A legnagyobb tőzsdén jegyzett magyar cégek (köztük a Mol, az OTP, az MTelekom és a Richter), valamint maga a Budapesti Értéktőzsde állt az élére a tegnap zászlót bontott civil mozgalomnak, amely a 2016-os, de a realitások fényében inkább a 2020-as nyári olimpia megrendezésének gondolatát hivatott népszerűsíteni. Szalay-Berzeviczy Attila, a BÉT, és a csütörtöki alakulás óta a Budapesti Olimpia Mozgalom elnöke elmondta, hogy Magyarország az egyetlen a nemzetközi olimpiai mozgalom 11 alapító országa közül, amely még nem rendezett olimpiát. A sportesemény alkalmat adna arra, hogy a régió vezető országává váljunk, ráadásul egy sor olyan, egyébként is napirenden lévő infrastrukturális fejlesztést köt zárós határidőhöz, amelyre egyébként is szükség lenne.
A mozgalom a Price Waterhouse által még 2002-ben készített, de azóta némileg aktualizált számaira hivatkozik: bár a szükséges fejlesztések (olimpiai falu, 25 km új metró, autópályák, 3 új Duna-híd) összes költsége mintegy 3500 milliárd forintra tehető, ebből a kifejezetten olimpiával kapcsolatos 720 milliárd nem több, mint a felkészülés tíz éve alatt a költségvetés 1 százaléka. A folyamat első lépéseként – az aktuális kormány garanciájának birtokában – a főváros és a MOB vezetőinek 2007 júliusában kell benyújtaniuk Budapest hivatalos jelentkezését. A mozgalom célja, hogy a 2016-os helyszín kiválasztásánál (2009-ben) Budapest az öt hivatalos jelölt között legyen, hogy reális esélyünk legyen négy évvel később a 2020-as rendezés jogára.
Korányi Tamás G.