóbbi hetekben látványosan esett az olajár, ezzel kisebb az ágazat extraprofitja is - a szerk.) Véleménye szerint nem lehet a kormány érdeke, hogy az energiaszektorba történő nagy tőkeigényű, hosszú megtérülési idejű befektetéseket elbizonytalanítsa.
Nem lehet két év alatt megoldani a távhőszolgáltatás problémáit, főleg nem így, mert végső soron a fogyasztók fogják megfizetni a költségét. Inkább a gázárszabályozás torzításait kellene megszüntetni - hangsúlyozta a távhőszolgáltatók szövetségének képviselője, majd hozzátette: a Robin Hood-adó bevezetése miatt a távhőtermelésben és -szolgáltatásban érintett több száz cég adatainak ellenőrzése és felülvizsgálata olyan pluszterheket jelentene a Magyar Energia Hivatalnak, melyhez legalább 20-30 új munkatárs felvételére és számtalan egyéb technikai feltétel megteremtésére lenne szükség, ám az nem derül ki, hogy ezt ki finanszírozná.
A Magyar Bányászati Szövetség egyetért ugyan a távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételének napirendre tűzésével, de nem támogatja újabb különadó bevezetését - mondta Zoltay Ákos főtitkár. A bankadó és a társasági különadó után a Robin Hood-adó bevezetése felveti annak veszélyét, hogy Magyarországon bármikor születhet olyan jogszabály, amely újabb és újabb extra adók révén kiszámíthatatlanná teszi a vállalkozások gazdasági helyzetét. A szénhidrogén-kitermelés után fizetendő bányajáradék - mely a térség országaival összehasonlítva már korábban is egyike volt a legmagasabbaknak - a bányatörvény tavalyi módosításakor jelentősen megnőtt, tehát az ágazatot már így is jelentős extra elvonás terheli. Mindezek miatt a leghatározottabban kérik, hogy a kormány vonja vissza a törvénytervezetet.
Mayer György