BUX 134545.20 -0,44 %
OTP 42180 -0,61 %
11.
28.
23:59

További problémák a MÁV-biztosítónál?

Tegnap két határozatában is megintette a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) a MÁV Általános Biztosító Egyesületet. A felügyelet egyrészt új pénzügyi helyreállítási tervet követel, amelynek indoklásául a „benyújtott eredmény, mérleg és tőkefeltöltési terv” elégtelenségét említi. Hasonlóan súlyos a második határozat, mely a megnövekedett szerződésállomány nyilvántartásához megfelelő technikai feltételek teljesítésére és az ehhez szükséges intézkedésekről szóló terv benyújtására kötelezi.

Szerző(k):
Héjjas István Péter
11.
24.
23:59

Nonprofittal olcsóbb a kötelező

Sok támadás érte az elmúlt pár hétben a biztosítóegyesületeket alacsony díjaik miatt. A kedvező kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) tarifák mögött – állítják a szervezeteknél – a nonprofit működés rejlik. Az egyesületek ráadásul nem rendelkeznek a biztosítókhoz hasonló nagy hálózatokkal és az értékesítést is olcsón képesek megoldani az online alkuszok segítségével. A biztosítási törvény egyébként 562,5 millió forintban határozza meg a biztosító egyesületek minimális biztonsági tőkéjét 2006 végére. A legtöbb tagot számláló Közlekedési Biztosító Egyesület (Köbe) áll e téren a legjobban, idei 544 milliós értékével akár már év végére teljesíteni tudja az elvárásokat. A TIR évi 90–150 milliós eredményt várva év végére 425 milliós biztonsági tőkét remél, míg a MÁV Általános Biztosító Egyesület a Mabisz adatai szerint csupán 251 milliós alaptőkével rendelkezik. A pótdíjfizetési kötelezettséggel (amely az egyesületeknél elrendelhető) kapcsolatban Lilli Róbert, a Köbe vezető aktuáriusa elmondta, hogy az Európai Unióban a biztosítási szektor 20 százaléka van egyesületi kézben. A pótdíjfizetési lehetőség, ami az egyesületek sajátossága, ott nem okoz problémát. A biztonságos működés érdekében ugyanis ezek a szervezetek mindenütt nemzetközileg elismert viszontbiztosítókkal dolgoznak.

Szerző(k):
Héjjas István Péter
11.
20.
23:59

Nyomorgó nyugdíjasok

Átfogó szemléletváltást várna a magánnyugdíjpénztáraktól Bod Péter, a BCE Operációkutatás Tanszékének professzora. Bod a Corvinus Egyetem Heller Farkas Szakkollégiuma által szervezett szakmai hét zárónapján kifejtette: a fő probléma a brókerszerű befektetési politika. A vagyonkezelők nem használják ki a hosszú távú befektetésben rejlő lehetőségeket, így a kasszák nem mutathatnak fel megfelelő reálhozamot. A megoldást szerinte azok a befektetések jelentenék, melyek szerkezete hasonló a nyugdíjakhoz, vagyis megtérülési idejük hosszú (például az infrastrukturális beruházások). Szintén a befektetési politika fontosságát hangsúlyozta Matis Ágnes nyugdíjtanácsadó aktuárius. Matis szerint nem a rendszerrel van alapvető probléma, hanem a nyugdíjpénztárak eltérő teljesítményével. Negyvenéves időtávon egyszázalékos átlagos éves eltérés ugyanis 20 százalékos különbséget jelenthet a végső vagyonban. Tíz év múlva a jelenleginél nagyságrendekkel több nyugdíjas nyomoroghat majd – derült ki Augusztinovics Mária, a Közgazdasági Szemle társszerzője, MTA-tag előadásából. Számításai szerint a 2015 körül nyugdíjba menők átlagos szolgálati éveinek száma a tavalyi 39,6 évről 30,3 évre, míg az aktív keresők száma a kétharmadára csökken. Éppen ezért, míg ma az átlagkereset 40 százalékánál kevesebb nyugdíjat kapók a nyugdíjasok 4,1 százalékát teszik ki, ez az arány 2015 környékén 35 százalékra emelkedik. Az átlagbér 50 százaléka alatt lévő nyugdíjak aránya pedig 6,5-ről 59 százalékra nő.

Szerző(k):
Héjjas István Péter