Nem hiába mondta Csányi Sándor három héttel ezelőtt Zágrábban, a Nova Banka vásárlási ceremóniáján, hogy az OTP az idén mindenképpen vesz legalább egy szerb bankot is. A közép-európai bankcsoportot építő társaság pénteken bejelentette, hogy szándéknyilatkozatot adott a Niska Banka a.d. 99,89 százalékos részvénycsomagjának megvásárlására.
A Niska Banka 1991-ben alakult és a többi szerbiai bankhoz hasonlóan meglehetősen hányatott sorsa volt idáig. Az alakulás utáni csődhelyzetet ötéves reorganizáció követte, majd 2001-ben – a Jugoszlávia elleni háborút követően – másodszor is lábra kellett állítani. A második szanálás 2003 novemberében fejeződött be. Az időközben egy másik kisebb helyi pénzintézettel (Pirotska Banka) egyesült bank részvényeinek 99,89 százaléka a szerbiai bankrendszer reorganizációjáért felelős állami ügynökség kezében van, ezt kínálják most eladásra.
Nis Szerbia harmadik legnagyobb városa, körzetében 840 ezer ember él. A város környéke – ahol a Niska Banka vezető szereppel bír – adja a szerb GDP 9 százalékát, de lakói az országos átlagnál ötödével szegényebbek. A bank 24 fiókjában tavaly 467-en dolgoztak. A bank 80 ezer ügyféllel rendelkezik, amelyből 73 ezer magánszemély. A Niska Banka mérlegfőösszege 2004. június végén 48,9 millió euró volt, amelyen belül több mint 40 százalékos a saját tőke aránya. A működés a tartalékképzési igények miatt még veszteséges, bár a tavalyi éves számok még nem ismeretesek.
Wolf László, az OTP Bank akvizíciókért is felelős vezérigazgató-helyettese a NAPI Gazdaságnak elmondta, hogy mindenképpen időszerű az OTP szerbiai megjelenése. A Niska Bankát még nem vizsgálták meg, jelenleg az előminősítő eljárás zajlik. Ebben döntenek arról, mely bankokkal kezdik meg a tárgyalásokat az értékesítésről. A Niska Banka piaci részesedése a szerbiai bankszektorban nem éri el a két százalékot. Az OTP néhány éven belül legalább 10 százalékos részesedést szeretne elérni valamennyi környező országban, ahol megveti lábát, így a Niska Banka – ha sikerül az akvizíció – csak az első lépés lehet, amelyet még legalább két hasonló vagy inkább nagyobb méretű banknak kell követni.
A bank 20 milliós saját tőkéje és földrajzi elhelyezkedése miatt nem valószínű, hogy az esetleges vétel komolyabban megterhelné az OTP pénztárcáját. (A 20 millió euró a bank 700 millió euróra becsülhető idei eredményéből tíznapi profitot jelent.) Így biztosra vehető, hogy az OTP másik pénteki bejelentése – 125 millió eurós alárendelt kölcsöntőkekötvény sikeres kibocsátása – nincs összefüggésben ezzel a tervezett akvizícióval. A kibocsátás – amelyet a befektetők 50 százalékos arányban túljegyeztek – mintegy 7-8 százalékkal növeli az OTP szavatolótőkéjét. A luxemburgi tőzsdére is bevezetésre kerülő OTP-kötvény tízéves lejáratú, kamata 0,55 százalékkal haladja meg a háromhavi EURIBOR-t.
Korányi Tamás G.