Az év eleji, majd' három hétig tartó orosz-ukrán gázvita miatt kialakult ellátási krízis az energiaügyi minisztérium felmérése szerint mintegy 22 milliárd forint árbevétel-kiesést okozott azoknak a cégeknek (mintegy 19 milliárd forintot a Magyar Suzukinak), amelyeknek az ellátását korlátozni kellett - jelezte Molnár Csaba szakminiszter a parlament gazdasági bizottságának tegnapi ülésén.
A 10 napig tartó I. kategóriás korlátozás, illetve az egy napig tartó II-es összesen 11 ezer munkahelyet érintett, ám a nehézségek ellenére Molnár Csaba szakminiszter szerint a hazai gázellátási rendszer a régió többi országához képest jól vizsgázott. Szlovákiában például több mint ezer gyárat kellett leállítani és számos országban a lakossági fogyasztást is korlátozni kellett. A miniszter szerint igazolt döntés volt az 1,2 milliárd köbméteres stratégiai tároló - decemberre lesz teljesen kész - építéséről határozni, bár a mostani krízis kapcsán végül nem kellett a már meglévő 500 millió köbméteres tartalékhoz nyúlni. Horváth J. Ferenc, a Magyar Energia Hivatal (MEH) elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a hazai tárolókapacitások terén az uniós átlagnál jobban állunk. Az EU 27-ek átlagosan az éves felhasználás 15 százalékának megfelelő gáztárolóval rendelkeznek, míg nálunk ez az arány már most eléri a 30 százalékot.
Latorczai János, a bizottság alelnöke azt kérdezte a minisztertől, hogy miért áll a paksi atomerőmű bővítése, miközben a gázkrízis megmutatta Magyarország energiafüggőségét. Korábban arról volt szó, hogy a kormány még tavaly ősszel a parlament elé terjeszti a bővítés ügyét és az ehhez szükséges tennivalókat is meghatározza. Molnár Csaba válaszában jelezte, hogy az üzemidő-hosszabbítás kérdésében már történt előrelépés, például azzal, hogy az erőmű beadta az Országos Atomenergia Hivatalnak az üzemidőhosszabbításengedély-kérelmet. A miniszter ígéretet tett arra, hogy a parlament tavaszi ülésszakán beterjesztik az új paksi blokkra vonatkozó javaslatot.
Mayer György