Mayer György

Takarékoskodik a Főtáv

A Főtávnak a 2007 októberében megkezdett hároméves hatékonyságnövelő és költségtakarékossági programja keretében - összességében hárommilliárd forintot kíván a cég megtakarítani - eddig már 2,1 milliárd forinttal sikerült javítania gazdálkodását - hangsúlyozta Kovács Lajos vezérigazgató a cég tegnapi sajtótájékoztatóján. Ez az eredményjavulás tette lehetővé többek között, hogy a budapesti távfűtés alapdíja sem tavaly, sem az idén nem emelkedett, sőt februártól sikerült az alapdíjat öt százalékkal, a hődíjat pedig 3,5 százalékkal csökkenteni. A cég tervei szerint a kiszámolhatóbb díjfizetés elősegítésére már a következő fűtési szezontól kezdődően szeretnék megteremteni az egyenletes fizetés lehetőségét, ami azt jelenti, hogy 11 alkalommal egyforma összegű és évente egyszer úgynevezett végszámlát kapnának az ügyfeleik, amennyiben élnek ezzel a lehetőséggel. A Főtáv számításai szerint így az átlagos méretű lakásban élők havi távfűtési számlája 20-22 ezer forintra jönne ki. Az előterjesztés elfogadásához a tulajdonos Fővárosi Közgyűlés döntése szükséges, a bevezetése pedig - ha a 240 ezer távfűtéses lakásból például százezer élne a lehetőséggel - 120 millió forintjába kerülne a cégnek.

Uniós pénzre vár a Duna-projekt

Magyarország árvízi veszélyeztetettsége a legnagyobb Európában. Fekvéséből adódóan az ország területének 23 százaléka ártér. Az elmúlt években az árvizek, illetve a veszélyeztetett területek védelme egyre komolyabb erőfeszítéseket igényelt, például a 2006. évi tavaszi árvíz elleni védekezés költségei elérték a 37,5 milliárd forintot. Az Európai Unió támogatása esetén megvalósuló Duna-projekt az árvízi védekezés hatékonyságának növelését szolgálja. A teljes program mintegy 30 milliárd forintba kerül, és az uniós támogatás elnyerése esetén a beruházások 2012 decemberére fejeződhetnek be. A folyó magyarországi szakasza 417 kilométer hosszú, a Duna-projekt beruházásai ebből 212 kilométert érintenek. Az uniós támogatásban reménykedő Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium szerint a projekt keretében megvalósuló beruházások jelentős része a Duna alsó szakaszára, vagyis a budapesti agglomeráció alatti, a déli országhatárig terjedő folyószakaszra koncentrálódik.

Napenergia-bajnokságot hirdettek

Az Energia Klub Napkorona-bajnokságot hirdetett, amelynek során azokat a településeket szeretné megtalálni, amelyek területén az ott élő lakossághoz viszonyítva a legnagyobb napenergia-rendszer (napkollektor, napelem) található. A program egy olyan független, nonprofit kezdeményezés, amely hatékony eszköze lehet a napenergia-hasznosítás népszerűsítésének, a széles körű információterjesztésnek és a szemléletformálásnak. Mindezzel hozzájárulhat az ország energiafüggőségének csökkentéséhez és a klímavédelemhez. A bajnokságban bármelyik magyarországi helyi önkormányzat részt vehet és elnyerheti a Napkorona 2009 díjat. A bajnokságban három települési kategóriában - 5000 fő alatti, 5000- 50 000 fős és 50 000 fő feletti - hirdetnek győzteseket. Az eredményhirdetésre és a díjátadó ünnepségre 2010 áprilisában kerül sor.

Együttműködnek az európai rendszerirányítók

Brüsszelben 34 európai ország 42 villamosenergia-ipari rendszerirányítójának vezetője arról állapodott meg, hogy új szervezetet alapítanak, ezzel is erősítve együttműködésüket az európai piacon. Az ENTSO-E (European Network of Transmission System Operators for Electricity) nevű új szervezet elősegíti az átviteli rendszerirányítók, a TSO-k (Transmission System Operation) közti együttműködést számos kulcsfontosságú területen, mint például a műszaki és piaci vonatkozású üzemviteli szabályok fejlesztése, a rendszerirányítás és a hálózatfejlesztés koordinációja. Oroszki Lajost, a Mavir rendszerirányítási és informatikai vezérigazgató-helyettesét az újonnan alakult ENTSO-E igazgatósági tagjává választották. Az ENTSO-E az Európai Bizottsággal, a regulátorokkal és az érdekeltekkel történő konzultáción alapuló, világos mandátummal fog dolgozni, ami lehetővé teszi a TSO-k számára, hogy a transzparens célokra fokuszáljanak, valamint egységesen nyilatkozzanak a belső energiapiacot érintő kérdésekben. Az ENTSO-E keretein belül a páneurópai feladatok ellátására három bizottságot - rendszerfejlesztési, rendszer-üzemeltetési és piaci - állítottak fel, bizottságonként különböző regionális csoportokat magában foglalva. A szervezet elnökévé két évre Daniel Dobbenit, a belga rendszerirányító, az Elia vezérigazgatóját választották meg. Az ENTSO-E munkáját a brüsszeli székhelyű, állandó személyzettel működő titkárság fogja segíteni, s terveik szerint az új szervezet idén áprilisig megkezdi tényleges működését. A rendszerirányítók vezérigazgatói azt tervezik, hogy az ENTSO-E keretein belül folytatják tevékenységüket, a jelenleg funkcionáló rendszerirányítói szervezeteket pedig hat hónapon belül felszámolják.

Az ellátás biztonságára figyelnek Pakson

Minden eddiginél több, összességében 14 818 gigawattóra villamos energiát termeltek az elmúlt évben a paksi atomerőműben, ami 0,2 százalékkal haladta meg a tervezettet. A Pakson termelt villamos energia továbbra is a legolcsóbb, 10,16 forint/kilowattóra, ami lényegesen kedvezőbb a hazai, 14-20 forint/kilowattóra nagykereskedelmi átlagárhoz képest. Az atomerőmű tavalyi árbevétele 141,1 milliárd forint volt - mondta Kovács József vezérigazgató szerdán. A paksi atomerőmű részesedése a hazai villamosenergia-termelésből 37,2 százalék, az importtal együtt számolva pedig 33,5 százalékos a részaránya a teljes magyar áramfelhasználásban. Pakson már korábban megkezdték a blokkok teljesítménynövelését, így a négy blokkból három az eredetihez képest 8 százalékkal nagyobb teljesítményre képes, vagyis 500 megawatt teljesítménnyel működik, a negyedik blokkon pedig a jelenlegi (az eredetihez képest) 104 százalékos teljesítményt az év végére fogják 108 százalékra növelni. Ezzel a programmal úgy növelték az erőmű összteljesítményét 150 megawattal, hogy nem kellett új blokkot építeni. A teljesítménynövelési program 4,7 milliárd forintba került, ami lényegesen olcsóbb, mint bármilyen más tüzelőanyag-bázisú, hasonló teljesítményű blokk építése - hangsúlyozta Kovács. Az év eleji gázkrízis kapcsán érezhetően felértékelődtek az ellátás biztonságát megalapozó projektek, így az atomerőmű szempontjából fókuszba került többek között a teljesítménynövelés befejezése, az üzemidő-hosszabbítási program végrehajtásának megkezdése és új atomerőművi blokkok létesítésének előkészítése. A vezérigazgató jelezte azt is, hogy az eredetileg harmincéves üzemidőre tervezett paksi blokkok húszéves üzemidő-hosszabbításának sem műszaki, sem biztonsági akadálya nincs - már tavaly november 14-én beadta az erőmű az erre vonatkozó programot az Országos Atomenergia Hivatalnak. Ennek elbírálása az év közepére várható, akkor folytatódhat a megadott feltételek szerint az üzemidő-hosszabbítási program, melynek révén 2032-2037-ig növelhető a blokkok működési ideje.

Mindenhol lesz áram - ígéri az E.On

Tegnap délután még 734 lakásban nem volt villamosenergia-szolgáltatás Ajka és Kolontár környékén, ám ez utóbbi településen aggregátorokkal biztosították az áramellátást - mondta a Napinak Károlyi Zsuzsanna, az E.On kommunikációs vezetője, aki azt is megígérte, hogy kedd estére mindenhol befejezik az üzemzavar elhárítását. A viharos időjárás, a rendkívül erős szél miatt hibásodott meg több elektromos vezeték és dőltek ki a tartóoszlopok, ezért összesen 89 településen voltak hosszabb-rövidebb áramkimaradások, ami 25 ezer fogyasztót érintett. A legsúlyosabb gondok Zirc, Veszprémvarsány, Ajka és Tata környékén voltak. A szakemberek a hibák nagy részét hétfő estig kijavították, csak a Veszprém megyei Ajkán nem sikerült egy településrészt visszakapcsolni még kedd délutánig az áramszolgáltatásba, ám volt, ahol szükségmegoldásként aggregátorokat is üzembe állítottak. Az E.On kedd estére ígérte, hogy megjavítja, pontosabban felállítja a még hátralévő három oszlopot is, így ettől kezdve működhet a teljes hálózaton az energiaellátás. Károlyi Zsuzsanna jelezte, hogy a mostani áramszünet kapcsán még nem érkezett semmilyen kártérítési igény a céghez; a január végi többnapos, 130-150 háztartást érintő áramszünettel kapcsolatban pedig várják a Magyar Energia Hivatal (MEH) állásfoglalását, addig nem nyilatkoznak az esetleges felelősség kérdéséről. A MEH-nek harminc napja van a vizsgálat befejezésére.

Elavult a magyar erőműpark

A válságot megelőző időszakban 6000 megawatt új erőművi kapacitás építését tartották szükségesnek a szakemberek, de a fordulatot követően is 4500-5000 megawatt új kapacitás építésével számolnak - derült ki a Magyar Energetikusok Kerekasztalának tegnapi alakuló rendezvényén. Erre a folyamatosan növekvő energiaigények, az elöregedett erőművek kiesése és az import csökkenése miatt lesz szükség, mégpedig 2025-ig - jelentette ki Aszódi Attila, a Műegyetem Nukleáris Technikai Intézetének igazgatója, az MTA energetikai bizottságának elnöke. A hazai nagy erőművek átlagéletkora 24 év, nagy részük 30 évnél is öregebb. Rendkívül alacsony a hatásfokuk, nagy a környezetkárosító kibocsátásuk, ezért jelentős részüket a következő 10-15 évben le kell állítani. Magyarországon a villamosenergia-termelést figyelembe véve is kiemelkedően magas a földgáz részaránya (38 százalék), ezt követi a nukleáris energia (37 százalék), a szén (18 százalék), a biomassza (3,7 százalék), míg az összes többi energiahordozó, beleszámolva a biomasszán kívüli megújulókat is, 3,3 százalék. Bár az erőművek építésénél a földgáz továbbra is meghatározó marad, lehetőleg olyan megoldásokat kell preferálni, amelyek csökkentik az egyoldalú - és egész Európában egyedülálló - gázfüggőséget. Vagyis nem lehet eltekinteni a hazai lignitvagyonra épülő szénbázisú áramtermeléstől és a nukleárisenergia-termeléstől sem, valamint célszerű egy tározós erőmű építését is fontolóra venni a megújuló energiaforrások fejlesztése mellett - hangsúlyozta Aszódi. Szerinte a döntéseknél nem lehet eltekinteni a környezetvédelmi kérdésektől sem: figyelembe kell venni a szén-dioxid-kibocsátást, ami - például - ha a paksi atomerőmű üzemidő-hosszabbítását nem végeznénk el, már 2015 körül radikálisan megemelkedne.

Újabb áramszünetek az E.Onnál

Vasárnap éjszaka óta újabb szélsőséges időjárással küzdenek az E.On munkatársai Veszprém, Győr-Moson-Sopron és Fejér megyében. A helyenként orkán erejű, 90-105 km/órás szél és az úgynevezett tapadó hó miatt több helyen megrongálódott az elektromos hálózat, ezért tegnap délelőtt 89 település 23 ezer háztartásában szünetelt a villamosenergia-szolgáltatás a Bakonyban, amiből lapzártáig már csak húsz település mintegy ötezer fogyasztója volt áram nélkül, s többségüknél még esti visszakapcsolást, illetve alternatív megoldás (aggregátor) alkalmazását ígérte a szolgáltató. Mindeközben még az előző, a január 27-én este kezdődött és három napig tartó üzemzavar okainak vizsgálata sem zárult le. Akkor Zala, Vas és Somogy megye területén jelentős, 130-150 települést érintő üzemzavar alakult ki, száznyolcvannyolc oszlop dőlt ki és közel kétszáz vezeték szakadt el. Az érintett településeken élők azóta sem nyugodtak bele a példátlanul hosszú, néhol több mint három napig tartó áramszünetbe és a szerintük hiányos tájékoztatásba. Ennek kapcsán a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége az E.On Áramszolgáltató Zrt. ellen keresetet nyújtott be a helytállási kötelezettség elmulasztása miatt, hangsúlyozva, hogy az áramszolgáltató által felajánlott étkezési utalványok nem mentesítik a céget a jogszabályi kötelezettsége alól. Az E.On a rendkívüli időjárási körülményekkel indokolja, hogy napokig nem sikerült helyreállítani az áramszolgáltatást a térségben és a Magyar Energia Hivatal (MEH) vizsgálatának eredményére vár, amely kiderítheti, hogy az üzemzavar oka rendkívüli időjárási körülménynek minősül-e, illetve hogy az E.On megtett-e minden tőle telhetőt a hiba mielőbbi elhárítása érdekében. Molnár Csaba energiaügyi miniszter kérésére a hagyományos 90 nap helyett 30 nap alatt kell a MEH vezetőinek lefolytatni a vizsgálatot. A miniszter emlékeztetett: a múlt évben éppen az E.On észak-dunántúli egységét bírságolta meg 50 millió forintra a MEH. A szolgáltató akkor nem tett meg mindent az áramszünetek elhárítása érdekében.

Látják az lng-ben az alternatív gázforrást

Az év eleji orosz-ukrán gázkrízis ráirányította a figyelmet az alternatív lehetőségek felkutatására, az egyik megoldást a cseppfolyós földgázban (lng) látják a szakértők. Az lng kereskedelme az 1960-as évek közepe óta folyamatosan nő, jelenleg a világ földgázfogyasztásának 7 százalékát fedezi, ám a Nemzetközi Energia Ügynökség számításai szerint az lng-ből fedezett gázfogyasztás aránya 2020-ra több mint kétszeresére emelkedhet, s az arány az EU-tagországok esetében akár a teljes igény negyedét is elérheti. Magyarország számára az adriai Krk szigetén várhatóan 2012-re felépülő terminálból érkező gáz lehet az egyik megoldás. Az E.On Ruhrgas csatlakozott a régió, így Magyarország jövőbeli ellátását is szolgáló lng-terminál-projekthez - mondta a Napinak Kutas István, az E.On Földgáz kommunikációs vezetője. Az elmúlt húsz évben Japán számított a legnagyobb importőrnek, ám az előrejelzések szerint a közeljövőben Kína válik a piac meghatározó szereplőjévé, de növekszik az Egyesült Államok és Európa igénye is. A szállítási útvonalak az egész világot behálózva Alaszkától Ausztráliáig terjednek. Dél-Ázsia legnagyobb lng-exportáló országai Malajzia, Indonézia és Brunei, míg a közel-keleti térségben Katar, Omán és az Egyesült Arab Emírségek. Az lng világkereskedelmének központja várhatóan Dubaiban lesz, ugyanis az emirátus 1,1-1,8 milliárd köbméteres kapacitású létesítmény építését tervezi, amelynek várható költségei meghaladják az egymilliárd amerikai dollárt. Ami pedig a fogadóállomásokat illeti, Európában jelenleg tizenkettő működik, négy Spanyolországban, kettő-kettő Franciaországban és Törökországban, egy-egy pedig Belgiumban, Olaszországban, Portugáliában és Nagy-Britanniában. Európában a közeljövőben több új lng-terminál építése várható, a krki mellett az egyik jelentősebb a belgiumi zeebrugge-i. Ez utóbbira vonatkozó vizsgálatok már 1995-ben megkezdődtek, de a konkrét megvalósítást előkészítő munkálatok csak a közelmúltban gyorsultak fel. A projekt megvalósítására a francia Total, a horvát INA, az osztrák OMV, a német RWE Transgas és a horvát Geoplin alapított közös projekttársaságot. Az Adria LNG Study Company nevet viselő céggel 2007-ben együttműködési megállapodást kötött az E.On Ruhrgas is. A tervek szerint a kivitelezés várhatóan három évet vesz igénybe, s a 2012 körül elkészülő terminál első üteme évi tízmilliárd köbméter földgázzal járul hozzá Közép- és Dél-Európa gázellátásához, a második ütemben további ötmilliárdos bővítés várható. Kutas István szerint ugyan ma még jelentősen drágább a cseppfolyósított földgáz, de a technikai fejlődés miatt a jövőben ezen a téren is kiegyenlítődhetnek az árak. Kutas szerint az lng-t a szállítások nagyfokú rugalmassága szerint úgy is fel lehet fogni, mint egy biztosítást, és a magyar piacon főleg akkor kell igénybe venni, amikor valamelyik másik forrás kiesik, más esetben az lng-terminálba érkező gáz jól eladható a környező piacokon. A hazai felhasználásban a Krk szigeti terminál belépése áttörést hozhat, hiszen eddig itthon nem használtunk fel cseppfolyós földgázt.