Korányi Tamás G.

Osztrák elnök a BÉT élén?

Egyes bécsi tőzsdei körök az osztrák sajtó útján „üzengetnek” a Budapesti Értéktőzsde vezetőinek – kommentálták budapesti megfigyelők a bécsi Wirtschaftsblatt hétvégi számának egyik név nélkül megjelent írását. Ebben az újságíró azt fejtegeti, hogy Szalay-Berzeviczy Attila BÉT-elnök napjai meg vannak számlálva, mivel túlzottan kötődik a magyar érdekekhez és a BÉT-részvények tőzsdei bevezetésének ötletéhez. Az osztrák lap rögtön közli a lehetséges elnökjelöltek névsorát: Bokros Lajos és Barbara Wösner. Utóbbi nem más, mint a bécsi tőzsde marketingért és külföldi kapcsolatokért felelős egyik igazgatója. A Budapesti Értéktőzsde lapunk által megkérdezett magyarországi tulajdonosai egyöntetűen úgy vélték, az írás akár szándékos dezinformáció is lehet, annál is inkább, mivel Bokros szerepvállalását ebben a szereposztásban mindenki elképzelhetetlenek tartja. Többen utaltak ara, hogy a hattagú konzorciumon belül jelenleg is éles viták folynak arról, milyen utat kövessen a BÉT, illetve az egyes tulajdonosok (HVB Bank Hungary, Erste Bank, Erste Bank Befektetési Rt. Raiffeisen Zentralbank, ÖKB, Wiener Börse) milyen mértékű beleszólást kapjanak a BÉT ügyeibe. Bokros neve egyébként már tavaly nyáron felvetődött, ám a volt tőzsdeelnök (1990–1995) akkor még a Világbank egyik igazgatói posztját töltötte be. Akkori értesülések szerint Bokros szimpatizált a BÉT tőzsdei bevezetésének gondolatával. Szalay-Berzeviczy Attila, akit tavaly júniusban sokan csak ideiglenes elnöknek tekintettek (a konzorcium ugyanis egészen 2005. március 23-ig nem gyakorolhatta befolyását a BÉT felett, mert hiányzott az ehhez szükséges brüsszeli versenyjogi engedély), azóta mind az árfolyam-nyereségadó elhárításával, mind a negyedik pillér kormányzati és ellenzéki körök által is sikerrel fogadott felvetésével bebizonyította rátermettségét.

Hamarosan uráli olajkontraktus is lesz az egyesülő pesti tőzsdén

James E. Newsome, a világ vezető árutőzsdéjének számító NYMEX elnöke tegnap este Budapesten a BÁT és a BÉT elnökeivel írt alá közös nyilatkozatot. Az együttműködés eredményeképpen legkésőbb 2006 elején várhatóan megindulhat az addigra egységes budapesti tőzsdén az uráli olajkontraktus kereskedése.

A kibocsátók ragaszkodnak a hazai tőzsdéhez

A BÉT forgalmának kilenctizedét adó négy nagy kibocsátó (OTP, Mol, Matáv, Richter) vezetői kivétel nélkül fontosnak tartják a helyi tőzsdék fennmaradását. Lantos Csaba szerint a legjobb az lenne, ha a piac döntene, hol maradjon meg a parkett.

Két számjegyű OTP-növekedés középtávon is

Továbbra is ambiciózus terveket tűz maga elé az immár európai méretekben gondolkozó OTP-csoport. A tegnap közzétett közgyűlési dokumentumokból kiderül, hogy 2009-ig megduplázódik a csoport eredménye (126 milliárdról 246 milliárdra) és öt év múlva már a profit ötödét a külföldi érdekeltségek adják.

Jámbor János vette meg a Herzet

Albrecht Ottó, a Cashline Brókerház elnök-vezérigazgatója alig négy hónappal azután, hogy az akkor még az Arago Rt. által kontrollált Pick Rt.-től megvette a Herz Szalámigyár Rt.-t, eladta a 130 éves márkát egy magyar szakmai befektetőnek – értesült a NAPI Gazdaság. Albrecht korábban arról beszélt, hogy hosszabb távú tervei vannak a húsipari céggel és egyes utalásai még a Herz tőzsdei megjelenését sem zárták ki. A Herz részvényeit két hazai cég, a Formont Kft. és – kisebbségi tulajdonosként – az Aventa 96 Kft. vásárolta meg, mindkét társaság meghatározó tulajdonosa Jámbor János, akinek húsipari befektetések mellett autókereskedései és építőipari vállalkozásai vannak. Jámbor a NAPI Gazdaság érdeklődésére elmondta, célja a Herz márkanév erősítése, a hazai termékpaletta bővítése, de részletekről még nem tudott beszámolni, mivel tegnap történt meg a tranzakció zárása és még nem került sor a Herz Rt. részletes átvilágítására. A Formont-cégcsoportnak tavaly 25–27 milliárd forint húsipari árbevétele volt, ami háromszorosa a Herz 9 milliárdos forgalmának. A Formont a németországi Nürnbergben is rendelkezik egy 150 alkalmazottat foglalkoztató húskészítménygyárral és kiterjedt kapcsolatai vannak a Herz számára hagyományosan fontos német, osztrák és holland húspiacon. A vételárról a felek nem nyilatkoztak, de piaci megfigyelők szerint az némileg meghaladhatta a Herz decemberi, a piac által akkor 3-4 milliárdra taksált értékét.

Májusra halasztják a BÉT közgyűlését

Április 26-ára tervezték a BÉT idei rendes éves, talán a tőzsdei bevezetés előkészítéséről is döntésre hivatott közgyűlését, de értesülésünk szerint ezt a még mindig folyó tulajdonosi egyeztetések miatt májusra halasztják. A hírt megerősítette a BÉT elnöke is.

OTP-osztalék: 146 forint a javaslat

Az OTP igazgatósága közzétette az április 29-i közgyűlés elé terjesztendő osztalékjavaslatát. Eszerint a vezető magyar bank részvényesei a rekordprofitot hozó 2004-es év után 146 forintos részvényenkénti osztalékra számíthatnak. Ez csaknem két és félszerese a tavalyi 64 forintnak. Az OTP Bank auditált, nem konszolidált eredménye tavaly adózás után 104 milliárd 818 millió forint volt, amelyből 39,3 százalékot visz el a 41,2 milliárdos osztalék. A kifizetési rátát célszerűbb a konszolidált adózott eredményhez (125 milliárd 875 milliárd forint) viszonytani, annak 32,7 százaléka. A nemzetközi számviteli szabályok szerint az OTP-csoport 140 milliárdos profitot ért el, annak mindössze 30 százalékát osztják fel a részvényesek között. A tőzsdei bevezetés óta eltelt évtizedben nemcsak az OTP tőzsdei árfolyama emelkedett 1200 forintról – a névérték tizedelése ellenére – 6500-ig, a százalékban kifejezett osztalék is a 12-szeresére gyarapodott. Az árfolyam-emelkedés miatt a bankrészvény osztalékhozama elhanyagolható (2,25 százalék), ám ha a kamatszint csökkenését is figyelembe vesszük (1995-ben a kamat 28 százalék felett járt), akkor nem olyan rossz a kép. Tíz éve az osztalékhozam a kamatszint 37 százaléka volt, ma pedig 27.

Az Euromoney szerint is az OTP a legjobb

Az OTP Bank bizonyult a legjobb kelet-európai társaságnak az Euromoney 336 régióbeli céget tartalmazó összeállításában. Az első tízbe az OTP mellett bekerült a Matáv, a Mol és az Erste Bank Hungary is.

Idénis 19 százalékot fizet a Mátrai Erőmű

A Mátrai Erőmű április 21-iki közgyűlésére az igazgatóság a tavalyival megegyező, részvényenként 1898 forintos osztalékjavaslatot terjeszt a részvényesek elé. Az ország legnagyobb hőerőműve tavaly 49,55 milliárd forintos (a 2003-astól 1 százalékkal elmaradó) árbevételből adózás előtt 8,81, adó után 7,469 milliárd forintos eredményt ért el. A fő tulajdonos RWE idén is a hagyományoknak megfelelően kerek összegben határozta meg a kifizetendő osztalék teljes tömegét. A 6,5 milliárdos kifizetés 87,3 százalékos kifizetési rátát jelent. A stabil osztalék és a csökkenő kamatok a Mátrai-részvényt az amúgy meglehetősen pangó otc-részvénypiac legvonzóbb papírjává tették. Korábban e címet a tavaly még 24 százalékot fizető Tigáz birtokolta, ám a hajdúszoboszlóiak nyeresége a 2003-as szint 3 (!) százalékára, osztaléka pedig 24-ről 1,1 százalékra esett. A korábban 160 százalék felett is keresett Tigázért – brókerektől származó információk szerint – legfeljebb a névértéket adnák meg a vevők, míg a korábban 120-130 százalékon forgó Mátrait 140-en is keresik.