Korányi Tamás G.

Négy új generikum a Richtertől

A Richter Gedeon és a Teva rendhagyó módon közös sajtótájékoztatón jelentette be, hogy két – voltaképpen egymással is versengő – generikummal lépnek a piacra, amelyek a jelenlegi drága készítménnyel egyenértékű, ám annál 30 százalékkal olcsóbb gyógyszert jelentenek a népbetegségnek számító csontritkulásra. A betegség Magyarországon 600 ezer nőt és 300 ezer férfit érint, a vezető originális gyógyszer forgalma tavaly 5,5 milliárd forint volt. A két gyártó egymástól függetlenül két különböző szabadalmaztatott eljárással állítja elő ugyanazt a hatóanyagot (az alendronátot), és abban bíznak – mint Rózsa András Teva-vezér megfogalmazta –, hogy egy-két éven belül a piac 30-60 százalékára rúghat termékeik részesedése. Bogsch Erik, a Richter vezérigazgatója a számok terén – szokás szerint – óvatosabb volt, inkább azt emelte ki, hogy ha a beteg a generikus terméket választja, éves gyógyszerköltsége 2 ezer, az OEP kiadása 28 ezer forinttal lesz kevesebb. Újságírói kérdés kapcsán Bogsch elmondta, nem lepődnének meg, ha valamelyik originális gyártó perelné őket, de emlékeztetett arra, hogy a Richter alperesként honi terepen még nem vesztett szabadalmi pert. A Richter három másik új generikus készítménye közül az egyik urológiai indikációjú, a másik kettő egy hormonpótló tapasz, illetve egy harmadik generációs orális fogamzásgátló. (A Teva a következő három évben évi 15-20 termékkel kíván megjelenni a magyar piacon.) A hír hatására tegnap meredeken (1100 forinttal) emelkedett a Richter tőzsdei árfolyama, mivel megfigyelők szerint az új termékek – ha nem is idén, de jövőre – növelhetik a hazai eladások eddig mérsékelt jövedelmezőségét.

Másfélszersére nőtt az IEB-osztalék (bővített)

Az Inter-Európa Bank mai közgyűlésén összesen 4 részvényes volt jelen, akik minden előterjesztést elfogadtak, így a részvényenként 133 forintos osztalékot kifizetését is. Az osztalék a bank eredménybővülésének megfelelően, másfélszeresére nőtt az egy évvel korábbihoz képest.

Új Richter-készítmény, a konkurenciával közösen

Csontritkulás elleni készítményeket vezet be a Richter Rt. és több magyarországi érdekeltséggel is rendelkező izraeli Teva gyógyszergyártó. A Richter további három generikus készítményt is piacra dob.

A Niska Bankára pályázik az OTP

Az OTP Bank szándéknyilatkozatot adott a szerb bankprivatizációs ügynökség által magánosításra meghirdetet Niska Banka megvásárlására. A nisi kisbank mérlegfőösszege 49, saját tőkéje 20 millió euró.

A tőzsdén csengetett Gyurcsány Ferenc

A tőzsde szerepéről, a hosszú távú lakossági befektetések ösztönzésének szükségességéről, a nyugdíjrendszer esetleges negyedik pilléréről, az árfolyamnyereség-adóról és a forint további gyengítésének szükségességéről is beszélt a tőzsdén a nevezetes csengőt tegnap délelőtt megszólaltató miniszterelnök.

Gyurcsány az adóról, a részvényekről és a spekulációról

Gyurcsány Ferenc szólaltatta ma meg a tőzsdei kereskedés megkezdését jelző csengőt. A miniszterelnök az ezt követően tartott beszédében elmondta, hogy a ha a gazdaság az ország motorja, akkor tőzsde annak sebességmérője. A hamarosan a 15 évfordulóját ünneplő BÉT az új magyar demokrácia és piacgazdaság kiépülésének egyértelmű szimbóluma.

Tíz éve indult a BÉT határidős piaca

Ma tíz éve indult a BÉT származékos szekciója, az első nap a Vörösmarty téri tőzsdeteremben tizenhét határidős kötést regisztráltak. A tőzsde vezetői hosszú hezitálás után döntöttek a határidős piac indításáról, a döntő lökést az adta meg, hogy az akkori nagy konkurens, a BÁT már azon gondolkodott, hogy részvénypiaci indexszel is bővíti a határidős devizakontraktusok kínálatát. A BÉT felvette a kesztyűt, és négy termékkel – a BUX mellett a három hónapos kincstárjegy, a dollár és márka határidős kontraktusával – indult el 1995 tavaszán. Mivel az új termékek likviditása meglehetősen bizonytalannak tűnt, az árjegyzői rendszer mellett döntöttek. Az akkori 50-nél több brókerház közül elég kevesen érdeklődtek az új termékek iránt, de végül sikerült összeszedni az árjegyzőket. A BUX-ra az Argenta Top Bróker, a devizákra – állítólag az akkor már két hete pénzügyminiszter korábbi bank- és tőzsdeelnök, Bokros Lajos személyes nyomására – a Budapest Bank brókercége, a kamatkontraktusra a New York Brókerház jelentkezett. Kezdetben – hogy ne zavarják a prompt piac forgalmát – az ajánlatokat írásban kellett beadni az árjegyzőkhöz, de az év végére már a határidős brókerek is versenyt kiabáltak prompt piaci társaikkal. A piac méreteire jellemző, hogy 1995 végén, mielőtt a 17 hónapig tartó nagy hossz nekiindult, a BUX-határidők teljes nyitott kötésállománya nem volt több 1300 kontraktusnál. Azóta nemcsak a BUX értéke tízszereződött meg, de a nyitott kötésállomány is 19 ezer kontraktusra nőtt, és a határidős BUX és a részvények piacának tavalyi összforgalma (a devizák nélkül) árfolyamértéken elérte az 1415 milliárd forintot.

Ajánlat ellenére maradni akar az Agrimpex

Közzétette az Agrimill-Agrimpex Rt. részvényeseihez szóló nyilvános vételi ajánlatát az Investor Holding. A cég fő tulajdonosa a saját tőke szerinti árat, részvényenként 2649 forintot kínál, de nem akarja kivonni a parkettről a papírt.

Nem osztalékpapír a BIF

A Budapesti Ingatlan Rt. (BIF) igazgatósága bejelentette, hogy éves közgyűlését április 25-én tartja. A testület részvényenként 100 forint osztalék fizetését javasolja a részvényeseknek. A közgyűlés napirendjén alapszabály-módosítás és fb-tagok választása is szerepel. A három-négy évvel ezelőtt még igazi osztalékpapírnak számító BIF – az utóbbi egy év 50 százalékos áremelkedése és a nyereség összezsugorodása miatt – mára kisebb (2,6 százalékos) osztalékhozammal kecsegtet, mint például a Matáv. A társaság tavaly 315 millió forintos anyavállalati és mintegy 116 millió forintos konszolidált adózott eredményt ért el. A javasolt 100 forintos osztalék az anyavállalati eredmény öthatodának kifizetését jelenti, így a saját tőke alig 58 millióval nő, konszolidált szinten pedig 142,5 millió forinttal csökken 2003 végéhez képest. Ugyanakkor a cég osztalékfizetés után 5 milliárd forintra rúgó saját tőkéje – amely alig fele a tőzsdei kapitalizációnak – megfigyelők szerint messze nem tükrözi a BIF ingatlanvagyonának valódi értékét. A BIF jószerével az egyetlen olyan profi magyar ingatlanos cég, amely a fejlesztendő területtől az épülő iroda-lakóház komplexumon át a működő irodaházakig és parkolóházig szinte mindenfajta ingatlannal rendelkezik, sőt a palettát egy – aligha kifejezetten nyereséges – kastélyszálló is színesíti. A papír, ha nem is számít alvórészvénynek, nem igazán likvid, a hazai befektetők zöme azért kerüli, mert tulajdonosi struktúráját túlzottan belterjesnek tartja (a részvények csaknem kilenctizede egymást másfél évtizede a tőkepiacról is jól ismerő baráti társaság – Ungár András, Nobilis Kristóf, Lantos Csaba, Küllői Péter, Móricz Gábor – kezében van), így likviditása elég csekély. Ugyanakkor ha például a BIF egyszer rászánná magát egy komolyabb tőkeemelésre, a publikum felé való nyitásra – amiről időnként esik szó –, a kamatok csökkenésével alighanem megnőne az érdeklődés az ingatlanszektor most még egyedüli tőzsdei képviselője iránt.