Öt évvel ezelőtt, 2001. szeptember 11-én érte az Egyesült Államokat az a terrortámadás, amelynek nyomán megsemmisült a New York-i World Trade Center (WTC) két ikertornya és súlyos károkat szenvedett a Pentagon. Az Al-Kaida emberei által eltérített négy amerikai személyszállító repülőgép közül végül három csapódott be a kiszemelt célpontokba, a Washington felé tartó negyediket az utasok kényszerítették a földre, életük árán mentve meg az USA hatalmi központját. Összesen 2996-an haltak meg, közülük 2759-en a WTC tornyaiban. Az akció, illetve a reakciók az egész nemzetközi rendet jelentősen átalakították, az Egyesült Államok és szövetségesei egyebek közt a terroristák feltételezett hátországai ellen indított háborúval válaszoltak a globális kihívásnak minősített merényletre.
Drámai volt az azonnali gazdasági hatás is: napokra megbénult a légi közlekedés, mindenekelőtt természetesen az USA-ban, ahol a határokat is lezárták. Az ottani idő szerint a kora délelőtti órákra eső támadás után az amerikai tőzsdék nem nyitottak ki, a világ nyitva lévő pénzügyi központjain pedig pánik lett úrrá. A dollár azonnal esni kezdett – pedig a Federal Reserve milliárdokat pumpált be a likviditás érdekében, s a piaci szereplők is önkorlátozást mutattak –, az olaj ára felszökött. A New York Stock Exchange egészen szeptember 17-éig zárva maradt; amikor kinyitott, a Dow Jones ipari átlag (DJIA) 7 százalékkal visszaesett – ez volt az index valaha volt legnagyobb egynapos esése –, egy hét alatt pedig 14 százalékot veszített értékéből. A Fed rendkívüli ülésen 50 bázisponttal csökkentette az irányadó kamatot (hasonlót lépett az Európai Központi Bank is), utána több lépésben 1,25 százalékig vitte le decemberre a támadás előtt még 3 százalékon álló rátát –, ám az üzleti és a fogyasztói bizalmi indexek így is meredeken lefelé vették az irányt. A harmadik negyedévben az előzőhöz képest 1,4 százalékkal csökkent az amerikai GDP (a gazdaság már 2001 első negyedévében is zsugorodott), de a visszaesés az egész világon végigsöpört, különösen ami a külföldi befektetéseket illeti.
Jelentős károk érték New York városát is (a közvetettekkel együtt mintegy 100 milliárd dollárra teszik az összesített értéket), csakúgy, mint a WTC-ben vagy környékén működő, a világpiacot meghatározó pénzintézeteket – olyan is volt köztük, amelyiknek csaknem az egész szakembergárdája odaveszett. Az ágazat történetének egyik legnagyobb csapását szenvedték el a biztosítók: a 2002 novemberében készült összesítés szerint együttesen 32 milliárd dollárnyi kárt kellett kifizetniük – idézte az AP –, de egyes vitatott esetek még évekkel később sem zárultak le. Hosszabb távon azonban talán a légi közlekedést és nyomában a turizmust érintette a legérzékenyebben a támadássorozat.
A mélyütésnek látszó gazdasági csapások ellenére az USA meglepően gyorsan felállt a padlóról: két évvel a merénylet után már éves összevetésben 3 százalék fölötti mértékben nőtt a GDP. (Ebben az újjáépítések, illetve a hadiipar adta lendület mellett közrejátszott a nem sokkal 2001 szeptembere előtt beindított adócsökkentési program is, amely 2003-ban már a második lépcsőnél tartott.) A politikai döntéseknek azonban nagy áruk volt: a terrorizmus elleni belső intézkedések, a légi közlekedés biztonságának növelése, illetve az afganisztáni, majd az iraki háború költségei nagy szerepet játszottak abban, hogy a 2000-ben még többlettel záró szövetségi költségvetés 2003-ra már 455 milliárd dolláros deficitet mutatott. Még jobban megugrott mára a külkereskedelmi hiány, részben a konjunktúra nyomán általában is növekvő import miatt, de különösen azért, mert a közel-keleti feszültségek az egekbe hajtották az olajárakat.
Szabó Márta
Kolozsi Pál