Gyurcsány Ferenc miniszterelnök szólaltatta meg tegnap délelőtt a valaha a tőzsdei kereskedés kezdetét jelző, mára jelképes csengőt, látogatásával is kifejezve: a kormány támogatja a tőzsde hosszú távú elképzeléseit mind a lakossági megtakarítások erősítése, mind a közép-európai tőzsdeszövetség kiépítése terén. Gyurcsány a harmadik miniszterelnök, aki kereskedési időben látogat el a BÉT-re.
Ha a gazdaság az ország motorja, akkor a tőzsde a sebességmérője – kezdte beszédét a kormányfő, aki a 15. születésnapját júniusban ünneplő Budapesti Értéktőzsdét az új magyar demokrácia és a piacgazdaság kiépülésének legegyértelműbb szimbólumának nevezte. A kormányfő számára láthatóan rokonszenves volt az a gondolat – a nyugdíjrendszer negyedik, a hosszú távú, adókedvezményekkel segített egyéni részvénybefektetést tartalmazó pillérrel való kiegészítése –, amelyet a BÉT elnöke az utóbbi napokban többször is kifejtett. Gyurcsány kiemelte: a kormány szimpátiával és megértéssel fogadja a BÉT minden olyan törekvését, amely a hosszú távú befektetéseket állítja előtérbe és amely ennek érdekében a részvénybefektetések irányába kívánja például átalakítani a magyar nyugdíjrendszert.
A miniszterelnök és a Szalay-Berzeviczy Attila BÉT elnök közös sajtótájékoztatóján az árfolyamnyereség ügyét nehezen lehetett volna kikerülni. (A tőzsde elnöke a kormányfő oldalán is felemlegette a tőzsde sikerét, hogy sikerült megakadályozni a tőzsdei megtakarításokat sújtó adó visszahozatalát.) A miniszterelnök elmondta: az adórendszer átszabásakor a kormányzat a hosszú távú befektetéseket kívánja preferálni, akár adókedvezménnyel is, ám egyértelművé tette, hogy e jelenlegi, kuszának és átláthatatlanak nevezett adókedvezmény-rendszert nem kívánják fenntartani. Megfigyelők olvasatában mindez azt jelentette, hogy a kormány nem tett le a tőzsdei ügyletek kivételes helyzetének megszüntetéséről, de kész a hosszú távú részvénybefektetésekre adókedvezményt adni vagy azok adómentességét fenntartani.
A negyedik pillérről a BÉT elnöke elmondta, hogy az mind az USA-ban, mind Nagy-Britanniában jól működik és nagy előnye lehetne, hogy erősítené a befektetői kultúrát Magyarországon. Ha a magyar nyugdíj-megtakarításoknál is sikerülne elérni a Lengyelországra jellemző 30 százalékos részvényarányt, akkor 200 milliárd forintnyi új, hazai forrás áramlana a részvénypiacra, amellyel csökkenthető lenne a magyar piac erős függése a külföldi befektetőktől. (Utána persze mosolyogva hozzátette: azért a BÉT szereti a külföldi befektetőket...)
Gyurcsány Ferenc a NAPI Gazdaság kérdésére – a következő időszakban is összekapcsolódhat-e a tőzsde és a privatizáció, mint a kilencvenes évek hőskorában? – elmondta, minden ügyletet egyedileg kell megvizsgálni, a nyilvános emisszió, a zárt kibocsátás vagy a közvetlen eladás lenne a legelőnyösebb. Konkrét cégnevet ennek kapcsán nem említett, de ő is kért valamit az újságíróktól: segítsenek abban, hogy a „spekuláció mint fogalom a tőkepiaccal összefüggésben ne lehessen szitokszó Magyarországon”. A kárpótlási jegyekről elmondta, bár a tőzsdei forgalom lanyha volta is bizonyítja, hogy nagyon kevés jegy maradt a piacon, az államnak továbbra is kötelessége ezekkel szemben állami vagyont adni, és a folyamat a következő egy év során lezárulhat.
A sajtótájékoztatón felmerült a BÉT-részvények tőzsdei bevezetése is. A tőzsde elnöke – miközben visszautasította, hogy az új bevezetések elmaradásáért a tőzsdét terhelné a felelősség („ez a vállalati vezetők döntése”), a tulajdonosok döntésének hiányában nyitva hagyta a kérdést, hogy a BÉT-bevezetés nyilvános tőkeemeléssel vagy a nélkül fog megvalósulni.
Korányi Tamás G.