Kolozsi Pál

Hányan dolgoznak és kaszálnak Brüsszelben? - valaki hazudik...

Az Európai Bizottság (EB) és háttérszervezetei mintegy 54 ezer főt foglalkoztatnak, azaz kétszer annyit, mint amennyit hivatalosan elismernek - vélik az Open Europe think-tank kutatói, akiket a Daily Telegraph idézett.

Stagnálva nyitott Nyugat-Európa

Gyakorlatilag pénteki záróértékükön forognak a vezető nyugat-európai tőzsdeindexek.

Megtörtént, ami eddig sosem: Románia lenyomta Magyarországot a GDP-csatában

Tavaly megtörtént, ami eddig még sosem: Románia bruttó hazai terméke (GDP) meghaladta Magyarországét - írja a Ziarul Financiar című román lap.

Keressen pénzt házi szexfilmjével!

A világ legismertebb videómeosztó szájtja bejelentette, hogy a jövőben a videóikat az oldalra feltöltők részesülni fognak az általuk generált reklámbevétlekből.

Bojár Gábor lett "Az év üzletembere"

Az Ernst & Young "Entrepreneur Of The Year" ("Az év üzletembere") üzleti díjakat Magyarországon negyedik alkalommal vasárnap este ünnepélyes gála keretein belül adták át.

Sztrájkhelyzet a londoni repülőtereken

A British Airways (BA) légitársaság 1300 jövő heti járatát törölte pénteken, miután nem sikerült megegyezni a 48 órás sztrájkot kilátásba helyező szakszervezettel. A járattörlések 140 ezer utast érinthetnek, ugyanis a munkabeszüntetés szinte az összes olyan BA-járatra kiterjed, amely a londoni Heathrow és Gatwick repülőterekről indul vagy oda érkezik. A BA vezetése még nem adta fel a reményt, hogy megegyezik a munkavállalókkal keddig, a járatok törlésére azért került sor már pénteken, hogy az utasok fel tudjanak készülni, és esetleg egy másik társaság repülőgépére jegyet tudjanak foglalni. A piac természetesen nem örült a pénteki bejelentésnek, a BA részvényárfolyama több mint 1 százalékot vesztett az értékéből. A BA papírjának kilátásai nagymértékben azon múlnak, hogy lesz-e megállapodás a vállalatvezetés és a szakszervezetek között, amennyiben ugyanis nem, akkor az e heti munkabeszüntetést továbbiak követhetik februárban. A tavalyi év viszonylag nyugodt volt a sztrájkokat illetően Nyugat-Európában, egyedül az erős szakszervezeteiről ismert Franciaországban szerveztek általános munkabeszüntetést. A munkavállalói képviseletek március végén tartottak országos sztrájkot, amiben részt vettek a tömegközlekedés, a posták és a nyomdák dolgozói, országszerte pedig százezrek vonultak az utcára, hogy tiltakozzanak a munka törvénykönyvének módosítása ellen. A kifogásolt új jogszabály értelmében a 26 éven aluliakat két éven belül indoklás nélkül elbocsáthatja a munkáltató, és a kormánynak a jelek szerint nem sikerült meggyőzni a lakosság többségét, hogy a munkaerőpiac rugalmasabbá tételével enyhülhet a fiatalokat sújtó több mint 22 százalékos munkanélküliség. A szintén gyakran sztrájkoló németek visszafogottabbak voltak, Baden-Württemberg tartományban ugyan sztrájkoltak februárban a közalkalmazottak, de a munkabeszüntetés nem szélesedett országos méretűvé.

Lehúzta a Microsoft eredményét a Vista késése

Decemberig tartó második üzleti negyedévében 28 százalékkal, 2,63 milliárd dollárra esett az egyesült államokbeli Microsoft Corp. nettó nyeresége. Az árbevétel 6 százalékkal, 12,5 milliárd dollárra emelkedett. A bejelentés nyomán a szoftveróriás részvényárfolyama közel 4 százalékot erősödött, miután a piac a profit jelentősebb visszaesésére számított. A Microsoft azt is közölte, hogy az idei üzleti év egésze részvényenként 1,45–1,47 dolláros nyereséggel zárulhat, ami valamivel optimistább prognózist jelent az októberben közzétett 1,43–1,46 dolláros előrejelzésnél. A cég jelenleg 50,2–50,7 milliárd dolláros éves forgalommal kalkulál, szemben a három hónappal ezelőtti 50–50,9 milliárd dolláros értékkel. Az eredményt elsősorban az húzta le, hogy jelentősen csúszott a Microsoft Vista operációs rendszerének piacra dobása. A negyedév folyamán jól fogytak a társaság XBox 360 játékkonzolai, de Chris Liddel pénzügyi igazgató szavaiból az derült ki, hogy a következő hónapokban kevésbé impozáns eladási adatokra lehet számítani. A cég jelenleg úgy számol, hogy a játékkonzolból 12 milliót adnak el június 30-áig, szemben a korábbi 13–15 millió darabos előirányzattal. A vállalatvezetés döntése szerint a második félévben a nyereségesség növelése érdekében csökkenteni fogják az XBox-készletek nagyságát. A kilátásokat valamennyire rontja, hogy a Microsoft legnagyobb riválisai együtt támadták meg a szoftveróriást Brüsszelben. Az Európai Bizottságnak (EB) eljuttatott beadvány szerint a Microsoft a Vista bevezetésekor visszaél piaci erőfölényével, épp úgy, ahogy 2004-ben tette a Mediaplayerrel kapcsolatban. Három évvel ezelőtt csaknem 500 millió dollárra büntette az EB a Microsoftot, a társaság jelenleg az Európai Bíróság döntésére vár.

Jól futott tavaly a BMW és a Porsche

Tavaly 6 százalékkal, 49 milliárd eurós rekordszintre emelkedett a német BMW AG autógyár árbevétele – jelentette be a vállalat pénteken. Összesen 1,37 millió darabot adtak el a társasághoz tartozó márkákból, azaz BMW-ből, Miniből és Rolls-Royce-ból. A tervek szerint az idén több mint 1,4 millió gépkocsit adnak el, amivel továbbra is a prémiumszegmens piacvezetője maradna a társaság. A BMW még nem hozta nyilvánosságra a tavalyi profitot, de az az előrejelzések szerint adófizetés nélkül 4 milliárd euró lesz. Pénteken adta ki jelentését a szintén német Porsche AG is, amely az utóbbi hat hónapban 1,05 milliárd eurós nettó eredményt ért el, szemben az egy évvel korábbi 169,8 millió euróval. A nyereség megugrása elsősorban annak köszönhető, hogy a társaság tulajdonában levő Volkswagen-pakett csaknem 600 millió euróval felértékelődött.

Új ajánlatot tett a nyugati cégeknek a Gazprom

A Gazprom orosz gázipari óriásvállalat bevonná a Barents-tengeri Stokman-gázmező kitermelésébe a tavaly kikosarazott nemzetközi olaj- és gáztársaságokat – jelentette be pénteken Davosban Alekszandr Medvegyev, a vállalat vezérigazgató-helyettese. A Gazprom az esetleges együttműködésről levelet küldött a Chevronnak, a Total SA-nak, a ConocoPhilipsnek, a Norsk Hydro ASA-nak és a Statoil ASA-nak is. Az öt nyugati vállalat már korábban is részt szeretett volna venni a 3700 milliárd köbméteres mező kiaknázásában, de tavaly októberben Alekszej Miller, a Gazprom vezérigazgatója bejelentette, hogy az orosz vállalat külföldi cégek részvétele nélkül fogja kiaknázni a Stokman-mezőt (NAPI Gazdaság, 2006. október 11., 6. oldal). A Gazprom sietve leszögezte, hogy továbbra sincs szó arról, hogy esetleg tulajdont szerezhetnének a nyugati cégek a világ egy teljes évi gázfogyasztásánál is nagyobb készletet tartalmazó mezőben, a nemzetközi társaságok egyéb módon vehetnének részt a kiaknázásban. Szakértők ennek ellenére könnyen elképzelhetőnek tartják, hogy a felkért társaságok, illetve a Szahalin-2-es projektből kiszorított Shell együttműködik a Gazprommal, bár a kooperáció konkrét formája még nem ismert. A Gazprom álláspontjának megváltozása részben azzal magyarázható, hogy az orosz cég nem rendelkezik megfelelő technológiával a nagy mélységben található mező kiaknázásához. Az is elképzelhető, hogy a korábban közölttel ellentétben mégis cseppfolyósítják a kitermelt gáz egy részét, a Gazpromnak pedig nincs tapasztalata ilyen jellegű projektek terén – mutatnak rá az elemzők. A Medvegyev által megnevezett társaságok közül a Total kijelentette, hogy megvizsgálja az együttműködési lehetőségeket, a többiek azonban egyelőre ragaszkodnak a tulajdonszerzéshez. A tárgyalások februárban kezdődhetnek az érintett vállalatok között a 20 milliárd dolláros projektről. A tervek szerint a Norvégia és Oroszország között található Stokman-mezőből kitermelt gáz zömét a Nord Streamen, az új, Balti-tengeri vezetéken Európába, vagyis gyakorlatilag Németországba szállítanák.