Korányi Tamás G.

Jaksity György a BÉT tőzsdei bevezetéséről

Kivételesen kedvező a pillanat a BÉT-részvények nyilvános piaci megjelenésére – véli Jaksity György, a BÉT volt elnöke, aki – ha bánja is, hogy az elmúlt 10 hónapban a tőzsde körül nem történt érdemi lépés – örül, hogy Brüsszel tegnap engedélyezte a tőzsdei integrációt.

Tizedelik az FHB-t

A jelenlegi ezerforintos részvénynévérték tizedére való csökkentése is szerepel az FHB Rt. április 21-ére összehívott éves közgyűlésének napirendjén – tudtuk meg Gyuris Dánieltől, a bank elnök-vezérigazgatójától. Gyuris a NAPI Gazdaság érdeklődésére a bank utóbbi másfél évben elért kiemelkedő árfolyam-emelkedésével indokolta a tizedelést, a 4300 forintos árfolyamon kibocsátott jelzálogrészvény tegnap 13 520 forinton zárt. Az FHB részvénye a jelek szerint nem csak az áremelkedés dinamikájában követi a legnagyobb magyar bank papírjának példáját. Az OTP három éve döntött ezerforintos névértékű részvénye száz forintosokká való felváltásáról. Mivel már valamennyi tőzsdén forgó részvény dematerlaizált formában létezik, a címletváltozás fizikai részvénycsere nélkül megoldható. Az FHB közgyűlése hivatott dönteni a bank 2004-es osztalékáról is. Tavaly ilyenkor a 4 milliárd forintos 2003-as eredmény 26,5 százalékát kapták meg a részvényesek, minden részvény után 100 forintot. Ezzel szemben 2004-ben a bank valamivel 7 milliárd forint feletti adózott eredményt ért el (részvényenként 1050 forintot) és ha az igazgatóság konzekvens döntést hoz (a NAPI Gazdaság információi szerint erre is készül), akkor részvényenként 200 forintos osztalék kifizetését fogja javasolni a közgyűlésnek. Bár a duplázódó osztalék vonzó a befektetők számára, az FHB még jó ideig aligha lesz osztalékpapír.

Majd egy év után zöld utat kap az osztrák konzorcium

A Reuters értesülése szerint az Európai Bizottság – az unió legfőbb versenyjogi szerve – a ma lejáró határidőt betartva zöld utat ad a HVB Bank vezette konzorciumnak a BÉT Rt. részvénytöbbségének felvásárlására, illetve a BÁT és a Keler feletti kontroll megszerzésére.

Másfélszeres osztalék az IEB-től

A tavaly megszavazott 88 forintos részvényenkénti osztalék másfélszeresének, 133 forintnak a kifizetését javasolja részvényeseinek az Inter-Európa Bank igazgatósága.

Magyar kisbefektetők is veszik az Unipetrolt

A régió valamennyi likvid tőzsdéjére kiterjedő múlt heti korrekció a vállalkozó kedvű hazai magánbefektetők figyelmét ismét a közép-európai tőzsdékre irányította. Csütörtökön az egyik legkeresettebb régiós papír a cseh Unipetrol – utóbbi hetekben igazi hullámvasutat bejáró – részvénye volt, amelyből sok tízezer darabot vettek meg a hazai befektetők. A prágai székhelyű olajvállalat többségét korábban a lengyel PKN Orlen vette meg, és a cseh kisbefektetők egy hete még biztosra vették a lengyel olajcég gáláns vételi ajánlatát. Vették hát a papírt is, az évet még 100 cseh korona alatt kezdő részvény árfolyama március 12-én már 220 korona volt. Miután a PKN közzétette, fontolgatja, hogy kivezesse-e az Unipetrolt a tőzsdéről, csütörtökön 120 koronáig esett le a kurzus. Brókerkörökből származó információk szerint ekkor viszonylag sok magyar magánbefektető kezdett el vásárolni (persze nem ettől indult el felfelé a kurzus), és nem is számoltak rosszul: pénteken már 133,5 koronán zárt az Unipetrol. A korrekció nyomán egyes – főként banki – lengyel papírok is kapósak voltak, valamint több brókercégnél érdeklődtek a bulgáriai lehetőségek, elsősorban a bolgár távközlési cég, a BTC részvényei iránt. A magyar kisbefektetők régiós szerepvállalása új elem, ami – még ha csak néhány tucat befektetőről van is szó – akár a közép-európai tőzsdeszövetség ellen eddig felhozott fő érvet – vagyis hogy kicsi az átjárás a régió tőzsdéi között – is okafogyottá teheti.

Nagyobb osztalék a Zwacktól

Az utóbbi öt évben megszokott, részvényenként 750 forintos osztaléknál többet, 800 forintot javasol kifizetni – Kerényi Péter szóvivő tájékoztatása szerint – a Zwack Unicum Rt. igazgatósága az április 21-ére összehívott rendes éves közgyűlésnek. Az italgyártó tavaly igen jó évet zárt, ráadásul a magyar számvitel szerinti nem konszolidált eredmény, ami az osztalékfizetés alapja, jobb, mint a gyorsjelentésben közölt IFRS-szám. Február közepén a Zwack csak az adó előtti eredményét tette közzé (IFRS szerint adó előtt 2 milliárd 869 millió forint), amelyből megfigyelők 2,4 milliárdos konszolidált adózott eredményre számítottak. Ehhez képest a magyar számvitel szerinti eredmény 2,718 millió forint, így a javasolt 1,6 milliárd forintos osztalékkifizetés után (ez 59 százalékos, a Zwacknál kifejezetten takarékos kifizetési arányt jelent) 1 milliárd 118 millió forint növelheti a tartalékokat. Az osztalék utáni saját tőke 8 milliárd 686 millió forint. A Zwack tőzsdei árfolyamának alighanem jót tesz a 800 forintos osztalék, nem véletlen, hogy a Zwack jószerével az egyetlen A-kategóriás részvény, amelyet nem érintett az utóbbi két nap áresése.

Megvette az Axis-csoportot a FreeSoft

A tőzsde legfiatalabb szereplője, a FreeSoft Rt. bejelentette, hogy 120 millió forintért megvásárolja a székesfehérvári székhelyű Axis Számítástechnikai Kft. 50,13 százalékát. Az ügylettel a FreeSoft megduplázza árbevételét.

Ajánlat készül az Agrimill-Agrimpexre

Tizennégy évi – soha nem túl aktív – tőzsdei jelenlét után kivezetésre készül az Agrimill-Agrimpex Rt. A társaság közzétette, hogy két legnagyobb tulajdonosa, az Investor Holding Rt. és a részvények 26,17 százalékát birtokló Produkten Handels AG opciós szerződést kötöttek, amelyek alapján az Investort vételi, a Produkten Handelst eladási jog illeti meg a 26 százalékos pakettre. Az Investor vételi jogát a társaság részvényeire teendő nyilvános vételi ajánlat befejezésétől számított 10. munkanaptól számított 30 napos időszakon belül gyakorolhatja. Ha nem él jogával, a másik felet további 30 napra illeti meg az eladás joga. Bár a közlemény csak közvetve utal rá, bizonyosra vehető, hogy az Investor a napokban előáll a nyilvános vételi ajánlattal. Az ajánlat árfolyama még nem ismert, de az nem lehet kevesebb az elmúlt hat hónap – számításaink szerint 1210 forint körüli – súlyozott átlagárfolyamánál. (A hathavi forgalom egyébként mindössze 2157 darab részvényre rúgott.) Tegnap az ajánlati könyvben 1500 forinton állt egy vevő, 1600-on pedig egy százdarabos eladó, ám a szándékok nem találkoztak. A valaha terménykereskedelemmel foglalkozó, igen sikeres és gazdag külkercég – amely 1991-ben került a később a Danubiust is megszerző Bernharad Schreier érdekeltségi körébe – előbb malomiparral, majd 2003 óta már csak gabonatárolói bérbeadásával foglalkozik. A lényegében az 1991-es tőzsdei bevezetés óta (az azt megelőző emisszió még a névérték 350 százalékán történt) 1,284 milliárd forintos jegyzett tőkével rendelkező cég az utóbbi három évet veszteséggel (tavaly 324 millióssal) zárta. Saját tőkéje 2004 végén 3,24 milliárd forint volt, így az egy részvényre jutó saját vagyon eléri a 2520 forintot. Ennek azonban csak kiszorítás esetén lenne jelentősége, ami az Investor Holding fő tulajdonosának az utóbbi évtizedben a tőzsdén tanúsított – leginkább takarékosként jellemezhető – gyakorlatát ismerve nem valószínű. A papír közkézhányada egyébként 8,73 százalék, mintegy 112 ezer darab, amelynek a fele német kisbefektetőknél lehet, akiket még a Balaton Holding tömött tele – a kilencvenes évek közepén a névérték sokszorosán – Agrimpexszel.

Csaknem ezerpontos korrekció a BÉT-en

Bekövetkezett, amire már sokan számítottak, csaknem ezerpontos korrekció történt a BÉT-en. A BUX történetének – pontban – második legnagyobb esése megfigyelők szerint ma is folytatódhat: az „Új Európa” részvényeit mégsem veszik prémiummal a befektetők.