Az év eleji bő kéthetes orosz-ukrán gázvitát követően jelentős érdeklődés és várakozás előzi meg a mai budapesti Nabucco-csúcstalálkozót, amelyre a vezeték építésében érdekelt országok mellett a szóba jöhető exportőr országok és tranzitállamok, valamint az Európai Unió és az európai bankok vezetői, továbbá az USA helyettes külügyi államtitkára is hazánkba érkezett. A konferencia fő kérdése, hogy biztosítható-e a 3300 kilométeresre tervezett - Európa gázfelhasználásának öt-hat százalékát biztosító, évi 31 milliárd köbméter kapacitású - vezeték finanszírozása. A rendszer a tervek szerint 2013-ra készülhetne el, és Törökországon, Bulgárián, Románián, valamint Magyarországon át juttatná el a gázt az ausztriai baumgarteni elosztó központhoz. Nagy kérdés az is, hogy ha megépül a mai számítások szerint 7,9 milliárd euróba kerülő vezeték, lesz-e elegendő gáz a működtetéséhez.
A Nabucco-beruházás előfinanszírozásának megteremtését tekinti Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a magyar kezdeményezésre megrendezett nemzetközi csúcskonferencia egyik fő céljának, ugyanis a 2002-ben javasolt új európai gázvezeték nemcsak a politikai kockázatot jelentő Ukrajnát kerülné el, hanem Oroszország kizárásával új gázforrások bevonását is jelentené. Az Európai Unió politikai támogatásáról biztosította a projektet, amelynek költségei 7,9 milliárd euróra rúgnak, ám egy ilyen összetett infrastruktúra-beruházás finanszírozását általában úgy végzik, hogy a 30 százalékát kell előteremteni az induláshoz, a többit pedig hitelekből fedezik. A Nabucco rendelkezik az Európai Beruházási Bank és az EBRD támogatásával, ami elősegítheti a kereskedelmi bankok csatlakozását is - mondta a Napinak Bayer Mihály Nabucco-nagykövet.
Azerbajdzsán számára nem politikai, hanem gazdasági kérdés a Nabucco-projekt. Az ország elkötelezett az európai gázprojekt iránt, de még számos fontos kérdést tisztázni kell, mielőtt meghozzák a végső döntést - mondta Ilham Alijev azeri elnök az MTI-nek. Szerinte még mindig nyitott a tranzitszerződések és a finanszírozás kérdése, valamint a politikai háttér. Éppen ezért az újabb prezentációk bemutatása helyett a budapesti konferencián valamilyen konkrét forgatókönyvben kell megállapodni, bár azt is jelezte, hogy Azerbajdzsánban számos ajánlat van az asztalon, a jelenlegi gázkitermelést pedig teljesen lefedik a már működő vezetékek. Bonyolítja a helyzetet az is, hogy miként és honnan kerül majd gáz a vezetékbe, mert egyébként kidobott pénz az egész.
Mayer György