BUX 130916.32 0,92 %
OTP 40500 1,76 %
header

Mayer György

02.
03.
23:00

Jó hőszigetelés, egyharmad energiaigény

A riasztó ütemben emelkedő energiaárak mellett kifejezetten rossz lépésnek tűnik, ha az építtetők a szigetelésen spórolnak, márpedig a fogyasztók pontosan ezt teszik. A legtöbben megragadtak a 70-es, 80-as évek szintjén - fogalmazott Kecső Zoltán, a Magyar Expandált Polisztirolgyártók Szövetségének (MEPS) elnöke. A mai követelményeknek megfelelő hőszigeteléssel egyharmad energiával is biztosítani lehet a lakás felfűtését. Az energiaárak folyamatos emelkedése, azok kedvezőtlen hatása a szakemberek szerint egyszerűen kivédhető. A vevő az így megtakarított összeg többszörösét bukja el az elszabadult fűtési költségek miatt, miközben akár 60 százalékot is spórolhatna. A húsz-harminc évvel ezelőtti energiaárak mellett végső soron mindegy volt, hogyan szigetelik a házak külső falait, ezért vagy egyáltalán nem tették meg, vagy csak - a szükséges 25 centi helyett - három-négy centiméter vastag szigetelést alkalmaztak.

Szerző(k):
Mayer György
02.
02.
23:00

Jól vizsgázott a magyar gázrendszer

Az év eleji, majd' három hétig tartó orosz-ukrán gázvita miatt kialakult ellátási krízis az energiaügyi minisztérium felmérése szerint mintegy 22 milliárd forint árbevétel-kiesést okozott azoknak a cégeknek (mintegy 19 milliárd forintot a Magyar Suzukinak), amelyeknek az ellátását korlátozni kellett - jelezte Molnár Csaba szakminiszter a parlament gazdasági bizottságának tegnapi ülésén. A 10 napig tartó I. kategóriás korlátozás, illetve az egy napig tartó II-es összesen 11 ezer munkahelyet érintett, ám a nehézségek ellenére Molnár Csaba szakminiszter szerint a hazai gázellátási rendszer a régió többi országához képest jól vizsgázott. Szlovákiában például több mint ezer gyárat kellett leállítani és számos országban a lakossági fogyasztást is korlátozni kellett. A miniszter szerint igazolt döntés volt az 1,2 milliárd köbméteres stratégiai tároló - decemberre lesz teljesen kész - építéséről határozni, bár a mostani krízis kapcsán végül nem kellett a már meglévő 500 millió köbméteres tartalékhoz nyúlni. Horváth J. Ferenc, a Magyar Energia Hivatal (MEH) elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a hazai tárolókapacitások terén az uniós átlagnál jobban állunk. Az EU 27-ek átlagosan az éves felhasználás 15 százalékának megfelelő gáztárolóval rendelkeznek, míg nálunk ez az arány már most eléri a 30 százalékot. Latorczai János, a bizottság alelnöke azt kérdezte a minisztertől, hogy miért áll a paksi atomerőmű bővítése, miközben a gázkrízis megmutatta Magyarország energiafüggőségét. Korábban arról volt szó, hogy a kormány még tavaly ősszel a parlament elé terjeszti a bővítés ügyét és az ehhez szükséges tennivalókat is meghatározza. Molnár Csaba válaszában jelezte, hogy az üzemidő-hosszabbítás kérdésében már történt előrelépés, például azzal, hogy az erőmű beadta az Országos Atomenergia Hivatalnak az üzemidőhosszabbításengedély-kérelmet. A miniszter ígéretet tett arra, hogy a parlament tavaszi ülésszakán beterjesztik az új paksi blokkra vonatkozó javaslatot.

Szerző(k):
Mayer György
01.
29.
23:00

A távfűtés versenyképességét kell javítani

A hazai távhőszolgáltató cégeknek is a fogyasztói terhek csökkentését, a klímavédelmet, az ellátásbiztonságot együttesen javító és az EU energiastratégiájában is kiemelkedő szerephez jutó megoldást, vagyis az energiatakarékosságot kell követniük. Kevesebb energiafelhasználás, kisebb számla, kevesebb emisszió, jobb levegő, csökkenő ellátási igény, valamint ezzel együtt a növekvő biztonság elérése lehet a cél - vagyis a távfűtés versenyképességét kell megteremteni - mondta László György, a Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetségének (MATÁSZSZ) alelnöke tegnapi sajtótájékoztatóján. A hazai távhőszakma jól vizsgázott az orosz-ukrán gázvita idején, annak ellenére, hogy a magyarországi távhőszolgáltatás elsősorban földgázbázison létesült. A mostani eset bizonyítja, hogy a távhő az ellátásbiztonság terén sokkal stabilabb, mint az egyedi fűtés. A nagyvárosi távhőt termelő erőművek többsége átállítható alternatív, főleg olajtüzelésre, de vannak már részben vagy egészben biomassza-tüzelésű erőművek is, amelyek függetlenek a gázellátástól. Megoldás lehet a szemétégető művek elterjesztése is, amire a legjobb példa a szomszédos Ausztria, ahol például Bécsben már a negyedik távhőt termelő szemétégetőt adták át. László György szerint az lehetne a távhőszolgáltatás versenyképességét növelő egyik megoldás, ha a villamosenergia-termeléshez hasonlóan itt is lenne olyan rendszer, amely elismeri és támogatja a zöldenergia felhasználását, s ezzel csökkenteni lehetne a távfűtés költségét. A távfűtés ugyanis lényegesen környezetkímélőbb megoldás, mint az egyedi fűtés - amit a szmogriadó kapcsán is látni lehetett -, hiszen felmérés igazolja, hogy távfűtés nélkül például Budapesten és a nagyvárosokban állandósulna az egészségre káros mértékű szmog, vagyis sokkal többször kellene közlekedési korlátozásokat bevezetni. Természetesen az energiatakarékossághoz tartozik, hogy a lakótelepi lakások felújítását, korszerűsítését is el kell végezni, erre például igénybe lehet venni az állami ökoprogram pályázatait.

Szerző(k):
Mayer György
01.
29.
01:02

Az EU pénzt fektet a Nabuccóba

Az Európai Bizottság (EB) javaslatot tesz arra, hogy az unió 250 millió euróval szálljon be a Nabucco gázvezeték megépítésébe. A támogatást az el nem költött uniós forrásokból finanszíroznák; a javaslatot el kell fogadnia a tagországok kormányainak is. Andris Piebalgs energiaügyi biztos az e heti budapesti csúcstalálkozón már jelezte, hogy az EB 200-300 millió eurós hozzájárulást fontolgat. Ez az összeg később kiegészülhet az Európai Beruházási Bank hitelével, aminek eredményeként az EU milliárdos nagyságrendben támogathatja a Nabucco megépítését. A projekt értékét 8-10 milliárd euróra teszik. Igazából semmilyen jelentős, a projektet előrevivő megállapodás, döntés nem született, tehát lényegi előrelépést nem látni a Nabucco vezeték építése körül - értékelte a Napinak Kaderják Péter, a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) vezetője a budapesti konferencián és azt követően elhangzottakat. A szakértő nincs megelégedve az EU vállalásával sem, szerinte az nem tekinthető a finanszírozást igazán megalapozó bejelentésnek, a pár száz millió euró egy ekkora projektnél jelentéktelen. Nem került érezhetően közelebb a projekt finanszírozásához és a jogi háttér megteremtéséhez szükséges kormányközi megállapodás aláírása sem, csak egy homályos ígéretnek tekinthető, hogy majd júniusban sor kerülhet rá - véli Kaderják. Nincs rögzítve az sem, hogy az érintett országok saját belső szabályozása miként tudja majd befogadni egy ilyen, 4-5 országon áthaladó gázvezeték működtetését. Továbbá a szóba jöhető gázexportőr országok egyike sem kötelezte el magát a szükséges gázmennyiség biztosítására. A projekt sikerét nagyban hátráltatja, hogy számos érdekellentét húzódik az érintett országok között, amit egy ilyen konferencián is csak nagyon nehezen lehet közös nevezőre hozni - mondták szakértők. A tranzit miatt kulcsfontosságú Törökország keresi a helyét mind az uniós csatlakozás, mind az energiabiztonság kérdésénél, miközben egyértelműen jelentősebb, meghatározó régiós szerepre törekszik. Például több azeri gázt szeretne saját ellátásra beszerezni, "fáj a foga" erre a forrásra. Azerbajdzsán ugyan szívesen adna gázt, de szeretnének Európában is megjelenni mint gázszállítók. Az oroszok pedig egyértelműen a jelenlegi monopolhelyzet fenntartására törekednek, hiszen ezt a térséget is saját befolyási övezetüknek tartják. A monopolhelyzet az árak terén is meghatározó a Gazprom és természetesen Oroszország számára, mert európai partnereik - így Magyarország is - az egyoldalú kiszolgáltatottság miatt nincsenek valós alkupozícióban. Kulcsfontosságú lehet a Nabucco jövőjét illetően az EU régi, meghatározó tagországainak álláspontja - magyarázattal szolgálhat például a projekt lassú előrehaladására, hogy ezeket az országokat alig érintette az orosz-ukrán gázkrízis, s bár tapasztalható némi érdeklődés a kelet-közép-európai régió energiakérdései iránt, alapvető áttörés még nem érzékelhető.

Szerző(k):
Komócsin Sándor
Mayer György ,
01.
29.
01:00

Másfél százalékkal csökken a távhő díja

Ma tárgyalja - és információink szerint el is fogadja - a Fővárosi Közgyűlés a Főtáv javaslatát, így február elsejétől a budapesti távfűtés díja 1,5 százalékkal, vagyis az átlagos lakásméretet figyelembe véve áfával éves szinten (a tavalyi éves fogyasztói teherhez viszonyítva) 3974 forinttal csökken. Viszont a tarifaváltozások (alapdíj és hődíjtételek csökkenése), valamint a kedvezmények ennél jelentősebb, éves szinten 23 ezer forint (8,52 százalékos) tényleges költségcsökkenést jelentenek a fogyasztóknak - tudta meg a Napi. Mivel az elmúlt évben négyszer (februárban, áprilisban, augusztusban és novemberben) emelkedett a távfűtés költsége, a mostani kedvezmény a legutóbbi, vagyis a novemberi áremelést követő árhoz képest éves szinten mintegy 16 ezer forintos csökkenést jelent februártól - mondta Balog Róbert szóvivő. A január első felében tartósan hideg időjárás miatt a fővárosi fogyasztók szokatlanul magas, a tavalyi hasonló időszakhoz képest mintegy 30 százalékkal nagyobb összegről szóló távhőszámlákat kaphatnak februárban. Ezt a közel 20 százalékkal nagyobb energiafogyasztás és az elmúlt évi gázáremelkedéseket követő 27,2 százalékos hődíjnövekedés együttesen okozza. A Főtáv - érzékelve, hogy sok fogyasztónál komoly gondot jelentene egy 40 ezer forint körüli számla kifizetése - háromhavi részletfizetést ajánl fel a januári számla 40 százalékának (nagyjából ennyi lesz a váratlan költségnövekedés) törlesztésére. A Főtáv a más szolgáltatóknál már ismert egyenletes díjfizetés bevezetését is tervezi, amiről a Fővárosi Közgyűlés dönt majd februárban. Ennek lényege, hogy a fogyasztók egy átlagos időjárású év fogyasztása szerint az év 11 hónapjában azonos összegű távhőszámlát és a 12. hónapban a tényleges fogyasztás szerinti elszámoló számlát kapnak. Vagyis ezzel a díjfizetési gyakorlattal lényegesen csökkenteni lehet a magas hőfogyasztású téli hónapok magas számláit, igaz, a nyári hónapok rovására.

Szerző(k):
Mayer György
01.
27.
23:00

Lesz uniós pénz a Nabucco-projektre

Kimozdítottuk a Nabucco-projektet az elmúlt évek helyben járásából - jelentette ki tegnap Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a budapesti Nabucco-konferencia záró sajtótájékoztatóján. Az érdekelt országok megállapodtak: mindent megtesznek, hogy a projekttel összefüggő kormányközi megállapodást június közepéig elfogadják, majd ezt követően megpróbálnak előzetes megállapodást kötni azokkal az országokkal, amelyek a gázt biztosíthatják.

Szerző(k):
Mayer György
01.
27.
23:00

Árverseny helyett karbantartási szolgáltatás

A Fővárosi Gázművek (Főgáz) Zrt. a liberalizált piacon kialakuló árversenyt nem tudja felvenni, ezért a szolgáltatás területén próbál a fogyasztók igényeihez alkalmazkodni. Februártól induló új, a lakosságot megcélzó "Gázőrzők" szolgáltatása segítségével egy 12 hónapos, havi egyenlő összegű átalánydíjas karbantartási lehetőséget ajánl - közölte Bakonyi Tibor vezérigazgató tegnapi sajtótájékoztatóján. A Gázőrzők a gázkészülékek szakképzett szerelők által végzett éves egyszeri állapotfelmérését, tisztítását és karbantartását tartalmazza. A Főgáz adatai szerint a budapesti háztartások több mint 25 százaléka - ami mintegy 100 ezer lakást jelent - soha nem végeztet karbantartást és számtalan esetben jelezték már ügyfeleik a megfelelő és megbízható szakember kiválasztásának problémáját is. Ezt felismerve a Főgáz a jövőben is támogatni kívánja háztartási fogyasztói tudatos és takarékos energiafelhasználását, egy olyan egyszerű és minimális ráfordítással megvalósítható megoldás felajánlásával, ami számukra a komfortérzet csökkenése nélkül energiamegtakarítást is eredményezhet. A megfelelő és folyamatos készülék-karbantartás elvégeztetésével ugyanis 5-6 százalékos megtakarítás valósítható meg és egyben a földgázt felhasználó otthonok biztonságosabbá is tehetők.

Szerző(k):
Mayer György
01.
26.
23:00

Nagy várakozás előzi meg a Nabucco-csúcsot

Az év eleji bő kéthetes orosz-ukrán gázvitát követően jelentős érdeklődés és várakozás előzi meg a mai budapesti Nabucco-csúcstalálkozót, amelyre a vezeték építésében érdekelt országok mellett a szóba jöhető exportőr országok és tranzitállamok, valamint az Európai Unió és az európai bankok vezetői, továbbá az USA helyettes külügyi államtitkára is hazánkba érkezett. A konferencia fő kérdése, hogy biztosítható-e a 3300 kilométeresre tervezett - Európa gázfelhasználásának öt-hat százalékát biztosító, évi 31 milliárd köbméter kapacitású - vezeték finanszírozása. A rendszer a tervek szerint 2013-ra készülhetne el, és Törökországon, Bulgárián, Románián, valamint Magyarországon át juttatná el a gázt az ausztriai baumgarteni elosztó központhoz. Nagy kérdés az is, hogy ha megépül a mai számítások szerint 7,9 milliárd euróba kerülő vezeték, lesz-e elegendő gáz a működtetéséhez. A Nabucco-beruházás előfinanszírozásának megteremtését tekinti Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a magyar kezdeményezésre megrendezett nemzetközi csúcskonferencia egyik fő céljának, ugyanis a 2002-ben javasolt új európai gázvezeték nemcsak a politikai kockázatot jelentő Ukrajnát kerülné el, hanem Oroszország kizárásával új gázforrások bevonását is jelentené. Az Európai Unió politikai támogatásáról biztosította a projektet, amelynek költségei 7,9 milliárd euróra rúgnak, ám egy ilyen összetett infrastruktúra-beruházás finanszírozását általában úgy végzik, hogy a 30 százalékát kell előteremteni az induláshoz, a többit pedig hitelekből fedezik. A Nabucco rendelkezik az Európai Beruházási Bank és az EBRD támogatásával, ami elősegítheti a kereskedelmi bankok csatlakozását is - mondta a Napinak Bayer Mihály Nabucco-nagykövet. Azerbajdzsán számára nem politikai, hanem gazdasági kérdés a Nabucco-projekt. Az ország elkötelezett az európai gázprojekt iránt, de még számos fontos kérdést tisztázni kell, mielőtt meghozzák a végső döntést - mondta Ilham Alijev azeri elnök az MTI-nek. Szerinte még mindig nyitott a tranzitszerződések és a finanszírozás kérdése, valamint a politikai háttér. Éppen ezért az újabb prezentációk bemutatása helyett a budapesti konferencián valamilyen konkrét forgatókönyvben kell megállapodni, bár azt is jelezte, hogy Azerbajdzsánban számos ajánlat van az asztalon, a jelenlegi gázkitermelést pedig teljesen lefedik a már működő vezetékek. Bonyolítja a helyzetet az is, hogy miként és honnan kerül majd gáz a vezetékbe, mert egyébként kidobott pénz az egész.

Szerző(k):
Mayer György