Héjjas István Péter

90 éveseknek is fizet a Szelence

Sikeresen startolt a Szelence életbiztosítás az OTP Garancia Biztosítónál, félév alatt mintegy 4 milliárd forintnyi díjbevétel folyt be - hangzott el a cég mai sajtótájékoztatóján.

Mire figyeljünk online biztosításkötés esetén?

Akár negyven százalékkal alacsonyabb díjak

Egyesületi veszélyekre figyelmeztetnek az alkuszok

Sok az online átszerződő

Vetélytárs az előtakarékossági számla

A nyugdíj-előtakarékossági számla („negyedik pillér”) komoly versenytársa lehet a nyugdíjpénztáraknak – állítja Juhász István, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) szakmai elnökhelyettese. Úgy véli ugyanis, hogy a magyar piacon egyetlen ilyen „torta” van, a szereplőknek tehát ezen kell osztoznia. Juhász a pénztár-konferencián elmondta, hogy bár még nem készült el az előtakarékossági számla szabályozása, a feltételek már körvonalazódtak. A negyedik pillér e szerint a nyugdíjpénztári befizetéshez hasonló adókedvezményben részesülne. Az előadásban elhangzott, hogy az ezekre a számlákra fizetett összeg 30 százaléka (maximum 100 illetve 130 ezer forint) lenne az adóból visszaigényelhető – jövedelemkorlát nélkül. A hosszabb távú szemléletet azzal érnék el, hogy a befektetés hozama (az osztalékot leszámítva) 2007-től adómentessé válna. Amennyiben az ügyfél előtakarékossági számlával és pénztári tagsággal is rendelkezik, úgy kétszeresen lenne lehetősége a 100 ezer forintos keret kihasználására. Az idén kialakított szisztéma, amelynek keretében az adó-visszatérítés az öngondoskodási számlát hizlalja, természetesen a negyedik pillérre is vonatkozna. Az elnökhelyettes azt is ismertette, hogy az így járó pénzt a több tagsággal rendelkezők is csak egy (általuk választott) számlára utaltathatnák. A pénztárakat érintő legfontosabb 2006. évi adóváltozások között Juhász említette azt is, hogy megszűnik a PSZÁF részére történő adatszolgáltatási lehetőség. A pénztári tagok adataira a határozat szerint csak a pénztáraknak van szükségük, bár ez a változás – hangzott el – csökkentheti a két szervezet közötti hatékony együttműködést. Az APEH éves kapacitásának 30 százalékát kitevő, magán-nyugdíjpénztárak kérésére történő ellenőrzések is megváltoznak. Mostantól maximum negyedévente és legalább 5000 forint fejenkénti díj esetén kérvényezhetnek eljárást a pénztárak.

Határtalan nyugdíjalapok

Rövidesen megjelenhetnek azok a nyugdíjalapok, amelyek több ország leendő nyugdíjasainak pénzét egyben fektetnék be. A költség és profit szempontjából üdvös megoldás nem mentes az ellentmondásoktól.

Agresszíven terjeszkedne a régióban a régi-új Winterthur

A Credit Suisse Life & Pensions helyett régi-új nevükön, Winterthurként folytatják tevékenységüket a kelet-közép-európai régióban a Credit Suisse-csoport leánybiztosítói és pénztárai – mondta tegnapi sajtótájékoztatóján Walter Tauchner, a Credit Suisse Life & Pensions magyarországi elnök-vezérigazgatója. A 2002-ben bevezetett Credit Suisse Life & Pensions márkanevet 2006. január 1-jétől cserélik le a társaságok. A 130 éves múltra visszatekintő Winterthur-csoport három éve azért döntött az új márkanév bevezetése mellett, hogy kiaknázzák a banki és biztosítói szolgáltatások együttes nyújtásának előnyeit. A modell sikertelenségéhez valószínűleg az is hozzájárult, hogy ez idő alatt a Credit Suisse nem tudott betörni az érintett országok bankszektorába sem új vállalkozással, sem akvizíciók révén, így a Winterthur-csoport a továbbfejlődés irányát inkább a globális márkanév erősítésében és a függetlenedésben látja, mint a bank és biztosítás közötti szinergia kihasználásában. Chris Schnor, a Credit Suisse-csoport nemzetközi igazgatója elmondta: a névváltoztatással és függetlenedéssel együtt a Winterthur-csoport agresszív növekedést határozott el a pénztári területen a kelet-közép-európai térségben, így a jövőben minden lehetséges akvizíciós lehetőséget megragadnak.

A Credit Suisse visszakereszteli a Winterthurt

Winterthurra nevezi vissza a Credit Suisse Life&Pension márkanevet a Credit Suisse tulajdonában levő Winterthur-csoport. A három éve bevezetett biztosítási, nyugdíj- és egészségpénztári szolgáltatásokat nyújtó társaság 2006. januárjától szerepel majd régi-új nevén.

Versenyképesség vagy szociális védőháló?

Bár az új EU-tagországok között alapvető eltérések tapasztalhatók, a költségvetési reformok szükségessége szinte mindegyikben felmerült, ami a korábbi rendszerek fenntarthatóságának egyértelmű bírálata – mondta Inotai András, az MTA Világgazdasági Kutatóintézetének vezető professzora a Konrad Adenauer Alapítvánnyal közösen szervezett szakmai konferencián. A múlt század második felében végbemenő gazdasági, társadalmi és demográfiai változások nyomán előtérbe került az országok versenyképességének javítása, ami sok helyen ütközik a kialakult szociális védőháló méretével és struktúrájával, s ez a tény önmagában az eddigi állami szerepvállalás újradefiniálását kívánja meg. Csakhogy a társadalom nagy része nincs felkészülve a XXI. század kihívásaira, vagyis amíg egyrészt az emberek növekvő terheik csökkentését várják az államtól, addig jellemző a status quóhoz való ragaszkodás, ami a reformok egyik legfőbb hátráltatója – mondta Inotai András. Ráadásul a játékteret a maastrichti kritériumok nagymértékben behatárolják. További gond, hogy az egészségügyi és az oktatási reform a politikai ciklusoknál hosszabb időtávon érezteti csak pozitív hatását. A költségvetési reformok elsődleges célja tehát, hogy az országokat az új kihívásoknak megfelelő fenntartható fejlődési pályára állítsa. Ezzel kapcsolatban a cseh Petr Barton, a chicagói egyetem professzora bírálta a maastrichti kritériumokat, és kiemelte a költségvetési hiány és a gazdaság növekedésének fontosságát. Barton számításai alapján a csatlakozott államok közül összesen három ország – Észtország, Magyarország és Ciprus – van fenntartható fejlődési pályán. Elemzése szerint a reformoknál nemcsak a büdzsé egyensúlya, hanem az állami szerepvállalás csökkentése is fontos. Joze Mencinger, a ljubljanai egyetem professzora szerint országa óvatos volt a külföldi tőkebefektetőkkel, így nem küzd deficittel. Sajátos helyzetéből adódóan Szlovénia megengedhette magának a fokozatosságot a reformoknál, amiből a közeljövőben várható az átalányadó bevezetése az áfa, a jövedelem és a nyereségadót érintően is. A professzor szerint náluk talán nem kellenének radikális reformok, a mostani kabinet mégis ezt tervezi. Ruta Vainiene, a Free Market Institute munkatársa szerint a fő probléma Litvániában a munkaerőhiány. Bár a munkanélküliség a kimutatásokban 10 százalék körüli, ezeket az embereket nehéz bevonni a munkavállalók közé a magas tb-kulcsok miatt. A balti tigrisnek is nevezett országban nem láthatóak a hosszú távú célok, és a reformok elsősorban a maastrichti kritériumok és IMF-ajánlások mentén haladnak. Vainiene szerint a kormány kevesebbet akar, mint amire képes lenne. Wojciech Misiag, a gdanski Piacgazdasági Intézet munkatársa szerint országuk elsődleges problémája a közfinanszírozás rossz menedzselése, amely komoly strukturális reformokat kíván. A lengyel kormány „túl sokba kerül”, és bár az inflációval jól állnak, az államadósság még mindig a hatvanszázalékos határt súrolja. Súlyos probléma az alacsony nyugdíjkorhatár és az előnyugdíj, amely deficitessé teszi a tb-t. A Szlovákiát képviselő Bara Zoltán elmondta: 2002 és 2004 között szinte minden drasztikus reformot végrehajtottak. Bevezették az egységes 19 százalékos jövedelemadót, az egészségügyben hat nagy reformcsomagot dolgoztak ki, sok piaci elemmel. A magánnyugdíjpénztárak sikerességét jelzi, hogy a lakosság 40 százaléka tag bennük, és sikerült a fiskális decentralizáció, vagyis az életképes megyék megteremtése is. Egyetlen területen nem sikerült a reform belpolitikai okok miatt: az oktatásban. Petr Barton szerint Csehország teljesített az elmúlt időszakban fiskálisan a legrosszabbul, miután semmiféle reformot nem hajtottak végre. Bár a jövedelemadó felső sávját 20-ról 19 százalékra csökkentették, és a 22 százalékos áfát is 19 százalékra fogják mérsékelni, ez nem sokat változtat az ország helyzetén.

Nyereményakció az Uniqától

A bankokhoz hasonlóan a biztosítóknál is megjelentek a nyereményjátékok. Az idén a tizenötödik születésnapját ünneplő Uniqa Biztosító Rt. ötven szerencsés ügyfelének átvállalja kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) díját. Az új médiakampány részeként, amelynek keretében majd kétmillió, autóra ragasztható matricát osztanak szét, a kisorsolt ügyfelek mindaddig mentesülnek a kötelező díjának fizetése alól, amíg szerződésük érvényben van, vagyis – amennyiben a biztosítónál maradnak – több éven keresztül. A társaság az akciótól 40 ezer új ügyfelet vár, így az ötven szerencsés várhatóan 190 ezer ügyfél közül kerül majd ki. Ertl Pál, a társaság igazgatósági tagja a piacon tapasztalható alacsony egyesületi díjakról elmondta: valószínűleg a társaságok a személyi sérülések után olyan alacsony tartalékot képeznek, ami majd évek múlva akár fizetésképtelenséghez is vezethet.