Amikor biztosítást köt valaki, nyilvánvalóan nem gondol arra, hogy a szerződés időtartama alatt nemcsak ő követelhet a társaságtól szolgáltatást, az is jelentkezhet nála igényekkel. A biztosítóegyesületek pedig többletdíj fizetésére kötelezhetik ügyfeleiket, amelynek összege maximum az éves díj összegéig terjedhet. Azt, hogy ilyen lépést tehet-e az egyesület, az alapszabály rögzíti.
A TIR alapszabálya már most sem tartalmaz pótdíjfizetési kötelezettséget, információnk szerint pedig a másik két egyesület is fontolgatja a pótdíjak lehetőségének esetleges eltörlését. Ez különösen azért fontos kérdés – hívja fel a figyelmet néhány biztosítási szakember –, mert ha a számításba hiba csúszik, akkor a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) díj nem fedezi a kárkifizetéseket. Emlékeztetnek arra, hogy előfordult egy a kgfb-piacon kemény árversennyel ringbe szálló társaságnál, hogy a tulajdonosok később tőkefeltöltésre kényszerültek. (Elméletben azt is mondhatnánk, hogy az egyesületeknek a tagok a tulajdonosai.)
A kgfb-piac egyébként sok változáson ment keresztül az árliberalizációt követő, 2003–2005 közötti időszakban.
Mint Sipos József, a kgfb-piac 49 százalékát biztosító Allianz Hungária ügyvezető igazgatója elmondta: a 2003-as erős árverseny után tavaly megindult a szolgáltatások közötti harc is, amely az idén szintén élessé vált. A piacvezető biztosítók nagyobb szervizhálózatukat kihasználva különféle szolgáltatásokkal próbálták elfogadtatni a gyakran pár évig veszteséggel működő biztosítóknál magasabb tarifáikat. Az idén tovább finomodott a kép. A nagy biztosítók természetesen nem szállhatnak be egy masszív árversenybe, hiszen náluk a díjcsökkentés nagyságrendileg magasabb eredménycsökkenést okozna. Zsoldos Miklós, az Union biztosító vezérigazgatója további három, a díjak csökkenése ellen ható tényezőt emelt ki. Elkerülhetetlen lesz az uniós árszinthez való közelítés, hiszen a kifizetések egy részét a drágább tagországok felé kell teljesíteni. Az évről évre fiatalodó – így drágább javítási költségű – magyar gépjárműpark pedig emelkedő szervizdíjakkal párosul. Általánosan megfigyelhető tendencia azonban a rossz kárarányú ügyfelek kirostálása és egyben a kármentes ügyfelek felértékelése. Nem is csoda, hiszen a tavaly 110 milliárdos díjbevételt hozó piacon 90 milliárd forint értékben kellett kárkifizetést teljesíteni a biztosítóknak. Ennek köszönhetően egyes részpiacokon a nagyobb biztosítók is versenyképes díjakkal jelentek meg, s megfigyelhető a kockázatarányos díjszabás terjedése és az évről évre egyre terebélyesebb kedvezményrendszer is.
A bővülő kedvezményrendszer érdekessége azonban, hogy szinte minden biztosítónak lehet olyan ügyfélszegmense, amelynek érdemes újraszerződni, hogy igénybe vegye a kedvezményeket. A hűséges ügyfelek így a hűségbónuszok ellenére is találkozhatnak az új belépőknél magasabb díjakkal. Az átszerződők száma a két évvel ezelőtti 300 ezerről tavaly 250 ezerre csökkent. Az idén 350–400 ezer átszerződőt is várnak egyes szakértők. Az elmúlt három hét adatai alapján valószínű, hogy a tavalyi 10 százalékról akár 15–20 százalékra is megnő az értékesítésen belül az online szerződéskötés szerepe. A választást érdemes jól átgondolni, hiszen biztosítóváltásra év közben nincs mód. Az is csak a régi biztosítójához szerződhet, akinek díj nem fizetése miatt szűnik meg a szerződése. Sokan nem tudják, hogy ez a biztosítókra is kötelezettséget ró: év közben nem változtathatják meg az októberben megállapított tarifákat.
Héjjas István Péter