Gáti Tibor

Szabadesésben az USA gazdasága

Közel 16 éves csúcsra emelkedett a munkanélküliség az Egyesült Államokban, miután decemberben is több mint félmillió ember került utcára a mélyülő recesszió következtében. A pénteken közzétett adatok szerint nem kevesebb, mint 524 millió állás szűnt meg az év utolsó hónapjában. Ez ráadásul nem is számít rekordnak ebben az évben, miután a munkaügyi minisztérium az októberi és a novemberi adatokat felfelé, 423 ezerre, illetve 584 ezerre módosította. Mindennek következtében az állástalanok aránya a novemberi 6,8-ről 7,2 százalékra szökött, meghaladva a 7 százalék körüli várakozásokat. Jelenleg 11,1 millió ember vár munkára és további 6,3 millió csak részmunkát végez. A foglalkoztatottság 61 százalékos volt az év végén. A munkaerő-piaci trend tavaly januárban fordult meg, 2007-ben még 1,1 millió új állás keletkezett. 2008-ban viszont már minden hónapban zsugorodott a foglalkoztatottság, összesen 2,6 millió munkahely szűnt meg, amire a második világháború óta nem volt példa. Az év végére már valóban drámaivá vált a helyzet: a negyedik negyedévben 1,9 millió ember vesztette el a munkahelyét. Elemzők szerint egyre több a jele annak, hogy ördögi körbe kerül a gazdaság: a munkanélküliség emelkedése miatt drámaian csökken a lakossági fogyasztás, ami aztán visszahat a foglalkoztatásra. A 2007 decembere óta recesszióban lévő gazdaság gyakorlatilag szabadesésben van, 2009 első hónapjaiban várhatóan a mostanihoz hasonló tempóban folytatódik a munkahelyek megszűnése, azaz havonta 500-600 ezer állás vész el, és a munkanélküliség elérheti a 8 százalékot - mutatnak rá az elemzők. Fordulat csak az év második felétől várható. Barack Obama, a jövő héten hivatalba lépő új elnök szombaton ismét sürgette a törvényhozást, hogy minél előbb állapodjon meg a részletekről és alkosson törvényt a 775 milliárd dollár körüli gazdaságélénkítő csomagról. A kétéves program a korábban becsültnél több, mintegy 4 millió állást fog teremteni és hatására 2010-ig 3,7 százalékponttal nagyobb lesz a GDP, mint e nélkül lenne - közölte Obama a gazdasági tanácsadói által készített tanulmányra hivatkozva. A terv körül azonban sűrűsödnek a kérdőjelek: a republikánusok elsősorban a rá szánt óriási összeg és ennek költségvetési hatásai miatt bírálják, egyes demokrata honatyák, köztük Kent Conrad, a szenátus költségvetési bizottságának elnöke ugyanakkor megkérdőjelezik a republikánusok megnyerése miatt a csomagba iktatott 300 milliárdnyi adócsökkentés gazdaságélénkítő hatását.

Gigantikus brókercég születhet

Lapértesülések szerint a Morgan Stanley 3 milliárd dollárt fizetne a Citigroupnak azért, hogy többségi részesedést szerezzen a két bank brókercégeinek összevonásával létrehozott vállalkozásban. A John Mack irányítása alatt álló Morgan Stanley ezért az összegért 51 százalékos paketthez jutna a Citigroup lakossági ügyfeleket kiszolgáló brókercégében, a Smith Barneyban és opciót szerezne arra, hogy 3-5 éven belül a fennmaradó 49 százalék is a tulajdonába kerüljön. A megállapodást a Reuters információi szerint akár már ma bejelenthetik. Az elmúlt négy negyedévben 20 milliárd dollár veszteséget felhalmozó Citigroupnak jól jöhet a pénz: a csoport októberben és novemberben összesen 45 milliárd dollárt kapott az Egyesült Államokban elfogadott bankmentő csomagból, így jelenleg az állam az egyik legnagyobb tulajdonosa, és a kormány erőteljesen sürgeti, hogy minél több vagyonelemét adja el tőkehelyzetének javítása érdekében. Az állam a Morgan Stanleyben is jelentős pakettel rendelkezik. A létrejövő vállalat 22 ezer pénzügyi tanácsadót alkalmazna - kétezer fővel többet, mint a Bank of America által felvásárolt Merrill Lynch -, élén James Gorman, a Morgan Stanley társelnöke állna, aki a bank több menedzserét is magával vinné. Az igazgatótanács tagjainak többségét is a Morgan Stanley nevezné ki. Robert Rubin viszont bejelentette, hogy tíz év után lemond a Citi igazgatótanácsi tagságáról. A volt pénzügyminiszter a hírek szerint nem ért egyet a Smith Barney eladásával.

Állami tőkét kap a német Commerzbank

A második legnagyobb német hitelintézet, a Commerzbank 10 milliárd eurós tőkeinjekciót kap a német kormánytól, cserébe az állam 25 százalék plusz egy részvény részesedést szerez a társaságban. Az ügylet révén a bank tőkemegfelelési mutatója 10 százalék körüli szintre emelkedik. A hitelintézet korábban már 8,2 milliárd euró összegű támogatást vett igénybe a kormány 500 milliárd eurós bankmentő csomagjából. Az újabb tőkeinjekció azért vált szükségessé, mert befejezéshez közeledik a Dresdner Bank megvásárlása az Allianz-csoporttól, ami a tőkemegfelelési mutató romlásával járna. A Commerzbank eredetileg 9,8 milliárd eurót fizetett volna készpénzben és részvénycserés ügyletben a Dresdnerért, a német bank azonban augusztus vége óta részvényeinek gyengülése nyomán elvesztette piaci értékének több mint felét. Emiatt novemberben közölte, hogy fel kívánja gyorsítani az ügyletet és a vételár 5,1 milliárdra csökkent. A német bank az ügylet keretében további 1,45 milliárd euróval megnöveli a Dresdner alaptőkéjét oly módon, hogy megvásárolja tőle kockázatos eszközeinek egy részét.

Trendforduló a német munkaerőpiacon

Közel három év után először emelkedett a munkanélküliség a gazdasági recesszió sújtotta Németországban. Az állástalanok száma a munkaügyi hivatal tegnap közzétett adatai szerint 18 ezerrel nőtt decemberben a szezonális tényezőket figyelembe véve, noha az elemzők csak 10 ezer új munkanélkülire számítottak. A munkanélküliek aránya mindazonáltal változatlan, 7,6 százalékos maradt. Volker Treier, a DIHK munkaadói szervezet vezető közgazdásza szerint nem kétséges, hogy fordulat következett be a munkaerőpiacon, a kérdés csak az, hogy milyen messzire leng ki az inga a másik irányba. A kieli IfW gazdaságkutató szerint az idén 400 ezerrel emelkedik az állástalanok száma, miután 2,7 százalékkal zsugorodik a német gazdaság, a DIW azonban csak 200 ezres növekedésre számít. A recesszió mélyülésére utaló legfrissebb adatok mellett a termelői árak alakulása is tovább erősíti a várakozásokat, hogy az Európai Központi Bank a jövő héten kamatot csökkent. Az Eurostat tegnap közzétett adatai szerint novemberben 1,9 százalékkal estek a termelői árak az előző hónaphoz képest, ami közel a kétszerese az 1 százalék körüli elemzői várakozásoknak. Az év/éves termelői infláció az októberi 6,3-ről 3,3 százalékra esett.

Vegyesvállalatot létesít Kínában a Daimler

A Daimler AG és a Beiqi Foton kínai teherautógyár megállapodott, hogy teherautó-gyártó vegyesvállalatot hoznak létre 6,35 milliárd jüan (929 millió dollár) befektetéssel. A cég Beijing Foton Daimler Automotive Co. néven ez év augusztusáig alakul meg, 2011-ben kezd dízelmotorokat és 2012-ben teherautókat gyártani. A vállalat évente 100 ezer középkategóriás és nehéz tehergépjárművet fog előállítani - közölte a Foton. A Daimler a járműipart sújtó válság ellenére jelenlegi árfolyamon 2,8 milliárd jüant, azaz mintegy 300 millió eurót kíván a közös vállalatba invesztálni, így a két cég egyenlő arányban részesedik majd a közös vállalatban. A jegyzett tőke 5,6 milliárd jüan lesz. A cég nemcsak a kínai, hanem a nemzetközi piacra is termel majd. A több éve tartó előkészítő munkák ellenére a vállalat létesítéséhez szükséges hatósági engedélyek még váratnak magukra. A két cég az elmúlt év augusztusában írt alá szándéknyilatkozatot közös vállalat létrehozásáról.

Japán belerokkan az exportpiacok összeomlásába

A japán gazdaság 12,1 százalékkal zsugorodott annualizált szinten a naptári negyedik negyedévben a harmadik negyedévi 4,1 százalékos visszaesés után - tette közzé becslését a Barclays Capital. Ilyen mértékű zuhanásra 1974 óta nem volt példa a szigetországban. Akkor az olajárrobbanás hatására 13,1 százalékot esett GDP-je az első három hónapban. A Barclays az elmúlt napokban megjelent kedvezőtlen adatok hatására módosította korábbi előrejelzését - közölte Morita Kiohej, a bank vezető közgazdásza. Míg azonban a GDP visszaesése 1974-ben egyetlen negyedévre korlátozódott, most várhatóan öt negyedévig fog tartani, vagyis a jövő év első hat hónapjában is folytatódni fog, és már az előző két negyedévben is csökkent. Ez azt jelenti, hogy Japán az USA-hoz hasonlóan már most is recesszióban van, és ez csak tovább mélyül. Az ipari termelés novemberben 8,1 százalékkal csökkent, amihez fogható visszaesést nem regisztráltak a mutató 55 évvel ezelőtti bevezetése óta. A vállalatok a legfrissebb felmérések szerint decemberben is csaknem nyolc százalékkal visszafogták termelésüket és januárban további 2,1 százalékos szűkítést terveznek. Az eddig sikeres autógyárak, mint a Toyota és a Honda egymást után jelentik be a termelés visszafogását, miután a fogyasztók mindenütt a világon elkezdték a fogukhoz verni a garast. A Panasonic és más elektronikai cégek kénytelenek bezárni gyáraikat és szélnek ereszteni az alkalmazottak egy részét az exportkereslet visszaesése nyomán. A kivitel novemberben ugyancsak példátlan mértékben, 26,7 százalékot esett éves összehasonlításban. A tokiói tőzsde története legnagyobb visszaesésével zárta az évet: a Nikkei 42 százalékkal csökkent. Az adatok láttán mások is rontották negyedik negyedéves GDP-előrejelzéseiket: a Bank of America például a korábbi 2,7 helyett 6,5 százalékos visszaesést prognosztizál. Jövőre már a defláció is visszatérhet Japánban a recesszió mélyülése és a jen tartós szárnyalása nyomán. A japán jegybank a monetáris enyhítés érdekében decemberben 0,3-ról 0,1 százalékra mérsékelte az irányadó kamatot és elkezdte felvásárolni a rövid lejáratú vállalati kötvényeket. A további fiskális élénkítésnek viszont gátat szab, hogy az államadósság már így is a legnagyobb a világon: meghaladja a GDP 170 százalékát.

Egyelőre nem zárja el a gázcsapot a Gazprom

A kijevi kormány a hírek szerint tegnap rábólintott a Gazprom korábbi ajánlatára, amelynek értelmében az orosz gáz továbbításáért ezután befolyó tranzitdíjból törleszti gázadósságát. Kérdéses azonban, szükség lesz-e erre a részletfizetési kedvezményre, miután a kormány utasított két állami bankot, hogy utalja át az adósság törlesztéséhez szükséges 2 milliárd dollárt a Gazpromnak. Az eddigi tárgyalások során a Gazprom már felajánlotta a részletfizetéses megoldást, de a Naftogaz közölte, hogy nem tartja járható útnak. Ha valóban megszületett a megállapodás, akkor elhárult a veszély, hogy a Gazprom január elsején elzárja a gázcsapot Ukrajna számára, ami azzal fenyegetett, hogy - amint ez 2006 januárjában történt - az európai országoknak is a szállítások akadozásával kell számolniuk. Az orosz gázvállalat ugyanis korábban közölte, hogy ha Kijev nem rendezi adósságát, akkor a jövő évre vonatkozó szerződést sem kötik meg, így leállítja a szállításokat. A többségi állami tulajdonban lévő Gazprom egyébként a jelentős egyéb bevételek ellenére a 2 milliárd dollárt jelentősen meghaladó finanszírozási problémákkal küszködik, és a moszkvai kormánytól számít hitelre ahhoz, hogy a felszínen tudjon maradni. A cég a tegnap közzétett adatok szerint az idei második negyedévben háromszorosára, 300 milliárd rubelre (10,2 milliárd dollár) növelte nettó nyereségét. Az első hat hónapban 609 milliárd rubel a nettó profit. Az árbevétel a második negyedévben 58 százalékkal, 840 milliárd rubelre emelkedett. Jövőre azonban várhatóan jelentősen csökken az árbevétel, miután a földgáz ára, az olajárat követve, esni fog. A jövő évi átlagár 260-300 dollár lesz ezer köbméterenként, szemben az idei második félévi több mint 500 dolláros átlagárral. A Gazprom mindazonáltal az egyik legjobban eladósodott orosz vállalat, jelentős törlesztési kötelezettségei vannak. A cég nettó adóssága idén június végén 836,95 milliárd rubelre rúgott.

Történelmi mélyponton a fogyasztói bizalom az USA-ban

A Conference Board felmérése szerint decemberben meglepetésre rekordmélységbe esett a fogyasztói bizalom az Egyesült Államokban. A bizalomindex a novemberi 44,7-ről 38 pontra zuhant, noha a Bloomberg elemzői konszenzusa 45,5, a Reutersé 45 pontra számított. Az index 1967-ben kezdett számítása óta soha nem volt még ilyen alacsony a mért érték, amit az elemzők annak tulajdonítanak, hogy a negyedik negyedévben zuhanásszerűen romlottak a gazdasági feltételek, a jövő év első fele sem ígér semmi jót, és a második félévben is csak mérsékelt fellendülés várható. A munkanélküliség emelkedése, a végrehajtás alá vont lakások számának növekedése és a háztartások anyagi helyzetének romlása miatt várhatóan továbbra is alacsonyak maradnak a GDP 70 százalékát adó fogyasztói kiadások Az elkövetkező hat hónapra vonatkozó kilátásokat jelző részindex ennek megfelelően 46,2-ről 43,8 pontra esett. A megkérdezettek között 37,1-ről 42,0 százalékra emelkedett azoknak az aránya, akik szerint nehéz állást találni. Mindezt a fogyasztási adatok is megerősítik: a kiskereskedelmi forgalom 1,8 százalékkal csökkent éves összehasonlításban a december 27-ig tartó hét napban - derül ki a tegnap közzétett adatokból. Ez a legnagyobb év/éves visszaesés 2003 februárja óta. Elemzők szerint a decemberi forgalmi adatok semmivel sem lesznek jobbak a pesszimista várakozásoknál. Egyesek 1 százalékos visszaesést prognosztizálnak. Az ugyancsak tegnap közzétett adatok szerint októberben felgyorsult a lakásárak esése. Az S&P/Case-Shiller lakásárindexe szerint az ország 20 nagyvárosi körzetében 18 százalékkal csökkentek a lakásárak éves összehasonlításban. A 20 körzet közül egy sem volt, amely szembe ment volna a trenddel.

Recesszióba süllyed a világgazdaság

A Nemzetközi Valutaalap az október elején megjelent World Global Outlook című féléves jelentésében borúlátó előrejelzést tett közzé a világgazdaság jövő évi alakulásáról, de a kedvezőtlen folyamatok hatására egy hónappal később ezt is tovább rontotta. Míg októberben még úgy látta, hogy a világ vezető gazdaságai közül az USA-ban, Németországban és Franciaországban lényegében stagnálni fog a GDP, és csak Nagy-Britanniában és Olaszországban várható visszaesés, novemberben már arra a véleményre jutott, hogy minden érintett országban recesszió várható, amire a második világháború óta nem volt példa - a többi térségben pedig lassul a növekedés. Az új prognózis szerint a világgazdasági növekedés üteme a tavalyi 5-ről idén 3,7 százalékra, jövőre pedig 2,2 százalékra lassul, szemben a korábbi 3 százalékos becsléssel. Az IMF mind a 3, mind a 2,2 százalékos globális növekedést egyenlőnek tartja a recesszióval. A fejlett gazdaságok összesített GDP-je jövőre 0,3 százalékkal zsugorodik a 0,5 százalékos növekedés helyett. Ez lesz az első olyan esztendő a II. világháború óta, amikor csökken a fejlett országok együttes GDP-je. Az USA-ban 0,7, az eurózónában 0,5 százalékkal zsugorodik a gazdaság. Németországban 0,8, Japánban 0,2, Nagy-Britanniában 1,3 százalékos visszaesés várható. A fellendülés 2009 vége felé indulhat el. A fejlődő és feltörekvő országok gazdasági növekedésére vonatkozó prognózist átlagosan 1 százalékponttal vette vissza az IMF, de így is 5,1 százalékos GDP-bővülést prognosztizál. Ezen a kategórián belül Közép- és Kelet-Európa a lassabban növekvők közé tartozik: csak 2,5 százalék várható az idei 4,2 százalék után. A fékeződés leginkább a nyersanyagexportőr országokat érinti és azokat a gazdaságokat, amelyek akut külső finanszírozási és likviditási problémákkal küzdenek. Kelet-Ázsia gazdaságai - Kínát is beleértve - általánosságban kisebb lassulásra számíthatnak, mivel pénzügyi helyzetük jobb, ráadásul a csökkenő alapanyagárak is kedvezően hatnak rájuk. Kína esetében az IMF 9,3-ról 8,5 százalékra módosította növekedési előrejelzését. A Valutaalap csökkentette 2009-es olajárprognózisát is, az októberben előre jelzett 100 dollár után már csak 68 dolláros átlagot vár hordónként. Az IMF ugyancsak októberben tette közzé Global Financial Stability Report című jelentését, amely szerint 1400 milliárd dollár lesz a jelzálogpiaci válság okozta összes veszteség.