Az előzetes számítások alapján Magyarország bruttó hazai terméke (GDP) az első negyedévben 2,7 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest - közölte pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A NAPI Gazdaságnak nyilatkozó szakértők átlagosan 3,2 százalékos növekedésre számítottak (ez volt egyébként a legalacsonyabb átlag a múlt héten megjelent prognózisok között); a legpesszimistább elemző is magasabb dinamikát valószínűsített a ténylegesnél, amelynél hat éve nem jegyeztek fel alacsonyabbat. Tavaly negyedévről negyedévre gyorsult a növekedés, az utolsó három hónap már 3,7 százalékos bővülést hozott.
Nincs szükség pótköltségvetésre, a kormány jelenlegi 3,5-4 százalékos növekedési prognózisa azonban mérséklődhet - mondta László Csaba pénzügyminiszter, aki szerint rendkívüli módon figyelni kell a költségvetési folyamatokra, de nem szabad letérni a versenyképesség javításának pályájáról sem. A költségvetést 4,5 százalékos növekedési előrejelzéssel készítették.
A forintpiac nem reagált a kellemetlen meglepetésre, a lapunknak nyilatkozó üzletkötők szerint a befektetők a nyugat-európai piacok hétfői nyitására várnak. Török Zoltán, a Raiffeisen Értékpapír Rt. közgazdásza úgy látja, hogy a részletes adatok és a Magyar Nemzeti Bank (MNB) állásfoglalása adhatna lendületet a piacnak.
A KSH jelentése szerint termelési oldalról a növekedés szinte teljes mértékben a szolgáltató ágazatoknak volt köszönhető. Az ipar hozzáadott értéke alig változott, a mezőgazdaság teljesítménye kissé, az építőiparé pedig jelentősen visszaesett.
Felhasználási oldalról - az utóbbi negyedévekhez hasonlóan - kizárólagos szerepe volt a belföldi tényezőknek, és ezen belül is a háztartások fogyasztásának, a kivitel pedig stagnált.
Az elemzői várakozások túl optimisták voltak a beruházások alakulásával kapcsolatban is. A nemzetgazdasági invesztíciók volumene 1,2 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához viszonyítva, míg a NAPI Gazdaság felmérése 2,3 százalékos növekedést jelzett előre. Az előző negyedévhez képest a visszaesés 1,9 százalékos volt. A meglepően rossz adat nagy részben a tavalyi magas bázis és a hosszúra nyúlt tél miatt csökkenést mutató építőipar számlájára írható - vélekedett Barcza György, az ING Bank szakértője. Hasonlóan látja Török, aki szerint a tavalyi első negyedév felfutását részben az ekkor dúló választási kampány magyarázza.
A pénteki statisztikák egyetlen kellemes meglepetése a tavalyi negyedik negyedévben még 6 százalékos zsugorodást mutató feldolgozóipari beruházások 4,4 százalékos növekedése volt - mondta Török. Növekedést jegyzett fel a statisztika a lakásberuházásokhoz köthető ingatlanügyletek, a pénzügyi tevékenység és az agrárium terén is. A pénzügyminiszter szerint a beruházási adatok a növekedés szerkezetének kedvező módosulásáról, vagyis az állami szféra visszavonulásáról és a magánszektor térnyeréséről tanúskodnak.
A Fidesz gazdaságpolitikusai szerint a lassulás annak tudható be, hogy a Medgyessy-kormány leállította a gazdaságot élénkítő és ösztönző erők jelentős részét, többek között a Széchenyi-tervet.
A meglepően rossz GDP-statisztika a kormány prognózisán túl kérdésessé teheti több makroelemző egész éves előrejelzését is. A többség prognózisa felülvizsgálatával meg kívánja várni a július 3-án megjelenő részletes KSH-jelentést, de akad olyan szakértő is, aki már most 0,5 százalékponttal mérsékeltebb gazdasági növekedést vár, mint az adat megjelenése előtt. Nyeste Orsolya, a Postabank elemzője szerint is túl derűlátó a piac által korábban előre jelzett 3,4-3,5 százalékos növekedési ütem, főleg miután a jelek szerint a második negyedévben sem tért magához a német gazdaság. Több szakértő már 3 százalék alatti GDP-bővüléssel számol 2003-ra.
Kolozsi Pál