Kolozsi Pál szerzői oldala

Visszatért a Dell élére a cégalapító

Újra Michael Dell vezeti a világ egyik legnagyobb számítástechnikai vállalatát, az 1984-ben általa alapított egyesült államokbeli Dell Inc. társaságot. A vezérigazgatói széket 2004 nyara óta Kevin Rollins foglalta el, őt váltja most a globális eladások tekintetében a második legnagyobb számítógépgyártó élén az egykori alapító. A piac kedvezően fogadta a bejelentést, a társaság részvényárfolyama 5 százalékot emelkedett a hírre. Michael Dell 19 évesen alapította a mára 60 milliárd dolláros forgalmat lebonyolító és csaknem 80 ezer főt foglalkoztató vállalatot. A 23 évvel ezelőtti indulótőke 1000 dollár volt, a tevékenységi kör pedig kimerült személyi számítógépek összeszerelésében és azok kiszállításában. Rollins távozásával kapcsolatban sok a találgatás, de minden bizonnyal szerepet játszott benne az is, hogy a Dell az utóbbi fél évben elvesztette vezető pozícióját a személyiszámítógép-gyártásban. A globális piacvezető ma már a szintén egyesült államokbeli Hewlett-Packard Co. (HP), amely a tavalyi negyedik negyedévben 11,6 millió pc-t gyártott, szemben a Dell 9,4 milliójával. A harmadik legnagyobb piaci szereplő a kínai Lenovo, amely még nem veszélyezteti a Dell pozícióit, 2006 utolsó három hónapjában ugyanis 4,8 millió számítógépet adott el. A piac a részvényárfolyam láttán sokat vár Michael Delltől, de többen arra figyelmeztetnek, hogy az alapító volt eddig a társaság elnöke, így feltehetően ugyanannyira felelős a piacvesztésért, mint a menesztett Rollins. Az új vezérigazgató terveinek részletei egyelőre nem ismertek, de Dell annyit már közölt, hogy azok között szerepel majd a társasági struktúra hatékonyabbá tétele és a stratégia újragondolása is. A Dell vezetésében nem az alapító visszatérése az egyetlen változás: tavaly decemberben távozott Jim Schneider pénzügyi igazgató, és márciusban elhagyja a céget Joe Marengi, az amerikai részleg első embere is.

Szerző(k):

Gyorsítaná a törvényhozást a német elnökség

Az Európai Unió soros német elnöksége fel akarja gyorsítani az unió törvényhozási folyamatát. Ennek érdekében Angela Merkel kancellár elfogadásra javasolja az úgynevezett discontinuity principle-t, amelynek értelmében a folyó törvényhozási periódus végéig félretennék azokat a törvényjavaslatokat, amelyeket harmadik olvasatban sem fogad el az Európai Parlament (EP). Ezt a gyakorlatot követi számos tagállam, átvételével el lehetne kerülni az erősen vitatott jogszabályok keresztülerőszakolását az EU döntéshozó szervezetein, így az újonnan hivatalba lépő törvényhozás, illetve Európai Bizottság szabad kezet kapna végleges elvetésükre vagy gyökeres átalakításukra. A javaslatot támogató európai parlamenti képviselők arra is felhívják a figyelmet, hogy elfogadása esetén növekedne az EP-választások tétje, hiszen az új képviselők jobban eltéríthetnék az uniót addig követett útjáról, mint a jelenlegi helyzetben. További érv a discontinuity principle mellett, hogy a nehezen elfogadott törvények elhagyásával a jelenleginél negyedével kevesebb jogszabály születne egy-egy törvényhozási periódusban, ami hozzájárulna az EU szabálydzsungelének ritkításához, a hivatalban lévő Európai Bizottság egyik fontos feladatának teljesítéséhez.

Koncentráció előtt az EU légi közlekedése?

Ha Washington és Brüsszel nem tud megegyezni a légi közlekedés és a légiipar liberalizációjáról, könnyen egymás felvásárlásába kezdhetnek az európai légitársaságok.

Újságírónő okozta a bankár bukását

Indokolatlan kiadások és szakmai összeférhetetlenség – ezek az okai állítólag annak, hogy az egyesült államokbeli Citigroup Inc. vezérigazgatója, Charles Prince menesztette a brókerüzletág és a private banking divízió vezetőjét, Todd Thomsont. Thomson vesztét a CNBC tévétársaság kifejezetten csinos gazdasági műsorvezetője, Maria Bartiromo okozta, illetve a kettőjük kapcsolata körül a sajtóban kirobbant botrány. A bankár ugyanis többek között a Citigroup magángépét is az újságírónő rendelkezésére bocsátotta – hazatérőben egy ázsiai konferenciáról –, azzal sem törődve, hogy emiatt a gépről a pénzintézet több vezetője is lemaradt. Nem tetszett a vállalatvezetésnek – és főleg a részvényeseknek – az sem, hogy Thomson 5 millió dolláros támogatást ítélt meg egy olyan műsornak, amelynek egyik vezetője Bartiromo volt, de az is kritikát váltott ki sokakból, hogy az újságírónő több interjút készített a bankárral azután is, hogy segítségével a Wharton School tanácsadója lett. A bankár sorsát a botránynál is biztosabban az pecsételhette meg, hogy a Citigroup tulajdonosainak nem tetszettek a vállalat tavalyi számai: a bank kiadásai ugyanis 15 százalékkal nőttek, nyeresége azonban csak 7 százalékkal gyarapodott. A CNBC vezetése ugyanakkor kiállt Bartiromo mellett, akit a pénzügyi újságírás egyik legkiválóbb képviselőjének tartanak.

Németországban bezárják a szénbányákat

Németország fokozatosan megszünteti a szénbányászatot, miután a koalíciós pártok és a tartományi vezetők megegyeztek abban, hogy 2018-tól nem szubvencionálják tovább a szektort – jelentették be tegnap. A Peer Steinbrück pénzügyminiszter vezette szociáldemokraták beleegyeztek, hogy bezárják az ország kilenc antracitbányáját, a kereszténydemokraták pedig áldásukat adták arra, hogy 2012-ben visszatérnek a szénbányászat kérdésére. A veszteséges bányadivízió leválasztását lehetővé tevő megegyezésre elsősorban azért volt szükség, hogy a bányákkal rendelkező RAR AG sikeresen ki tudja bocsátani idén ősszel a részvényeit. A tőzsdére való bevezetésből származó 5,4–5,7 milliárd eurót a mélyen található, így csak nagyon drága kitermelést lehetővé tevő bányák bezárása és környezeti rendbetétele költségeinek fedezésére használja majd fel. A bányák támogatása évi 2,5 milliárd euróba kerül Németországban.

Régiónkban magas a munkanélküliség

A munkanélküliség szempontjából nem tartozik a legszerencsésebb térségek közé a visegrádi országcsoport: az Európai Unió (EU) országai közül ugyanis Lengyelországban van arányosan a legtöbb állástalan, a második legrosszabb adatot pedig Szlovákiában jegyezték fel a statisztikusok – derül ki az Eurostat statisztikáiból. A három éve még 20 százalékos munkanélküliséggel küszködő Lengyelországban a tavaly novemberben feljegyzett mutató ugyan közel hatéves mélypontot jelent, de még így is a legmagasabb uniós ráta. Szlovákiában a novemberi adat szintén csökkenést jelzett az egy hónappal korábbihoz képest, de uniós összevetésben így is a második legmagasabb érték. Csehországban jóval kevesebb a munkát hiába keresők aránya, a prágai statisztikusok novemberi mérése szerint az akkor még 25 tagországot számláló EU-ban a 12. legjobb rátát mondhatták magukénak a csehek.

Munkaidőnek számít-e a cigiszünet? Vagy felmondási ok?

Franciaországban egyre többen teszik fel ezt az első hallásra nem túl lényegesnek tűnő kérdést, amit az magyaráz, hogy Párizs is megtiltotta a közterületen való dohányzást.

Hatalmas tüntetés a dráguló távfűtés miatt

A várakozások szerint hatalmas tüntetést szerveznek Szófiában az utóbbi hónapokban jelentősen dráguló távfűtés miatt.