Nem sikerült áttörést elérni egyetlen fontos kérdésben sem az Európai Unió (EU) és a legnagyobb ázsiai országok vezetőinek részvételével a hétvégén megtartott informális csúcstalálkozón Helsinkiben. Kínával szemben ugyanis érvényben maradt a fegyverembargó és Peking nem kapta meg a piacgazdasági státust sem az uniós vezetőktől. A találkozónak különös jelentőséget ad, hogy a részt vevő országok a világgazdaság mintegy felét képviselik. Az uniós gyártók fegyverszállítási tilalma 17 éve van érvényben Kína vonatkozásában. Peking az utóbbi időben többször is felvetette, hogy az embargó feloldása jót tenne az EU és Kína közötti kapcsolatok fejlődésének, de az unió szerint ennek még nem jött el az ideje. A fegyverembargót 1989-ben léptették életbe, amikor a kínai vezetés a hadsereggel verette le a Tienanmen téri tüntetéseket, és a katonai beavatkozás több mint kétezer civil áldozatot követelt.
A másik kényes probléma, hogy Brüsszel nem hajlandó megadni Pekingnek a piacgazdasági státust, aminek gyakorlati jelentősége van a dömpingellenes intézkedésekkel kapcsolatban is. Jose Manuel Barroso uniós bizottsági elnök kifejtette: Kínának több technikai jellegű feltételt kell még teljesítenie ahhoz, hogy piacgazdaságnak lehessen tekinteni. Egyebek között igen fontos az állami befolyás mértékének megállapítása, a megfelelő számviteli szabályok és csődtörvény megalkotása, illetve a pénzügyi szektor reformja. E feltételek teljesítése azért lényeges, mert nélkülük nem lehet megállapítani a tényleges költség-, illetve árszinteket – fejtette ki Barroso. Kínával szemben Brüsszel már több dömpingellenes eljárást is indított, arra hivatkozva, hogy a kínai gyártók a tényleges költségek alatti áron kínált termékekkel árasztották el az uniós piacot. Helsinkiben szóba került még a kínai emberi jogok helyzete is, a pekingi vezetés szerint azonban a gazdasági kérdéseket ettől függetlenül kell kezelni.
Kolozsi Pál