Telhetetlenek az OTP befektetői. Hiába nőtt 12,2 százalékkal az OTP-csoport IFRS szerinti eredménye (adó után konszolidálva 117,4 milliárdra), hiába abszolút negyedéves rekord a harmadik negyedév 41 milliárdos profitja, a csalódás vitathatatlan. (Ha nem is indokolt.) A kamatcsökkenések következtében 0,29 ponttal zsugorodott a kamatmarzs, a banki különadó idén jó tízmilliárddal apasztja a nettó eredményt és a magyar piacon tagadhatatlanul élesebb a verseny. Az OTP-csoport mérlegfőösszeg alapján 0,5 százalékkal, 24,3 százalékra növelte arányát a magyar bankszektorban, annak ellenére, hogy a lakossági hitelek terén 0,7 százalékkal csökkent az aránya.
A lakáscélú hitelek 47,4 százalékát nyújtotta az OTP. A negyedik negyedév ugyanakkor – mint Spéder Zoltán alelnök utalt rá – lényegesen jobb lehet, mint a tavalyi.
A hazai leányok közül a Garancia Biztosító (3,8 milliárdos eredmény), az Alapkezelő (2,7 milliárd) és a Merkantil Bank (4,8 milliárd) a terveknél jobban, a Jelzálogbank (4,3 milliárd) gyengébben teljesített. Utóbbi számainak csökkenésében jelentős szerepet játszik a januárig visszamenőleg elszámolt (közel 8 milliárdos) úgynevezett soft behajtási díj, amellyel voltaképpen az anyabank vont ki jövedelmet a jelzálog ágazatból.
A csoport harmadik negyedévi eredményének már egynyolcadát a külföldi érdekeltségek adták. A legtöbbet a bolgár DSK, amelynek kilenchavi profitja elérte a 12,3 milliárd forintot, a tavalyi több mint másfélszeresét. A szlovák bank egymilliárdos kilenchavi nyereségét ellensúlyozta a román bank ugyanekkora vesztesége. A legújabb szerzemény, a márciustól konszolidált horvát bank fél év alatt 1,6 milliárdot hozott.
Az utóbbi hetekben az OTP valóságos akvizíciós kampányt indított. Októberben a román CEC 50–75 százalékára indikatív és a szerb Niska Banka 89 százalékára kötelező ajánlatot, november elején a Vojvodjanska Banka 99 százalékára szándéknyilatkozatot adott be, ezenkívül jelezte érdeklődését a Panonska Banka és az ukrán UkrSibBank megvásárlására. Emellett Spéder Zoltán tegnap elmondta, a 3 milliárd eurós mérlegfőösszegű, 8 százalékos piaci részesedésű horvát Splitska Banka is érdekli az OTP-t. A Splitskát az Unicredittel egyesülő HVB-nek kell eladnia, de hogy kinek, az még persze kérdés.
A NAPI kérdésére, hogy mi történik, ha mindegyik akvizíció összejön, Spéder elmondta, hogy akkor sem jönnek zavarba. Az általa 160 milliárd fölé becsült idei eredmény (ebből 47,5 milliárdot terveznek osztalékként kifizetni, az akvizícióktól függetlenül) mellett rendelkezésre áll a 18 millió saját részvény (benne mintegy 96 milliárd forint látens tartalékkal az átlagosan 1700 forinton nyilvántartott saját részvényeken), felvehető alárendelt kölcsöntőke, sőt ezt – ez új elem – akár a leányvállalatok is eladósodhatnak. Megfigyelők szerint ezzel – új részvények kibocsátása nélkül – az OTP akvizíciós „kapacitása” akár a 3-4 milliárd eurót is elérheti. Annak persze kicsi az esélye, hogy kettőnél több bankot kell kifizetni...
Korányi Tamás G.