Haynal Ákos

Hitler utolsó napjai más szemszögből

Hitler utolsó tizenkét napját dolgozza fel A bukás című német film, amelynek alapját részben Traudl Jungénak, a diktátor titkárnőjének visszaemlékezésein alapuló könyv, részben pedig Joachim Fest történész munkája adja. A mű tehát történelmi hitelességre törekszik; dokumentarista jellegét pedig tovább hangsúlyozza az a keretes szerkezet, amelyben az idős Traudl Junge a film elején és végén beszámol motivációiról, érzéseiről Hitlerrel és a végnapokkal kapcsolatban. Az öreg zsarnok szerepét a svájci Bruno Granz vállalta el, akit többek között Wim Wenders Berlin fölött az ég című mozijából ismerhet a néző. Alakításában szánalmas, rendkívül önző és kényszerképzetes öregember képe dereng fel bennünk Hitlerről, aki csak a végső pillanatokban képes belátni, hogy hadseregei csupán a fantáziájában léteznek, s aki miután látja, hogy számára bevégeztetett, hagyja, hogy minden vesszen körülötte. Megjelenik a náci Németország számos meghatározó személyisége: Himmler, Göring, Goebbels és Speer. Természetesen a mellékalakok sem hiányozhatnak: Traudl Junge mellett a gyermekeit is halálba küldő Magda Goebbels és a Hitler hitveseként meghaló Eva Braun sem. Az így teljessé vált csoportképből talán jobban kirajzolható, hogy mi történt 1945 áprilisának végén Berlinben. A hátteret pedig a – remek képekkel komponált – hitleri bunker, no meg az intenzív orosz támadásnak kitett, rommá lőtt Berlin adja, ahol a gyerekek bombatölcsérekbe bújva rontanak az orosz tankoknak és vesztüket érző bandák akasztanak fel öregembereket, katonaszökevénynek titulálva őket. A téma felveti a kérdést, hogy meg lehet-e mutatni emberként Hitlert, ezáltal kísérletet lehet-e tenni a megértésére, miközben mindnyájan tisztában vagyunk vele, hogy milyen bűnöket követett el? Az Oliver Hirschbiegel rendezte mozi nem, vagy legalábbis nem egyértelműen foglal állást a diktátor személyét illetően. A direktor szinte szenvtelenül csak be- és felmutat, ítéletet nem mond. Ezzel együtt mégis izgalmas az alkotás, hiszen az emberben él az a kissé perverz vágy, hogy megleshesse, mit is csinált Hitler az utolsó napokban. Az emberközeli felvételek pedig előhozzák a történelmietlen, mégis önkéntelenül feltoluló kérdést, hogy a néző mit csinált volna mondjuk Junge helyében. Vajon ő is hárította volna a tudhatót, hogy Hitler egy népet akart módszeresen kiirtani, és saját nemzetét számolatlanul küldte a vágóhídra?

Meglehet még, az ami elveszett

Az élet egy csoda, állítja Emir Kusturica legújabb, Magyarországon most bemutatott filmjében, és hogy a kijelentés ne kongjon üresen, olyan történetet mesél el, amelyben néhány sajátos – egyébként nála megszokott – mágikus elemtől támogatva be is bizonyosodik a tétel. (Ugyan nem vagyok az összehasonlítások nagy híve, azonban ha valakinek bejött az Életvonat vagy a Begnini-féle Azt élet szép, nos, az ezen a filmen is elérzékenyülve nevet majd.) A történet 1992-ben Boszniában játszódik, egy a semmi közepén lévő falucskában. Hogy a környék turistacentrummá váljon vasút épül, itt dolgozik és él a belgrádi mérnök Luka (Slavko Stimac) feleségével és fiával. Aki szemellenzős lóként csak a vasúttal foglalkozik, s nem hajlandó tudomást venni a közelgő háborúról. Éppen ezért sokkoló számára, hogy a fiát behívják katonának és a felesége is lelép (szebben: elmenekül a háború elől) egy magyar cimbalmossal. Majd jön a hír: a fia hadifogságába esett. A kétségbeejtő helyzetből azonban talán van kiút: szerb katonák rábíznak egy muzulmán túszt, Sabahát (Natasa Solak), akivel talán ki lehetne cserélni a fiát. Kusturica nem a háborúról, hanem magával ragadó és átélhető sorsokról mesél egy háborúban – a rá olyannyira jellemző humorral –, és ezzel talán a balkáni válság is érthetőbbé válik. Ahogy a sors, vagy inkább egy rajta kívül álló erő – a politika maszkjában – magával ragadja a kisembert, és akarata ellenére is a háború részesévé teszi. A színészgárda roppant tehetségesen játszik. Az apró gesztusok és rezdülések még a mellékszereplőket is emberekké, háromdimenziós alakokká varázsolják. Gyönyörű, túlnyomó részben külső helyszíneken, óriási műgonddal készült a film. Hosszú időt ölel fel a sztori, így láthatunk napsütést, havat, tavasszal virágzó fákat. A szobabelsők ablakain keresztül felvillanó táj valóban ott van a vásznon, szinte „lejön a nézőtérre”. Így már-már a sztoriba épített csodaszerű elem, a gondviselés jele is hihetővé válik.

Legközelebb csak áprilisban látható a Feketeország a Millenárison

Úgy tűnik, hogy a Millenáris Park kénytelen visszavenni kultúrintézményi aktivitásából. Úgy tűnik, adva van egy Magyarországon és külföldön egyaránt sikeres társulat (a Krétakör Színház), amely speciális, – szerinte – egyetlen helyen előadható darabját februárban nem tudja színpadra vinni, mert nem sikerült megegyezni az őt befogadó intézménnyel, a Millenáris Parkkal. Gáspár Máté, a Krétakör társulatának ügyvezető igazgatója szerint a Millenárist kulturális téren leginkább a koncepciótlanság jellemzi, amely elsősorban a tavaly decemberi művészetivezető-váltásra, valamint a támogatások csökkenésére vezethető vissza. Előbbi egy művészeti koncepciót tört meg, az utóbbi nagyobb bevételre, kommersz produkciók befogadására kényszeríti az intézményt. Az eredmény, hogy a februárra tervezett, 110 százalékos kihasználtsággal futó Feketeország című előadásuk – amelyet a Millenáris támogatásával hoztak létre – elmaradnak a Teátrum színpadon. Marosvölgyi Zsuzsa, a Millenáris Kht. ügyvezető igazgatója szerint a művészeti koncepció nem sérült; bár természetesen egy intézmény megérzi a vezetőváltást, ez a Teátrum programjait nem befolyásolta. Nem lesz kevesebb kulturális program, január végétől beindul a teljes üzem és áprilisban a Krétakör produkciója is szerepel a műsorban (márciusban turnézik a társulat). A kht.-nak bevételt kell produkálnia, fő forrása a helyiségek bérbe adásából származó bevétel. Ezek közül az egyik legértékesebb a Teátrum, hiszen eredetileg tv-stúdiónak épült, tehát kézenfekvő, hogy oda különféle show-kat (Megasztár) fogadjanak be. A Feketeország februári elmaradt előadásaival kapcsolatban Marosvölgyi Zsuzsa elmondta, hogy a Krétakör által igényelt időpontokat mások már korábban lekötötték. Februárban például a Filmszemle költözik a Teátrumba. Amikor nyilvánvalóvá vált, hogy a Krétakörnek nem megfelelőek az időpontok, akkor a Millenáris felajánlott egy másik helyszínt, illetve más időpontokat, amelyeket nem fogadtak el.

Filmajánló: Állítsátok meg Terézanyut!

Mozikban a várva várt magyar szinglifilm. Az alkotók keveset vállaltak, de azt hozták. Humoros kezdet után unalomba fullad a sztori.

Mustra filmfesztivál Pécsett

Az idén januárban Budapesten megrendezett, csaknem ötezer látogatót fogadó Mustra filmseregszemlét az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) a nagy érdeklődésre való tekintettel vidéki nagyvárosokban is megrendezi. Elsőként, december 10–11-én Pécs ad otthont az ORTT által támogatott filmeket és televíziós produkciókat bemutató rendezvénynek: az ötvenórányi anyagból Parti Nagy Lajos és Vajdai Vilmos mintegy harmincórányit válogatott össze. A pécsi Uránia moziban tartott vetítések ingyenesek. A rendezvény büdzséje mintegy 3 millió forint. Elsősorban olyan gyermek-, dokumentum- és játékfilmeket láthat a közönség, amelyeket a mozik és tévécsatornák csak ritkán vetítenek, noha a Magyar Népmesék sorozat, a Hukkle, A Jadviga párnája, az uristen@menny.hu vagy a Sejtjeink megérdemelné a nagyobb hozzáférhetőséget. Az ORTT szándéka szerint jövőre további két vidéki városba látogat majd el a Mustra, amelynek így akár kettős hozadéka lehet: a testület nem csak a zord hivatal, hanem a nyájas támogató szerepében is megmutathatja magát – amely 1997 és 2004 között összesen 9,2 milliárd forint támogatást adott a filmkészítőknek –, no és nem mellékesen alternatívát adhat a fősodor mozi- és tévékínálatához képest.

Új Kusturica-mű látható az Európa Filmhéten

Idén immár 14. alkalommal rendezi meg az európai filmek seregszemléjét a Budapest Film. A Művész mozi tizenkét ország harminc alkotását vetíti.

Jövőre reálértéken csökken az IM büdzséje

Az Igazságügyi Minisztérium jövőre tervezett támogatási előirányzata mintegy 47 milliárd forint lesz, ez két százalékkal több az ideinél – jelentette be Petrétei József igazságügy-miniszter, aki szerint így biztosítható a többletfeladatok finanszírozása. A 2005-ös hatszázalékos bérfejlesztésre a tárca a költségvetéstől 4,5 százalékot kap, a többit pedig leépítésekkel tudja megoldani – ez a büntetés-végrehajtásnál 150, a Központi Kárrendezési Irodánál pedig 54 állás megszüntetését jelenti. A pártfogói hálózat intézményi fejlesztésére, működési feltételeinek biztosítására, valamint a népügyvédi programra 978,5 millió forint jut. Az igazságügyi szakértői intézeteknél az ügyszám növekedése miatt felmerülő költségekre 40,3 millió forintot szán a minisztérium. A büntetés-végrehajtás feltételeinek javítására mintegy 2 milliárd forint jut, ebben szerepel két új, 700 embert befogadó fegyintézet felépítése is, valamint a fogva tartottak munkadíjának emelése. Ezek az összegek arra elegendőek, hogy a beindult folyamatok mozgásban maradjanak, azonban a reformok az eredeti ütemhez képest lassulnak – mondta Petrétei. Az igazságszolgáltatásban dolgozók életpályamodelljének kidolgozása várhatóan 2006-ra tolódik.

Elbocsátások az igazságügyi tárca háttérintézményeinél

Az Igazságügyi Minisztérium jövő évi költségvetési támogatási előirányzata valamivel több mint 47 milliárd forint lesz, ami 2 százalékkal több az ideinél - jelentette be Petrétei József, a tárca vezetője a mai kormányszóvivői tájékoztatón.

Magyarországon is elérhető az Europass

Az Europass szakképzési dokumentum önkéntes alapon használt, ingyenesen beszerezhető, a külföldi szakmai gyakorlatok igazolására szóló „útlevél”, amely Magyarország csatlakozásával immár itthon is elérhetővé vált. Mint azt a Europass szakképzés november 19-én megtartott konferenciáján Medgyes Péter, az Oktatási Minisztérium nemzetközi helyettes államtitkára kifejtette, a képzésben részt vevő fiatalok versenyképessége jelentősen növekszik a munkaerőpiacon. A munkaadók ennek segítségével az EU-ban általánosan elfogadott mérce szerint hitelesen felmérhetik a jelentkező szakmai tudását. Így a munkaadó biztos lehet benne, hogy nemzetköz szinten versenyképes munkaerőt alkalmaz. A program sikerességét jól mutatja, hogy alig ötéves fennállása óta közel 50 ezer Europasst állítottak ki. Magyarországon október 1-je óta 328-an jutottak hozzá a dokumentumhoz, amelyet a Tempus Közalapítvány/Leonardo Nemzeti iroda ad ki. Ezzel együtt nem csupán a Leonardo program által lehetővé tett külföldi szakmai gyakorlatok résztvevői kaphatnak ilyen füzetet. Tordai Péter a Tempus közalapítvány vezetője szerint 2004 végéig körülbelül 1200 bizonyítványt adhatnak ki, míg jövőre körülbelül 1800 fő kaphat Eurpass füzetet.