Mind az állampapír-, mind a részvénypiacon nettó vevőkké váltak a második negyedévben még eladói pozícióban lévő külföldiek – derül ki az MNB tegnap közzétett értékpapír-tulajdonosi összesítéséből. Szeptember végén a forgalomban lévő állampapírok piaci értéke elérte a 9566 milliárd forintot, amelynek 28,8 százaléka (11,3 milliárd euró értékben) külföldiek kezében volt. A külföldieknél lévő állampapírok aránya egy százalékponttal magasabb, mint egy éve, és 0,8 százalékponttal több, mint a félév végén volt. Immár másfél éve stabilan csökken a magánháztartások kezében lévő állampapírkészlet, 2004 elején még a papírok 13,9 százaléka, 2005. szeptember végén már csak 10,2 százaléka volt a magyar lakosságnál. A lakosság három hónap alatt 94 milliárd forint értékben adott el államkötvényeket és kincstárjegyeket. A tőzsdei részvényeknél is hasonló folyamat tapasztalható.
A polgárok 21,5 milliárd forint értékben adtak el részvényeket, igaz, ezt a 41,6 milliárdos árfolyamnyereség ellensúlyozta. Szeptember végére a 7695 milliárd forint értékű tőzsdei részvény mindössze 3,3 százaléka volt a magánszemélyek számláin, 254 milliárd forint összértékben. A magyar lakosság összes megtakarításából ezek szerint a részvények (a tőzsdei adókedvezmény ellenére) kevesebb mint három százalékkal részesednek. A hazai pénzügyi és egyéb vállalkozások is nettó eladók voltak, 36, illetve 5,4 milliárd forint értékben, de az árfolyamnyereség számukra is bőven ellensúlyozta ezt. A külföldiek masszívan növelték portfóliójukat, 72,6 milliárdos nettó vásárlással. Az ő árfolyamnyereségük 1099 milliárd forintra, vagyis mintegy 4,4 milliárd euróra rúgott három hónap alatt. (Azóta a BUX jó ezerötszáz pontos csökkenése ennek a harmadát azért elvitte.)
A külföldi kézben lévő magyar részvények értéke három évvel ezelőtt mindössze nyolcmilliárd dollárra rúgott, azóta viszont 29,2 milliárd dollárra nőtt. Eközben a külföldiek részaránya 72 százalékról 78,8 százalékra emelkedett, de a 21 milliárdos növekmény alig egytizede volt a nettó vásárlás, a többi az árfolyamok emelkedéséből fakadt. Három év alatt – miközben az FHB, a Forrás és a Freesoft kivételével nem volt új bevezetés, kivezetésből viszont öt is akadt – a BÉT részvénykapitalizációja ötezermilliárd forinttal nőtt (a BUX 2002 szeptemberében 7102 ponton állt), ám a nyereségnek csak kis hányada maradt az országhatárokon belül.
Korányi Tamás G.