Korányi Tamás G.

Két újabb Richter-molekula a Foresttel

Két újabb vegyület közös kutatásáról állapodott meg a Richter az amerikai Forest Laboratorieszal, a magyar gyártó k+f ráfordításai jövőre elérik az árbevétel 12 százalékát. A Forest-megállapodás a negyedik negyedévben több millió dolláros extrabevételt jelenthet.

Olimpiát szeretnének Budapestre 2020-ban

A legnagyobb tőzsdén jegyzett magyar cégek (köztük a Mol, az OTP, az MTelekom és a Richter), valamint maga a Budapesti Értéktőzsde állt az élére a tegnap zászlót bontott civil mozgalomnak, amely a 2016-os, de a realitások fényében inkább a 2020-as nyári olimpia megrendezésének gondolatát hivatott népszerűsíteni. Szalay-Berzeviczy Attila, a BÉT, és a csütörtöki alakulás óta a Budapesti Olimpia Mozgalom elnöke elmondta, hogy Magyarország az egyetlen a nemzetközi olimpiai mozgalom 11 alapító országa közül, amely még nem rendezett olimpiát. A sportesemény alkalmat adna arra, hogy a régió vezető országává váljunk, ráadásul egy sor olyan, egyébként is napirenden lévő infrastrukturális fejlesztést köt zárós határidőhöz, amelyre egyébként is szükség lenne. A mozgalom a Price Waterhouse által még 2002-ben készített, de azóta némileg aktualizált számaira hivatkozik: bár a szükséges fejlesztések (olimpiai falu, 25 km új metró, autópályák, 3 új Duna-híd) összes költsége mintegy 3500 milliárd forintra tehető, ebből a kifejezetten olimpiával kapcsolatos 720 milliárd nem több, mint a felkészülés tíz éve alatt a költségvetés 1 százaléka. A folyamat első lépéseként – az aktuális kormány garanciájának birtokában – a főváros és a MOB vezetőinek 2007 júliusában kell benyújtaniuk Budapest hivatalos jelentkezését. A mozgalom célja, hogy a 2016-os helyszín kiválasztásánál (2009-ben) Budapest az öt hivatalos jelölt között legyen, hogy reális esélyünk legyen négy évvel később a 2020-as rendezés jogára.

Román biztosítót vásárolt az OTP-csoport

Kétmillió eurós vásárlással és több mint négymillió eurós tőkeemeléssel egy kicsi, de feltőkésített biztosítóhoz jutott az OTP-csoport Romániában. A másfél milliárd forintos akvizíció része az OTP romániai terjeszkedési stratégiájának.

Ismét veszik a részvényeket a külföldiek

Az MNB harmadik negyedév végi összesítéséből kiderül, hogy mind az állampapír-, mind a részvénypiacon masszív vevői pozícióba kerültek a külföldiek. Arányuk a tőzsdei részvényeknél elérte a 78,8 százalékot, a magyar részvényeken három hónap alatt 1100 milliárd forintot kerestek.

Nem okoz veszteséget a kamattámogatás csúszása

A két érintett banknak, az OTP-nek és az FHB-nek nem okoz veszteséget az állami kamattámogatás csúszása, és az állam jövő tavaszig rendezi az elmaradást – tudta meg a NAPI Gazdaság. Mint ismeretes, az FHB háromnegyed éves gyorsjelentéséből derült ki, hogy az állam elmaradásban van a lakáskamat-támogatások időarányos részének átutalásával. A probléma nem új keletű, és nyáron valóban nem csekély fejfájást okozott a két érintett bank – a méretek miatt elsősorban persze az FHB – vezetőinek. Szeptemberre megszületett a megállapodás – a bankokkal külön-külön állapodott meg a PM –, és azóta az elmaradás első részletét a költségvetés át is utalta a pénzintézetek számlájára. Az elmaradás összege információnk szerint az OTP-bankcsoport esetében elérte az 50, az FHB esetében pedig valamivel meghaladta a 25 milliárd forintot. A pénzügyi tárca a még fennálló tartozására a jegybanki alapkamatot árnyalatnyival meghaladó kamatot fizet. Ez is arra sarkallja a kormányzatot, hogy mielőbb megszabaduljon az adósságtól, ami a NAPI Gazdaság információja szerint 2006 második negyedévére valósul meg.

Tizenegy ajánlat a Vojvodjanskára

Mind a 11 pályázó átment az előminősítő eljárásban a szerbiai Vojvodjanska Bankára kiírt privatizációs tenderen – adta hírül a Reuters. Az OTP Bank mellett az olasz Unicredito (a BA-CA-n keresztül), az Intesa és a magyar IEB-t birtokló San Paolo, a francia Credit Agricole és a BNP Paribas, a lengyel PKO és 4 görög bank, a National, az Alfa, az Emporiki és a Pireus venné meg a 463 millió euró mérlegfőösszeggel és 50 millió euró saját tőkével rendelkező, újvidéki székhelyű középnagy bankot. (A Vojvodjanska június végén a szerb bankszektor összes eszközének 6,2 százalékát birtokolta.) A bank 175 ezer fiókja 620 ezer lakossági és 60 ezer vállalati és önkormányzati ügyfelet szolgál ki. A szerb bankszektor legkisebb szereplői közé tartozó (40 milliós eszközállományával 0,7 százalékot jelentő) Niska Bankára az OTP már kötelező ajánlatot tett és jó esélyei vannak a sikerre. A 127 millió eurós mérlegfőösszegével 1,7 százalékos részt kihasító Panonska Banka szintén szerepel az OTP akvizíciós listáján. Két korábbi kiszemelt, a Jubanka és a Novosadska már elkelt, az előbbit az év elején a most a Vojvodjanskáért is induló görög Alfa Bank, az utóbbit pedig nyáron az Erste szerezte meg.

Miért lehet jó ukrán bankot venni?

Az elemzőket kissé meglepte, hogy az OTP a szerb és román akvizíciós futam mellett Ukrajna negyedik legnagyobb bankjára is szemet vetett. Az akció a közép-európai elsőségért folytatott versenyfutás szempontjából is döntő jelentőségű.

Lassuló, de két számjegyű volt a növekedés a harmadik negyedévben

A 21 A-kategóriás tőzsdei társaság összesített nettó eredménye 2005 első 9 hónapjában elérte a 436,5 milliárd forintot, amely 18,4 százalékkal több a tavalyinál. A harmadik negyedév 141,5 milliárdos profitja ugyanakkor mind az első, mind a második negyedévi profitnál kevesebb, a növekedés lassulása tagadhatatlan.

OTP: már a rekord is csalódást kelt?

Árfolyameséssel reagált a piac az OTP Bank várakozásokat egymilliárddal meghaladó, két számjegyű növekedést takaró, 41 milliárd forintos negyedévi adózott eredményére.