Korányi Tamás G.

Kétmilliárd feletti IEB-profit

Az Inter-Európa Bank harmadik negyedévi gyorsjelentése 2 milliárd 62 milliós konszolidált adózott profitról számol be, ami tavaly óta 10 százalékos növekedés.

Az ukrán piac meghódítására készül az OTP

Ukrajna 4–5. legnagyobb bankjára, a magánkézben lévő, harkovi székhelyű UkrSibbankra tett pénteken kötelező érvényű vételi ajánlatot az OTP Bank. A potenciális célpont 680 fiókkal, 800 ezer ügyféllel és 1,2 milliárd euró mérlegfőösszeggel rendelkezik. Ha sikerül megszereznie, az OTP regionális óriássá válhat.

Az OTP-t a Panonska Banka is érdekli

A bankszektor privatizációjával megbízott szerb állami ügynökség (Deposit Insurance Agency) kiírta a Panonska Banka privatizációs pályázatát. A szerb állam az újvidéki székhelyű középbank részvényeinek legalább 87,39 százalékát kívánja eladni olyan pályázóknak, akik mindegyike legalább egymilliárd eurós konszolidált mérlegfőösszeggel rendelkezik és legalább BBB, illetve Baa3 minősítéssel bír. Az előzetes szándéknyilatkozat beadásának határideje december 5-e délután 5 óra. A Panonska Banka mérlegfőösszege 2005. június 30-án 126,8 millió euró volt (ez a szerb bankszektor kevesebb mint 2 százaléka), saját tőkéje 32,5 millió euróra rúgott. A bank 56 fiókja 100 ezer ügyfelet lát el szerte a Vajdaságban. A Panonska Banka méretei miatt nem alternatívája a 680 ezer ügyféllel rendelkező, több mint háromszor akkora Vojvodjanska Bankának, de ha azt nem sikerül megszereznie az OTP-nek, a Niska Banka mellé jól jöhetne, mert azt földrajzilag előnyösen egészíti ki és a két kisbank együtt már csaknem 2,5 százalékos piaci részesedést jelentene. (Ami persze még mindig igen távol állna az OTP akvizíciós stratégiájában kőbe vésett 10 százalékos kívánságminimumtól.)

Kovács: Alulértékelt a BorsodChem

A negyedik negyedévben a mostani 3,2 milliárdnál nagyobb üzemi eredményre, egész évben 25 milliárd forint feletti EBITDA-ra számít a BorsodChemnél Kovács F. László vezérigazgató.

Alulértékelt a BorsodChem

Az év utolsó három hónapjában a harmadik negyedévinél jobb eredményre számít Kovács F. László a BorsodChem vezérigazgatója. A cég papírja szerinte alulértékelt, ezért is kért az igazgatóság felhatalmazást sajátrészvény vásárlásra.

Tíz bankkal versenyez az OTP a Vajdaságban

A Reuters értesülése szerint az OTP Bankkal együtt tizenegy bank adott be szándéknyilatkozatot a Vojvodjanska Banka megvételére. A mezőnyben a francia Crédit Agricole is megtalálható, a többi kilenc pályázó azonban még nem ismert. A 175 fiókkal és 680 ezer ügyféllel rendelkező újvidéki székhelyű bank mérlegfőösszege alapján az ötödik Szerbiában, piaci részesedése 6,2 százalék, saját tőkéje 50,4 millió euró. A bank várhatóan az idén nullszaldó körüli eredményt érhet el, de jelentős a növekedési potenciálja. (Így szinte biztosra vehető, hogy az ár jelentősen meghaladja a saját tőkét.) Az OTP első szerbiai akvizíciója a vajdasági versenytől függetlenül azonban máris borítékolható, a szerb kormányzat ugyanis a magyar céggel kezdte meg a közvetlen tárgyalásokat a Niska Banka eladásáról. Az egyik legkisebb, de a Nis környéki régióban komoly szerepet játszó bankra az OTP-n kívül más nem pályázott, a többiek láthatóan kevesellték a Niska 0,7 százalékos piaci részesedését. A nisi bank egyébként 18 millió eurós saját tőkével és a félév utolsó napján 40,2 millió eurós eszközállománnyal rendelkezett. A bank feltételezhető vételára aligha éri el a saját tőkét, így az OTP a küszöbönálló akvizíciót egy-két heti nyereségéből bőven fedezheti.

Kétmilliárdos Zwack-profit

A Zwack Unicum Rt. (az üzleti év áthelyezése miatt áprilistól szeptember végéig tartó) első féléves tőzsdei gyorsjelentése a tervezettnél lényegesen kedvezőbb számokat hozott és a befektetők reménykedhetnek abban, hogy az unicum-papír történelme során először a névértékével megegyező osztalékkal örvendezteti meg őket jövő ősszel.A Zwack-csoport nettó árbevétele hat hónap alatt 12,8 milliárd forintra rúgott, ami 4 és fél százalékkal kevesebb, mint tavaly. A forgalmazott márkás termékekből idén 1 milliárd 136 milliós, a saját termékekből 10,9 milliárdos bevétel származott. Az előző csoport 39 milliós, az utóbbi 1 milliárd 906 milliós (az ingatlanértékesítés nélkül 1 milliárd 454 milliós) üzemi eredményt hozott. A saját termelésű árukon belül a prémium termékek forgalma 1,3 százalékkal nőtt, a minőségi italoké 3,8 százalékkal, a kommersz pálinkáké és likőröké viszont 19,5 százalékkal csökkent. Eközben a piac ugyanakkor a kommersz szegmensben 8 százalékkal növekedett. A Zwack itteni pozícióvesztéséhez az is hozzájárult, hogy megszűnt az Éva vermut értékesítése (ez 5 százalékát adta a kommersz italok eladásainak). A személyi ráfordítások 18 százalékkal nőttek, ám ez annak köszönhető, hogy az év végi bónuszokat most már évközben időarányosan számolják el. Ha ezt a 115 milliós tételt is figyelembe vesszük, a normál működés eredménye nem tíz, hanem inkább 16 százalékkal jobb, mint tavaly. A 2005-ös év első kilenc hónapjában a Zwack adó előtt 2,2 milliárdos, míg tavaly 1,6 milliárdos adó előtti eredményt produkált. A profitnövekmény zöme persze az Ipar utcai ingatlan 550 millió forintért történt eladásának tudható be. Az ingatlan könyvértéke ugyanis 98 millió forint volt. Az italgyártó egyébként fél év alatt 913 millió forintot költött beruházásokra júniusban indult például a termelés a dunaharaszti üzemben. A cég osztalékkilátásairól a jelentés nem szól, ám ha a negyedik negyedév hozza a papírformát (vagyis a tavalyi 1,3 milliárdot), a jövő évi első pedig a szokott kétszázmilliót, a Zwack üzleti évben elért adó előtti eredménye elérheti a 3,5 milliárd, az adózott profitja a csaknem 3 milliárd forintot. Ebből pedig futná a névértéknek megfelelő, 2 milliárd forintos osztalékra.

A BÉT kitart a BA tőzsdei privatizációja mellett

Tovább gyűrűzik a vita a Budapest Airport tőzsdei privatizációjának – a BÉT elnöke által felvetett – követeléséről. Az egyik pályázó, a német Fraport kommunikációs tanácsadója „magánemberként” éles hangvételű cikkben támadta a portfolio.hu-n a tőzsdeelnök koncepcióját arról, hogy az államnak – akár a privatizációban elérhető bevételek egy kis részéről le is mondva – a tőzsdén keresztül kellene értékesítenie a BA-t. A tanácsadó (nyilván nem függetlenül megbízója pillanatnyi érdekeitől) nem csak az ötlet értelmét, de még a BÉT fizikai létjogosultságát is kétségbe vonja. A talán kísérleti léggömbnek is szánt írással vitatkozik tegnapi közleményében a Befektetési Szolgáltatók Szövetsége és a BÉT is. Előbbi hangsúlyozza, a BÉT befektetői vonzáskörzetének erősítése, a jelenlegi négy blue chip első lépésben legalább ötre emelése fontosabb, mint a potenciális vevők üzleti szempontjai. A BÉT pedig tiltakozik saját létjogosultságának megkérdőjelezése ellen, és a közlemény utal az utóbbi hónapok eredményeire: a tőzsdei bevezetés megkönnyítésére, a 100 milliós kormányzati bevezetési támogatásra, a szemléletformáló kampányra, a tőzsdei ismeretek iskolai oktatásba való bekerülésére, az osztalékadóra vonatkozó kedvező változásra és a nyugdíj-előtakarékossági számla megszületésére. A tőzsde írásának slusszpoénja, hogy a Fraportban lévő állami tulajdonrészt jelenleg éppen a tőzsdén keresztül értékesíti a német állam.

Akvizíciós ősz az OTP-nél

Alig két héttel a Niska Bankára benyújtott kötelező ajánlat után újabb szerbiai – pontosabban vajdasági – bankra pályázik az OTP Bank. A szándéknyilatkozat célpontja a 463,5 millió eurós mérlegfőösszegű és 680 ezer ügyféllel rendelkező Vojvodjanska Banka.