A korábbi elejtett megjegyzések ellenére meglepte az elemzőket, hogy az OTP Bank pénteken – közvetlenül a 41 milliárdos negyedéves eredményrekordot jelentő gyorsjelentése közzététele előtt – bejelentette, kötelező érvényű vételi ajánlatot tett az UkrSibBankra (NAPI Gazdaság, 2005. november 14., 7–9. oldal). Hogy miért jó és mennyibe kerülhet egy ukrán bank, egy hónappal ezelőtt még aligha tudta volna felmérni bárki. Október 20-án azonban a Raiffeisen International Bank-Holding AG – az OTP egyik legnagyobb régiós konkurense – megvásárolta a második legnagyobb ukrán bankot, az Avalt. A bevásárlás ráadásul első pillantásra hihetetlenül magas áron, a könyvérték négyszeresén történt. Az árazás – még ha nem is „egy az egyben” – nyilván hatással lesz az UkrSibBank árazására is.
A régióban (természetesen Ausztrián kívül) 16 országban ezer fiókkal és mintegy 6 millió ügyféllel és 33 milliárd eurós mérlegfőösszeggel rendelkező Raiffeisen International 1 milliárd 28 millió dollárt fizetett a 2004-ben mindössze 38 millió eurós adó előtti eredményt elérő Aval Bank részvényeinek 93,5 százalékáért. A tranzakció a június végén 15 milliárd hrivnyás (2,5 milliárd eurós) mérlegfőösszeggel és 1318 millió hrivnyás (220 millió euró) saját tőkével rendelkező Aval Bankot 1,1 milliárd dollárra, a saját tőke 420 százalékára értékelte. Az akció után a Raiffeisen International ügyfélszáma 9,2 millióra, fiókjainak száma 2400-ra nőtt, piaci részesedése Ukrajnában a már meglévő, főként vállalati ügyfelek terén komoly pozícióval bíró bankjával együtt eléri a 13 százalékot. (Hétfői cikkünkben sajnálatos elírásként az Aval Bank megvételét az Erste „számlájára” írtuk, olvasóink és a bankok elnézését kérjük.)
A könyvérték négyszerese meglepte a piacot, hiszen például a régió messze legeredményesebb (35 százalék feletti ROE-mutatóval rendelkező) bankjának számító OTP papírjai a részvényenként éppen 2000 forintos saját tőke 355 százalékát érték tegnap a BÉT-en. Ugyanakkor az ukrán bankszektor egészen mesebeli ütemben bővül. A bankok együttes mérlegfőösszege 2003 végén 15, 2004 végén 19,6, 2005 júniusának végén már 24,2 milliárd euró volt. Az Aval Bank – és nem mellesleg az UkrSibBank – az ukrán átlagot meghaladó mértékben bővült az utóbbi másfél évben. A modern banki termékek éppen hogy csak megjelentek Ukrajnában. 2010-ig a bankkártyapiac elemzések szerint évi 38 százalékkal, vagyis összességében a hétszeresére bővülhet. A gépjárműkölcsönök gyarapodási ütemét – a Raiffeisen számításai – évi 34, a jelzáloghitelekét évi 56 százalékra teszik. Ilyen körülmények között az Aval Bank árazását nem a saját tőkéhez, hanem a 3 millió ügyfélhez kell viszonyítani, és a 300 eurós ügyfelenkénti ár éppenséggel nem sok.
Bár a bankszektor negyedik helyezettje nyilván nem hasonlítható össze a második – sőt, a Raiffeisen Ukrainával meglévő szinergiák miatt egyértelműen piacvezető – bankéval, talán nem csak játék a számokkal, ha az Aval árazását az UkrSibBankra vetítjük. Az OTP célpontjának 800 ezer ügyfele van, 1,2 milliárd eurós mérlegfőösszege az Avalénak a 46, saját tőkéje az Avalénak 56 százaléka. (Nyereségtermelő képessége viszont nullához közeli pillanatnyilag.) Így a bank értéke az Aval árazása alapján akár 450 millió euró is lehetne, de ha a piaci helyzet különbségét figyelembe vesszük, alighanem a 300-400 milliós sávban lehet a valós érték. Két éve Bulgáriában az OTP 311 millió euróért egy hasonló nagyságú, de jóval nagyobb saját tőkéjű, nyereséges és domináns piaci pozíciójú bankot tudott venni. De az két éve volt, és a bolgár piac potenciálja nem mérhető az ukránéhoz.
Persze az árazásnál figyelembe kell venni, hogy az UkrSibBankot birtokló, acélipari hátterű, Ukrajna keleti részén aktív pénzügyi csoport a 600 millió hrivnyás jegyzett tőke 51 százalékát kívánja eladni, ami az egységnyi árat ugyan emeli, de az összárat elviselhetőbbé teszi. Az eladó pozícióját javíthatja, hogy nyolcan érdeklődnek a portéka iránt, az OTP viszont aligha fog kétségbe esni, ha egy túlzó áron végül mégsem ő lesz a befutó.
Korányi Tamás G.