Kolozsi Pál

Kedvezmények nélkül nem megy az USA-ban

Az utóbbi években elsősorban az ázsiai márkák előretörése miatt az Egyesült Államok autópiacán egyre inkább visszaszorultak az amerikai gyártók, amire a helyi vállalatok jelentős árengedményekkel reagáltak. Már tavaly tavasszal jelentős akcióba kezdett a világ legnagyobb autógyártója, a General Motors Corp., de hasonló módszerrel próbálta meg egykori pozícióját visszaszerezni a Ford Motor Co. és a DaimlerChrysler AG is. A fokozódó árverseny természetesen a külföldieket sem hagyta érintetlenül, a nagy ázsiai gyártók – a Toyota Motor Corp., a Honda Motor Co. és a Nissan Motor Co. – ugyancsak növelték ár- és hitelkedvezményeiket, amiből az amerikai fogyasztók profitáltak a leginkább. Idén is folytatódott a korábbi tendencia, azaz a legendás amerikai autógyáraknak azzal kellett szembesülniük, hogy árkedvezményeket kínáló akcióik lejárta után újra visszaesnek értékesítéseik. Ennek következtében az idén a korábbiaknál is jelentősebb kedvezményekkel álltak elő: a General Motors és a Ford az alkalmazottaiknak járó kedvezményes feltéteket kínálta a vásárlóknak. A nagyközönség vevő volt az ötletre, az új rendszert elsőként bevezető General Motors júniusban 42 százalékkal több gépkocsit adott el, mint egy évvel korábban, amivel az értékesítés közel 19 éves csúcsra ugrott. Hasonló konstrukciót dolgozott ki a DaimlerChrysler AG amerikai ága is, a japán riválisok azonban ezen az úton már nem követték amerikai versenytársaikat.

Tovább éleződik a Microsoft–Google konfliktus

A Microsoft Corp. és a Google Inc. közötti, egyre fokozódó ellentétre irányította rá a figyelmet az az Egyesült Államokban folyó per, amely az egykor a Microsoft elnökhelyettesi pozícióját betöltő Kai-Fu Lee Google-nál történt elhelyezkedése miatt folyik. A szoftverpiacon már-már egyeduralkodónak számító amerikai vállalat szerint Lee-nek – szerződése értelmében – nem volt joga munkát vállalni a világ legismertebb keresőcsatornáját üzemeltető társaságnál. Az internetes keresőkre specializálódott Lee úgy nyilatkozott, hogy a Microsoft Kínában követett stratégiája miatt hagyta el a társaságot. Szakértők szerint nem is annyira jogi hatásai miatt számíthat kiemelkedő érdeklődésre a per, hanem mert minden eddiginél élesebben világít rá a két cég közötti ellentétre. Lee tanúvallomásában elmondta, hogy Bill Gates Microsoft-vezér trágár kifejezésekkel írta le a kínai kormány vállalatával szemben tanúsított magatartását, korábban pedig olyan nyilatkozat látott napvilágot, miszerint a szoftveróriás vezérigazgatója, Steve Ballmer a Google „kinyírásáról” értekezett, nem túl elegáns stílusban. A két társaság között akkor alakult ki komolyabb konfliktus, amikor a Google elindította azonnali üzenetek küldését, illetve számítógépek közötti telefonálást lehetővé tevő szoftverét, a Google Talkot, egyértelműen hadat üzenve az eddig ezt a piaci szegmenst uraló vállalatoknak, többek között a Microsoftnak (NAPI Gazdaság 2005. augusztus 25., 3. oldal).

Hódít a széles sáv

1999 és 2003 között évente 25 százalékkal nőtt a vezetékes internetkapcsolattal rendelkezők száma a világ legfejlettebb országaiban. Ennél jóval nagyobb, évi 77 százalékos volt a bővülés a széles sávra előfizetőknél 2000 és 2004 között – derül ki a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) legutóbbi jelentéséből. A legtöbben – csaknem 100 millióan – az Egyesült Államokban használják a világhálót, az EU 15 korábbi tagállamában 92 millió az internethasználók száma, majd Japán és Dél-Korea következik a sorban. Az OECD tagországai közül a legnagyobb internetes telítettséggel Portugália büszkélkedhet, de a jelentés felhívja a figyelmet, hogy az ibériai ország esetében feltehetően az adat felülbecsléséről van szó. Magas rátát jegyeztek fel Dániában és Hollandiában is, míg jóval átlag alatti a penetráció többek között Magyarországon, Görögországban, Lengyelországban és Szlovákiában. Arányosan a legtöbben Dél-Koreában rendelkeznek széles sávú internettel, a legkevesebben pedig Szlovákiában, Törökországban és Görögországban, de a magyar ráta ezen a téren is átlagon aluli. Az internetezés kifejezetten olcsónak Dél-Koreában, Hollandiában és Új-Zélandon számít.

Belép a svájci nagybankok közé a Julius Baer

A Svájc egyik legpatinásabb bankjának számító Julius Baer Holding AG megvesz három privátbankot és egy befektetési alapkezelőt Európa legnagyobb pénzintézetétől, a szintén svájci UBS AG-tól. A vételár 5,6 milliárd svájci frank (3,63 milliárd euró), amiből 3,8 milliárd frankot pénzben fizet ki a Baer, 1,8 milliárd értékben pedig 21,5 százaléknyi részvénypakettet kap a UBS, amely ezáltal a Baer legnagyobb részvényese lesz. A tulajdonosi struktúra átrendeződése hatással lesz a vállalat vezetésére is, a Baer új vezérigazgatója az eddig a UBS-nél dolgozó Johannes de Gier lesz. A tranzakció végrehajtása után az alapító Baer-család részesedése 5 százalék alá csökken majd a társaságban. Az ügylet révén a Julius Baer tulajdonába kerül az Ehinger & Armand von Ernst, a Ferrier Lullin és Banco di Lugano privátbank, illetve a GAM alapkezelő, aminek révén 80 százalékkal, 270 milliárd frankra bővül a bank által kezelt összvagyon nagysága. A Julius Baer 2,5 milliárd franknyi részvényt értékesít a felvásárlás finanszírozására. A jelek szerint a piac kedvezően értékelte az ügyletet, ugyanis a hír bejelentése után csaknem 10 százalékot drágult a társaság papírja a tőzsdén. A Baer akvizíciós üzlete a legnagyobb a svájci pénzügyi piacon a UBS 1998-as létrejötte óta. A felvásárlások révén jelentősen hízó bank a tervek szerint 2008-ig foglalkoztatottainak 10 százalékát elbocsátja, és 150 millió frankos takarékossági csomagot is tető alá hoz. A terjeszkedésre szüksége is volt a Julius Baernek, a statisztikák szerint ugyanis az év első hat hónapjában 540 millió franknyi vagyont vontak ki a tehetős ügyfelek a pénzintézet private banking üzletágából, miközben a nagy rivális UBS növelni tudta részesedését a piacon.

Londonban fizetni kell a kényelemért

Londonban 2003 februárja óta van érvényben a belvárosi közlekedés zsúfoltságának enyhítésére bevezetett közlekedési rendszer: csak fizetés ellenében lehet munkanapokon reggel 7-től este fél 7-ig autóval behajtani a belváros mintegy tíz négyzetmérföldes, nagyjából a City és a West End városrészekre eső területére. Ez év júliusáig 5 fontot kellett fizetnie az autózás kényelméről lemondani nem akaróknak, de két hónapja már 8 font a belépési díj. Ingyen hajthatnak be a fizetős területre többek között a mozgássérültek, a taxik, a mentőautók, az ott élők pedig 90 százalékos árengedménnyel éves bérletet válthatnak. Ken Livingstone londoni főpolgármester szerint a „fizető belváros” rendszer sikeres, de nem így vélekednek a belvárosi üzletek és éttermek tulajdonosai, akik rögtön a rendszer bevezetése után jelezték forgalmuk jelentős visszaesését. A város vezetése azt hangsúlyozza, hogy a belvárosban megszűntek a korábban jellemző dugók, a gépkocsiforgalom csaknem 20 százalékkal csökkent, és a belépési díjakból származó mintegy 50 millió font segítségével javítható a brit főváros tömegközlekedési rendszere.

Vezetékes internet-előfizetők

(millió fő)

Jön a 150 milliárd dolláros óriáshurrikánok kora?

Egyes szakértők szerint a hatalmas puszítást okozó Katrina hurrikán csupán az előszele a klimatikus változások miatt a Földet fenyegető természeti katasztrófáknak. Az Egyesült Államoknak fel kell készülnie arra, hogy egy-egy hurrikán akár 150 milliárd dolláros kárt is okozhat - derül ki a Fortune által idézett tanulmányokból.

Vigyázat! Vírusokat kaphatunk Katrinától

A világhálón új vírus terjed, az e-mailezőknek arra érdemes figyelniük, hogy egy a Katrina-hurrikánnal kapcsolatos híreket ígérő elektronikus levél könnyen megfertőzheti a számítógépüket.

Támadás Párizs és Róma ellen

A protekcionizmus növekedése miatt erőteljesen kritizálta Franciaországot és Olaszországot a brüsszeli Európai Bizottság két különösen befolyásos tagja, a versenyért felelős Neelie Kroes, illetve a belső piacért felelős Charlie McCreevy - közölte az EUobserver.