Gáti Tibor

Hosszú recesszió vár az USA-ra

A gazdaság az USA szinte valamennyi régiójában tovább gyengült az elmúlt egy hónapban a hitelek elapadása és a kiskereskedelmi forgalom megállíthatatlan visszaesése következtében - állapította meg a Federal Reserve által közzétett úgynevezett Beige Book, amely a Fed tizenkét körzetéből származó adatokat összegzi. Az ebből kirajzolódó komor kép megerősíti mind a hivatalos, mind a független előrejelzéseket, hogy az országra az 1930-as évek óta a leghosszabb recesszió vár. A Fed döntéshozói ennek alapján két hét múlva minden bizonnyal érintetlenül hagyják a 0,25 százalékon álló irányadó kamatot és további tőkeinjekciókkal próbálják majd kiolvasztani a hibernált állapotban lévő hitelpiacot. A GDP a Bloomberg elemzői konszenzusa szerint idén a korábban prognosztizáltnál nagyobb mértékben, 1,5 százalékkal zsugorodik, így monetáris szigorításra legkorábban 2010-ben kerülhet sor. A kereskedelmi minisztérium egy nappal korábban közzétett adatai szerint decemberben - főként a gyengén sikerült karácsonyi szezon miatt - a vártnál nagyobb mértékben, 2,7 százalékkal csökkent a kiskereskedelmi forgalom a 2,1 százalékos novemberi visszaesés után. A forgalom ezzel már a hatodik egymást követő hónapban esett, amire eddig még nem volt példa, amióta 1992-ben összehasonlítható adatokat tesznek közzé a kiskereskedelem alakulásáról. Az elemzők ennek alapján arra számítanak, hogy a közeljövőben több kiskereskedelmi vállalat lesz kénytelen lehúzni a rolót. Az utóbbi napokban a gazdaság más szektoraiból is rossz hírek érkeztek. Az ország legnagyobb bankja, a Bank of America tegnapi nem hivatalos értesülések szerint további szövetségi támogatásról tárgyal Henry Paulson pénzügyminiszterrel (képünkön) a 700 milliárd dolláros keretből, miután több forrásra van szüksége a korábban megvásárolt és a vártnál nagyobb negyedik negyedéves veszteséget elszenvedő Merrill Lynch integrálásához. A részleteket január 20-án hozzák nyilvánosságra, amikor a Bank of America közzéteszi negyedik negyedéves eredményét, amely történetében először veszteséget fog mutatni. A mérlegfőösszege alapján második legnagyobb amerikai bank, a JPMorgan Chase & Co. nyeresége a negyedik negyedévben 76 százalékkal csökkent, miután 2,9 milliárd dollárt kénytelen volt leírni rossz hitelei után. A technológiai szektor is megszenvedi a válságot. A Microsoft a Wall Street Journal értesülései szerint a költségek csökkentésére kényszerül, ezért komolyabb leépítést fontolgat. A Motorola már be is jelentette, hogy mintegy négyezer fővel, azaz 6 százalékkal csökkenti létszámát a kereslet visszaesése miatt. Az egykor jobb napokat látott mobilkészülék-gyártó egyúttal figyelmeztetett, hogy a gyengébb eladások miatt veszteséges volt a negyedik negyedévben. A Delta Airlines, amely a tervezett kapacitáscsökkentés miatt korkedvezményes nyugdíjat ajánlott alkalmazottainak, most közölte, hogy várakozásai szerint ezt kétezer fő fogja elfogadni a 75 ezres létszámból.

Feladja birodalmi álmait a Citi

A Citigroup az ügyhöz közel álló források szerint hamarosan újabb vagyoneladásokat jelent be azok után, hogy a kedden létrejött megállapodás értelmében 2,7 milliárd dollárért eladja a Morgan Stanleynek a Smith Barney brókercégben birtokolt többségi részesedését. A Morgan Stanley összevonja saját vagyonkezelő üzletágával a brókercéget és 51 százalékos részesedése lesz az így létrejövő vállalkozásban, amely több mint ezer fiókjában 20 390 brókert fog foglalkoztatni. Egyúttal opciót szerzett arra, hogy tovább növelje tulajdonrészét és öt éven belül százszázalékos tulajdonossá váljon az összevont cégben. A lépéssel új korszak kezdődik a Citi történetében. Vikram Pandit, aki 13 hónappal ezelőtt foglalta el posztját, eddig mindent megtett azért, hogy összetartsa a birodalmat, amit elődje, Sanford Weill épített fel. A "pénzügyi szupermarket" - ahol az ügyfelek a fogyasztási hitelektől kezdve a befektetési banki szolgáltatásokig mindent egy helyen megtalálhatnak - azonban a pénzügyi viharok közepette nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. A Citi az elmúlt négy negyedévben 20 milliárd dollár veszteséget halmozott fel és 45 milliárd dolláros állami mentőövre volt szükség az életben tartásához. Bill Smith, a Citiben tulajdonnal rendelkező Smith Asset Management Inc. alapítója szerint eleve elhibázott volt a pénzügyi szupermarket koncepciója, és a három egymást követő vezetői team képtelen volt integrálni a pénzügyi csoportot. A Citi tervezett feldarabolása keretében a túlélés érdekében leválasztják a kockázatosabb, fogyasztási hitelezéssel és értékpapír-kereskedéssel foglalkozó üzletágakat a globális kereskedelmi banki tevékenységekről. Az így létrehozott, több mint 600 milliárd dollár értékű egységet, amely a teljes eszközállomány egyharmadát adja, elszigetelik a társaság jobban működő részlegeitől, és a két egység eredményeit külön fogják elszámolni. A bank közölte, hogy ezentúl a vállalatfinanszírozásra, a lakossági és a befektetési banki tevékenységre fognak koncentrálni.

Kína a világ harmadik gazdasági hatalma lett

A kínai gazdaság a pekingi statisztikai hivatal tegnap közzétett módosított adatai szerint a korábban közölt 11,9 helyett 13 százalékkal nőtt 2007-ben. Az éves GDP összege 25 731 milliárd jüan (3380 milliárd dollár) volt és ezzel az ország a bruttó hazai termék világrangsorában a harmadik helyre került, megelőzve Németországot, ahol a GDP összege 2424 milliárd euró, azaz 2007-es átlagos árfolyamon számolva 3320 milliárd dollár volt. A GDP értéke hetvenszeresére nőtt azóta, hogy a kínai vezetés, élén Teng Hsziao-pinggel 1978-ban elkezdte a szabadpiaci reformok bevezetését. Kína 2005-ben már megelőzte Nagy-Britanniát és Franciaországot, a világon harmadikként embereket juttatott az űrbe, tavaly augusztusban sikeres olimpiát rendezett és Japánt megelőzve az amerikai államkötvények legnagyobb vásárlójává vált. A tavalyi negyedik negyedéves adatokat a jövő héten teszik közzé, az elemzők becslése szerint 7 százalékos volt az év/éves növekedés, ami kilenc éve a leglassabb ütem, a harmadik negyedévben 9 százalékkal bővült a GDP. Jelenleg már csak az USA és Japán előzi meg Kínát a GDP nagysága tekintetében, de ha a kínai és az amerikai gazdaság is az elmúlt húsz év átlagának megfelelő ütemben nő a továbbiakban, akkor Kína húsz éven belül lehagyja az USA-t - mondta az ING egyik szingapúri elemzője, aki szerint a helycsere csak idő kérdése. Az ország azonban már most is a világgazdasági növekedés legfőbb motorja. Az egy főre jutó mutatók persze nem ilyen impozánsak: az egy főre jutó bruttó nemzeti jövedelem (GNI) tekintetében a Világbank adatait figyelembe véve Kína 2360 dollárral a 132. helyen áll a világon Angola és Azerbajdzsán mögött. Az egy főre jutó GDP mindössze egytizede a németnek. Az ENSZ adatai szerint azonban 1978 óta 300 millió fő emelkedett ki szegénységből.

Leminősítette Görögországot az S&P

A Standard & Poor's (S&P) tegnap egy fokozattal, A mínuszra rontotta Görögország hosszú lejáratú hiteleinek besorolását stabil kilátásokkal. A hitelminősítő az ország romló helyzetével indokolta a lépést: a pénzügyi és gazdasági válság körülményei között romlott a gazdaság versenyképessége és megnőtt az államháztartás hiánya - áll a jelentésben. A folyatódó hitelszűke közepette minden bizonnyal lassulni fog a belföldi kereslet, megnövelve a recesszió veszélyét, amit elhúzódó kiigazítási periódus követhet. Az ország hitelbesorolása már eddig is a legrosszabb volt az eurózóna tagállamai között. Az S&P a térség gazdaságát sújtó válság következményei miatt az elmúlt napokban több európai országot figyelmeztetett a lehetséges leminősítésre - Spanyolország és Írország AAA és Portugália AA mínusz besorolása van veszélyben. Görögországban a válság kitörésekor 3,5 százalék körül volt a GDP-arányos államháztartási hiány, miután a kormány többszöri próbálkozás ellenére sem tudta megtenni a szükséges lépéseket a kiadások féken tartására és csökkenteni az államadósságot, noha a gazdasági növekedés üteme éveken keresztül 4 százalék körül volt. Ebben komoly szerepet játszik a Kosztasz Karamanlisz vezette kormány támogatottságának csökkenése. Az államadósság aránya az S&P szerint idén 91,4 százalékra nő, 2011-ben pedig túllépi a GDP 100 százalékát.

Egy évtizede a legnagyobbat zuhant a kínai export

Egyre gyorsabban zuhan a kínai export, miután a mélyülő recesszió közepette tovább csökken a nemzetközi kereslet az országban gyártott játékok, ruházati, valamint elektronikai cikkek iránt. A kivitel decemberben 2,8 százalékot esett éves összehasonlításban a novemberi 2,2 százalék után. Az elmúlt tíz évben nem volt rá példa, hogy két egymást követő hónapban zsugorodjon az export, 2007 decemberében még 21,7 százalékos volt a növekedés. A múlt év egészében így is 17,2 százalékkal emelkedett az ország kivitele, de 2007-ben még 25,7 százalékos volt a növekedés. Az export csökkenése következtében az import éves összehasonlításban 21,3 százalékkal esett vissza, mivel a félgőzzel működő feldolgozóiparnak kevesebb nyersanyagra van szüksége. A külkereskedelmi mérlegtöbblet ennek folytán tavaly 13 százalékkal, 295,46 milliárd dollárra emelkedett. Az export elapadása súlyosan érinti a kínai gazdaságot, a GDP bővülése elemzők szerint idén 5 százalékra lassulhat, ami a fele sincs a 2007-ben regisztrált 11,9 százaléknak és a 2008. harmadik negyedévi 9 százaléktól is jócskán elmarad. A vállalatok a megrendelések zuhanása nyomán tömegesen bocsátják el alkalmazottaikat, a városi térségekben már 9 százalékos a munkanélküliség és egyre nő a társadalmi elégedetlenség a lakosság körében. A pekingi vezetés 8 százalékos növekedést tűzött célul ez évre, Csou Hsziao-csuan, a jegybank elnöke azonban tegnap úgy nyilatkozott, hogy kétségesnek tartja a célkitűzés megvalósítását. A világgazdaságot idén fenyegető egyik legnagyobb veszélynek minősítette a kínai gazdaság esetleges jelentős lefékeződését a Világgazdasági Fórum (WEF), márpedig idén legfeljebb 6 százalékos GDP-bővülésre számít a szervezet, ami még így is kedvezőbb egyes szakértői véleményeknél.

Spanyolországot is leminősítheti az S&P

Európa gazdasági problémáinak súlyosságát jelzi, hogy a Standard & Poor's (S&P) néhány napon belül az eurózóna három országát is figyelmeztette, romolhat a hitelbesorolása. Írország és Görögország után most Spanyolország került sorra, és a Financial Times szerint a következő napokban vagy hetekben újabb országok következhetnek. Az európai kormányok ugyanis növelik kiadásaikat a recesszióba süllyedt vagy annak küszöbén álló gazdaságok élénkítése érdekében, ami növeli eladósodásukat. A spanyol gazdaság, amely korábban az egyik leggyorsabb ütemű növekedést produkálta a térségben, már a múlt év első felében recesszióba süllyedt, ami a második félévben csak tovább mélyült: az ingatlanpiac összeomlott és a munkanélküliség ma már a legmagasabb Európában. A múlt hét végén közzétett adatok szerint novemberben 15,1 százalékkal zuhant az ipari termelés éves összehasonlításban. Az S&P úgy látja, hogy a spanyol gazdaság "komoly kihívások" elé néz, és a figyelmeztetés azt jelenti, hogy az ország elveszítheti a legmagasabb osztályzatnak számító AAA besorolást. A hitelminősítő várhatóan még januárban dönt a kérdésről. A hitelbiztosítási csereügyletek árfolyama megugrott a figyelmeztetés nyomán, miután a befektetők egyre kockázatosabbnak tartják a spanyol adósságokat. A hitelminősítő lépése megdrágíthatja a hiteleket, ami a legrosszabbkor jön, miután a madridi kormány jelentős kötvénykibocsátásra készül a növekvő kiadások finanszírozására. A korábban bejelentett 90 milliárd eurós gazdaságélénkítő csomagon felül a bankok idén 100 milliárd eurós garanciát kaptak a hitelhez jutás megkönnyítésére. Hasonló veszély más európai országokat is fenyeget. A sorban valószínűleg Olaszország következik, ahol már a GDP 104 százalékára rúg az államadósság aránya, de Portugáliát is sebezhetővé teszi a 12 százalékos GDP-arányos folyó fizetési mérleghiány. Korábban már Japán, Svédország, Finnország és Dánia AAA minősítését is lerontotta az S&P.

Újabb német gazdaságélénkítés

A most elfogadott 50 milliárd euró összegű gazdaságélénkítő csomag a legnagyobb az ország második világháború utáni történetében - jelentette ki tegnap Angela Merkel kancellár, miután a német koalíciós kormány tegnap nyilvánosságra hozta a tervet. Ez azt jelenti, hogy a kabinet a tavaly novemberben bejelentett intézkedéseket is figyelembe véve 82 milliárd eurót, azaz a GDP 1,6 százalékának megfelelő összeget kíván idén és jövőre a recesszió további mélyülésének megakadályozására fordítani. Az intézkedések az infrastrukturális beruházások támogatását, az adók csökkentését és a vállalati hitelfelvételek garantálását irányozzák elő. A novemberben elhatározott 31 milliárd eurós csomagot bírálatok érték más országok, köztük Franciaország részéről, amelyek különösen azt kifogásolták, hogy csak az összeg egyharmadát teszik ki a tervezett kormányzati kiadások. Merkel kezdetben elutasította a program kibővítését, de végül beadta a derekát - amiben nyilván szerepet játszott, hogy idén parlamenti választások lesznek Németországban -, és közölte, hogy megkezdték egy újabb csomag kidolgozását. A most elfogadott program értelmében elsősorban a közút- és vasútfejlesztési beruházásokat, valamint az oktatási rendszer fejlesztését támogatja a kormány. Az adók és járulékok csökkentésére összesen 18 milliárd eurót fordítanak: július elsejétől egyebek között mérséklik a béreket terhelő járulékokat, csökkentik az egészségügyi hozzájárulást és 15-ről 14 százalékra módosítják a személyi jövedelemadó kulcsát a legalsó jövedelmi kategóriában. Ezzel évi 9 milliárd euróval enyhítik az alacsony és közepes jövedelmű csoportok adóterheit. Emellett a szülők minden gyermek után egyszeri 100 eurós támogatásban részesülnek és 2500 euróval támogatják az új személyautó vételét, ha a vásárló roncstelepre küldi kilenc évnél idősebb autóját.

USA: nagy veszteség a nyugdíjalapoknál

A részvényárfolyamok összeomlása miatt a tavalyelőtti 60 milliárd dolláros többlet után tavaly együttesen 409 milliárd dollár deficitet halmoztak fel a vállalati nyugdíjalapok az USA-ban a Mercer tanácsadó cég becslése szerint. Az eszközállomány 1210 milliárd, míg a kötelezettségek 1620 milliárd dollárt tettek ki. A lyukak betömésére és a nyugdíjba menőkkel szembeni kötelezettségeik teljesítésére dollármilliárdokat kénytelenek injekciózni alapjaikba az érintett társaságok, ami jelentősen rontja pénzügyi eredményüket. A nyugdíjalapok gyenge teljesítménye várhatóan arra fogja ösztönözni a cégeket, hogy kevésbé kockázatos, így kisebb hozammal járó eszközökbe fektessenek, azaz részvények helyett inkább magas besorolású, hosszú lejáratú vállalati kötvényeket vásároljanak. Emellett sok cég befagyasztja nyugdíjalapjait. Ez azzal jár, hogy a munkavállalók ugyan nem vesztik el a nyugdíjbefizetéseken elért eddigi nyereségeiket, de azok nem is nőnek tovább. A Mercer szerint a vállalatok nyugdíjkiadásai a tavalyi 10 milliárdról idén várhatóan 70 milliárd dollárra fognak felszökni. A nyugdíjalapok feltöltöttsége tavaly csak 75 százalékos volt a 2007-es 104 százalékkal szemben. A nyugdíjkiadások emelkedése és az alacsonyabb feltöltöttségi szint több szempontból is hátrányos következményekkel jár a vállalatokra: egyebek között kevesebb forrás áll rendelkezésükre beruházásokra és romlik a hitelbesorolásuk. Már eddig is több cég választotta a nyugdíjalapok befagyasztásának útját, köztük a Motorola, a német Bertelsmann-csoporthoz tartozó Random House könyvkiadó és a GenCorp. - és számuk csak nőni fog. Ha idén nem következik be fordulat az amerikai tőkepiacon, akkor további nehézségek várnak a nyugdíjalapokra.

Több pénz kell az IMF-nek

Az IMF vezérigazgatója, Dominique Strauss-Kahn ma érkezik Magyarországra, hogy áttekintse, hogyan halad a szándéknyilatkozat feltételeinek teljesítése. Egyes piaci elemzők szerint a látogatás valódi oka az, hogy a Valutaalap vezetője nincs megelégedve a hazai folyamatokkal, azonban ezeket a véleményeket a Pénzügyminisztérium csak londoni pletykáknak tartja. Azt, hogy a prognózisokat mostanában revideálják, azóta ismert, hogy nyilvánossá tették az IMF-fel kapcsolatos dokumentumokat. A program évenkénti felülvizsgálatára ugyanis a novemberi nyilatkozat is kitért: idén legkésőbb február 15-éig, jövőre pedig május 15-éig kell erre sort keríteni. Strauss-Kahn a látogatás során találkozik Gyurcsány Ferenc miniszterelnökkel, Veres János pénzügyminiszterrel és Simor András jegybankelnökkel, továbbá Orbán Viktorral, a Fidesz elnökével is. A Valutaalapnak valószínűleg további forrásokra lesz szüksége, hogy ellensúlyozni tudja a feltörekvő piacokat és a fejlődő országokat sújtó, vártnál nagyobb nehézségeket, amelyek a nemzetközi recesszió mélyüléséből fakadnak - mondta egy interjúban a múlt hét végén Dominique Strauss-Kahn. A szervezet több tagországának is kellhet pénzügyi támogatás, ezért újabb 150 milliárd dollárra lesz szükség. A válság egyébként az európai térségben is mélyebb, mint ezt az EU vezetői korábban gondolták - tette hozzá nem minden kritikai él nélkül -, ezért az IMF-nek mind a novemberi világgazdasági előrejelzését, mind a globális pénzügyi szektor veszteségeinek összegére adott korábbi 1400 milliárd dolláros prognózisát módosítania kell. A szervezet ez évre 2,2 százalékos globális növekedést jósolt, miközben az USA esetében 0,7, az eurózóna esetében 0,5, Japánra vonatkozóan pedig 0,2 százalékos GDP-zsugorodást prognosztizált. Az IMF tavaly novemberben összesen 41,8 milliárd dollár hitelt hagyott jóvá, legnagyobbrészt a kelet-európai országok számára. A szervezet korábbi felhívása nyomán Japán 100 milliárd dollár hozzájárulást ígért, de más fejlett országok egyelőre nem nyilatkoztak.