Kolozsi Pál

Egyelőre kivár az OPEC

Bár az olaj hordónkénti ára csaknem 13 dollárt esett július óta, a Kőolaj-exportáló Országok Szervezetének (OPEC) vezetői nem szándékoznak a kitermelés befolyásolásával hatni az árszintre – derült ki a szervezet tegnapi ülésén. Az OPEC tagállamai 25 éve nem látott szintre emelték az utóbbi egy évben a kitermelést annak érdekében, hogy enyhítsék a kőolaj-felhasználó országokra nehezedő árnyomást. Az amerikai könnyűolaj hordójával július 14-én 78 dollár fölött kereskedtek, tegnap délután viszont csupán 65,26 dollár volt a kurzus. A tegnapi áresést az okozta, hogy Javier Solana uniós külügyi megbízott eredményes tárgyalásokról számolt be iráni kollégájával, aminek következtében Teherán két hónapra felfüggesztette urándúsítási programját. Az OPEC szakértői bizottsága már korábban azt javasolta, hogy maradjon fenn a napi 28 millió hordós kitermelési plafon, de a szervezet tartsa fenn magának azt a jogot, hogy amennyiben az árak esése folytatódik, akár még december előtt újra tárgyal a kérdésről. A tagok közötti feszültség abból adódik, hogy bizonyos elemzések szerint az OPEC olaja iránti kereslet visszaeshet 2007-ben, ami egyes tagországok képviselőit arra sarkallta, hogy a termelés csökkentését irányozzák elő. A kitermelés visszafogása ellen érvelők azt hangsúlyozzák, hogy a jelenlegi ár még így is 5 dollárral magasabb az egy évvel ezelőttinél, a 2002-es szintnek pedig a háromszorosa. A tartós árcsökkenés ellen hat sokak szerint az is, hogy most kezdődött a tavaly sok gondot okozó hurrikánszezon. A véglegesen még bizonyosan nem rendezett iráni nukleáris program, illetve a nigériai kitermeléssel kapcsolatos problémák is a drágulás irányában hatnak. (Az olajárról lásd még cikkünket a 11. oldalon.)

Peking nem kapott piacgazdasági státust

Nem sikerült áttörést elérni egyetlen fontos kérdésben sem az Európai Unió (EU) és a legnagyobb ázsiai országok vezetőinek részvételével a hétvégén megtartott informális csúcstalálkozón Helsinkiben. Kínával szemben ugyanis érvényben maradt a fegyverembargó és Peking nem kapta meg a piacgazdasági státust sem az uniós vezetőktől. A találkozónak különös jelentőséget ad, hogy a részt vevő országok a világgazdaság mintegy felét képviselik. Az uniós gyártók fegyverszállítási tilalma 17 éve van érvényben Kína vonatkozásában. Peking az utóbbi időben többször is felvetette, hogy az embargó feloldása jót tenne az EU és Kína közötti kapcsolatok fejlődésének, de az unió szerint ennek még nem jött el az ideje. A fegyverembargót 1989-ben léptették életbe, amikor a kínai vezetés a hadsereggel verette le a Tienanmen téri tüntetéseket, és a katonai beavatkozás több mint kétezer civil áldozatot követelt. A másik kényes probléma, hogy Brüsszel nem hajlandó megadni Pekingnek a piacgazdasági státust, aminek gyakorlati jelentősége van a dömpingellenes intézkedésekkel kapcsolatban is. Jose Manuel Barroso uniós bizottsági elnök kifejtette: Kínának több technikai jellegű feltételt kell még teljesítenie ahhoz, hogy piacgazdaságnak lehessen tekinteni. Egyebek között igen fontos az állami befolyás mértékének megállapítása, a megfelelő számviteli szabályok és csődtörvény megalkotása, illetve a pénzügyi szektor reformja. E feltételek teljesítése azért lényeges, mert nélkülük nem lehet megállapítani a tényleges költség-, illetve árszinteket – fejtette ki Barroso. Kínával szemben Brüsszel már több dömpingellenes eljárást is indított, arra hivatkozva, hogy a kínai gyártók a tényleges költségek alatti áron kínált termékekkel árasztották el az uniós piacot. Helsinkiben szóba került még a kínai emberi jogok helyzete is, a pekingi vezetés szerint azonban a gazdasági kérdéseket ettől függetlenül kell kezelni.

Kamatemelés jöhet Japánban

Április és június között 1 százalékkal nőtt éves alapon a japán gazdaság, ami negyedéves összehasonlításban 0,2 százalékos dinamikának felel meg – derül ki a tegnap közzétett második becslésből. Az első GDP-adat még 0,8 százalékos éves növekedést mutatott, ami akkor meg is felelt a piaci várakozásoknak. A gazdaság bővülését a beruházások és a lakossági fogyasztás húzza, ami a tegnapi bejelentést nyugodtan fogadó piacokon az idei kamatemelésre fogadó befektetők számát növelte. A Bank of Japan (BoJ) pénteken tartotta legutóbbi kamatos ülését, és bár a jegybankárok a monetáris kondíciók változatlanul hagyásáról döntöttek, kifejtették, hogy a kamatszint fokozatos emelkedésére kell számítani a szigetországban. A japán gazdaságot évek óta sújtó trend véget érni látszik, a második negyedéves GDP esetében ugyanis a nominális növekedés már meghaladta a reáldinamikát, márpedig erre három éve nem volt példa.

Kényes egyensúlyban az egyetemek és a főiskolák

Ezen a héten indul be az oktatás a legtöbb felsőoktatási intézményben, többnyire elég feszített gazdasági keretek között. A rektorok szerint több elvonást nehezen élnének túl az intézmények, és bár a fejlesztési részhozzájárulás bevezetése jó lépés, nem oldja meg a gondokat.

Öt év után: szeptember 11. és utóhatásai

„Az Egyesült Államok elleni tegnapi összehangolt terroristatámadás megbénította New Yorkot, ahol összeomlott a World Trade Center épülete. Washingtonban a Pentagon egy része borult lángba. A világ pénzügyi központjain teljes káosz lett úrrá. Magyarországon fokozott biztonsági intézkedéseket vezettek be.” (NAPI Gazdaság, 2001. szeptember 11., 1. oldal)

Jó gazdasági kilátások Németországban

A második félévben folytatódhat az impozáns német gazdasági növekedés, az idei év pedig összességében olyan gyors GDP-bővülést hozhat, amire 2000 óta nem volt példa – erre következtetnek a szakértők a pénteken napvilágot látott német makroadatokból. A második negyedévben 0,9 százalékkal nőtt a legnagyobb európai gazdaság bruttó hazai terméke (GDP), ami 5 éve nem látott iramnak felel meg. A harmadik negyedévben ennél feltehetően alacsonyabb lesz a növekedési ütem, de a 2007-es áfaemelés miatt valószínűleg sokan előrehozzák majd vásárlásaikat az év végén, ami még gyorsíthat a dinamikán. Júliusban a német export havi összevetésben 2,3 százalékkal nőtt, az importdinamika pedig 2,8 százalékos volt, ami kifejezetten erőteljes növekedés, és arra utal, hogy a német termékek iránt mutatkozó külföldi kereslet és a német belső felhasználás is bővül. A kivitel értéke 73,8 milliárd euró volt, az importszámlán pedig 61,9 milliárd eurós összeg szerepelt, azaz a külkereskedelem többlete 11,9 milliárd eurót tett ki: gyakorlatilag ugyanannyit, mint egy hónappal korábban. Jó jelként értékelhető a pénteki ipari statisztika is. Elsősorban az építőiparnak köszönhetően ugyanis 1,2 százalékkal nőtt a szektor kibocsátása júliusban, az ipari megrendelések pedig 1,8 százalékkal bővültek. A kitűnő növekedési kilátások ráadásul nem az állami költekezésnek köszönhetők, és nem is sarkallják a többletbevételek gyors elköltésére a berlini kormányzatot. Michael Glos gazdasági miniszter kifejtette, hogy Németországnak költségvetési egyensúlyra kell törekednie, amit elsősorban a kiadások csökkentésével kell elérni, de ha szükséges, a bevételek növelése is lehetséges.

Az olasz óriásbank mellett maradna a Generali

Az olasz Generali S.p.A. biztosítótársaság arra törekszik, hogy a Banca Intesa S.p.A. és a Sanpaolo IMI S.p.A. pénzintézetek egyesülésével létrejövő olasz óriásbank biztosítási ága legyen a jövőben – jelentette be a vállalat társ-vezérigazgatója, Giovanni Perissinotto. A Generali eddig a Banca Intesával működött együtt, a két cég közös vállalatot is alapított, a Sanpaolónak azonban saját biztosítási és vagyonkezelési cége van, az Eurizon. A két bank egyesülésének tervét augusztus végén jelentették be, és azóta már a két társaság igazgatótanácsa is jóváhagyta az összeolvadást (NAPI Gazdaság, 2006. augusztus 28., 6. oldal). A Generali esélyeit javítja, hogy a csaknem 30 milliárd eurós összeolvadás eredményeként a Generali jelenlegi partnere, az Intesa megveszi kisebbik riválisát. A Generali az idei első félévben 1,4 milliárd euró nettó nyereséget termelt, ami csaknem negyedével haladja meg az egy évvel korábbi szintet, sőt az előzetesen várt értéket is felülmúlja. A Generali-Providencia Biztosító révén Magyarországon is jelen levő társaság az év egészére 2,2 milliárd eurós profittal számol. A Generali Olaszországban piacvezető az életbiztosítások terén, és amennyiben befejeződik a Toro biztosítótársaság felvásárlása, a nem életbiztosítások szegmensében is az élre tör majd. Európai szinten is kiemelkedően jelentős a vállalat: a biztosításidíj-bevételeket figyelembe véve csak az Axa és az Allianz előzi meg.

Osztozna a nyereségen munkásaival a Volkswagen

A német Volkswagen AG autógyártó vállalat részt adna a társasági profitból a munkavállalóknak a munkaidő meghosszabbítása ellenében – jelentette be Horst Neumann, a Volkswagen személyzeti igazgatója. A profit megosztásának ötletét a munkavállalói oldal vetette fel, de a jelek szerint a vállalatvezetés is kész egy ilyen megállapodás megkötésére. Korábban Bernd Pischetsrieder, a társaság vezérigazgatója még a cég bázisát jelentő wolfsburgi üzem részleges bezárását és a háromajtós Golf gyártásának áthelyezését is lehetségesnek nevezte, amennyiben a heti munkaidőt nem sikerül megnövelni 6,2 órával a bérek növelése nélkül. A legnagyobb európai autógyár azért szeretné elérni a ledolgozott munkaórák számának növelését, hogy a 2004-es 1,1 milliárd eurós adózás előtti eredményét 2008-ra megtriplázhassa. Az adatok szerint a Volkswagen nem túl hatékonyan használja a munkaerejét: a cég egyik nagy problémája ugyanis az, hogy üzemei mindössze 80 százalékos kihasználtsággal működnek, miközben a BMW és a Toyota esetében is 90 százalék felett van ez az érték. Az esetleges megegyezés hírét kedvezően fogadták a piacok: a Volkswagen részvényárfolyama emelkedett a frankfurti tőzsdén. A német alkalmazottainak ötödét elbocsátani készülő társaság piaci értéke így most több mint 22 milliárd euró.

Átszabta a légi közlekedést a terror

Egyetlen iparágat sem sújtott annyira a 2001. szeptember 11-ei terrortámadás-sorozat, mint az Egyesült Államok légi közlekedését. Az amerikai légitársaságok összesített vesztesége az AP becslése szerint 40 milliárd dollárra rúg, csaknem egy tucat vállalat ment csődbe és 150 ezer álláshely szűnt meg az ikertornyok leomlása óta lejtőre került ágazatban. A magas olajárak miatt is szenvedő légiközlekedési iparág mindeközben alkalmazkodni tudott a megváltozott körülményekhez – miután a washingtoni kormányzat 15 milliárd dolláros csomaggal sietett a szektor segítségére –, sokak szerint bizonyos szempontból meg is erősödtek a megmaradt vállalatok. A terrorfenyegetettség fennmaradása miatt a légitársaságok helyzete ezzel együtt is nehezebb, mint amilyen 2001 előtt volt, bár az utasok egyre inkább visszaszoknak a repülővel való utazáshoz. Ezzel párhuzamosan azonban – elsősorban a fapados cégek megjelenése miatt – intenzívebb lett a verseny is a szektorban, ami az árak csökkenéséhez vezetett. Jelenleg 70 dollár körüli olajárakkal is nyereségesek a társaságok, miközben öt évvel ezelőtt kevesebb mint ennek fele volt az árszint.