Gáti Tibor

Ismét milliárdos veszteségek a nagybankoknál

A legnagyobb francia bank, a BNP Paribas bejelentette, hogy a tavalyi negyedik negyedévben becslése szerint 1,4 milliárd euró nettó veszteséget szenvedett el a befektetési banki ágazatban eszközölt értékcsökkenési leírások miatt.

Ismét milliárdos leírások és veszteségek a nagybankoknál

A legnagyobb francia bank, a BNP Paribas tegnap bejelentette, hogy a tavalyi negyedik negyedévben becslése szerint 1,4 milliárd euró nettó veszteséget szenvedett el a befektetési banki ágazatban eszközölt értékcsökkenési leírások miatt. Ez az első veszteséges negyedév a bank 1999-es megalakulása óta, a múlt év egészében hárommilliárd euró körül alakul a nyereség. A pénzintézet 2,55 milliárd eurós tőkeinjekcióra számít a francia kormány bankmentő csomagjának második részletéből. A legnagyobb holland pénzügyi szolgáltató csoport, a Magyarországon is tevékenykedő ING Groep hétezer fős létszámleépítés jelentett be és megvált Michel Tilman eddigi vezérigazgatótól, egyúttal közölte, hogy a tavalyi negyedik negyedévben becslése szerint 3,3 milliárd euró nettó veszteséget szenvedett el, miután már a harmadik negyedévet is negatív eredménnyel zárta. A bank idén egymilliárd eurós kiadáscsökkentést tervez, ennek része az összlétszám 5,4 százalékát érintő leépítés. A brit Barclays bank tegnap nyílt levelet intézett a válság miatt aggódó befektetőkhöz, amely szerint tavalyi eredménye lényegesen meghaladja a piac által várt 5,3 milliárd fontot, annak ellenére, hogy nyolcmilliárd fontot (11 milliárd dollárt) kénytelen leírni követelésállományából. Ennek oka, hogy a befektetési banki ágazat és a Lehman Brothers tavaly felvásárolt észak-amerikai érdekeltségei rekordárbevételt produkáltak, ami fedezi a veszteségeit. A levél nyomán jelentősen erősödtek Londonban a Barclays részvényei, amelyek - más pénzintézeti papírokhoz hasonlóan - az elmúlt hónapokban sokat veszítettek értékükből a pénzügyi szektorral kapcsolatos befektetői aggodalmak miatt. Franciaország második és harmadik legnagyobb bankja, a Société Générale (SocGen) és a Crédit Agricole (CA) előzetes megállapodást kötött vagyonkezelő üzletágaik összevonásáról. A létrejövő bank - amely 70 százalékban a CA, 30 százalékban a SocGen tulajdonába kerül - a kezelt vagyon tekintetében Európában a negyedik, a világon a kilencedik legnagyobb lesz. Tavaly szeptember végi évi adatok szerint 638 milliárd eurónyi vagyont kezel majd, árbevétele 1,8 milliárd euró, üzemi nyeresége 900 millió euró volt tavaly. A világ 37 országában 50 millió ügyféllel rendelkezik, ebből 35 millióval Franciaországban. A fúzió a pénzügyi válság által erősen sújtott vagyonkezelési szektorban zajló konszolidációs folyamat újabb példája. A két bank korábban jelentős tőkeinjekciót kapott a francia kormánytól. A hír nyomán mindkét bank részvényei erősödtek a párizsi tőzsdén.

McDonald's hamburgere ellenáll

A tavalyi negyedik negyedévben 23 százalékkal, 985,3 millió dollárra csökkent a világ legnagyobb étteremlánca, a McDonald's nettó nyeresége, miután az erős dollár elvitte az USA-n kívüli piacokon bekövetkezett növekedésből keletkező hasznot. Az árbevétel 3,3 százalékkal, 5,57 milliárd dollárra csökkent. Az Egyesült Államokban öt százalékkal, Európában 7,6, az ázsiai-csendes-óceáni térségben, a Közel-Keleten és Afrikában együttesen 10 százalékkal nőtt a forgalom. A múlt év egészében ugyanakkor nem kevesebb mint 80 százalékkal, 4,3 milliárd dollárra nőtt a nettó nyereség. A globális árbevétel összehasonlítható bázison 6,9 százalékkal emelkedett, és mindegyik térségben növekedést regisztráltak. A társaság 118 országban több mint 31 ezer éttermet üzemeltet, az árbevétel kétharmada az USA-n kívülről származik. Az alacsony költséggel dolgozó éttermek, mint a McDonald's "válságállóbbak", mint versenytársaik, mivel a fogyasztók inkább az olcsóbb helyeket keresik. Jim Skinner, a cég vezérigazgatója idén 2,1 milliárd dollárt kíván bővítésre fordítani és mintegy ezer új étterem megnyitását tervezi.

A józanság és az önkritika dominálhat Davosban

A politikusok és a jegybankárok fogják uralni Davost a Világgazdasági Fórum (WEF) holnap kezdődő éves ülésén, amelyen a nemzetközi válság kezelése, a globális biztonság és a klímaváltozás lesz a fő téma, a nagyvállalati és banki felső vezetők többsége ezúttal inkább elkerüli az alpesi üdülőhelyet. Több mint 40 állam-, illetve kormányfő lesz jelen, közel kétszer annyi, mint tavaly, emellett 36 pénzügyminiszter és jegybankelnök fogadta el a meghívást, a G8-országok jegybankelnökei közül csak a Fed elnöke marad távol. Bár mintegy 1400 vállalati vezető is a vendégek között lesz, és összesen több mint 2500 fő regisztráltatta magát, amire eddig nem volt példa, a pénzintézetek és vállalatok legfelső vezetői közül sokan távol maradnak. Vagy mert cégük megmentésével vannak elfoglalva, vagy mert arra gondolnak, hogy a mai nehéz időkben, a növekvő szociális problémák közepette jobb ha nem mutatkoznak a fényes külsőségek között tartott rendezvényen, bár ezúttal a fény és pompa is kevesebb lesz. A négynapos tanácskozást Vlagyimir Putyin miniszterelnök nyitja meg, de Ven Csia-pao kínai, Angela Merkel német, Aszo Taro japán és Gordon Brown brit kormányfő is jelen lesz. Nem megy el viszont Barack Obama amerikai elnök és kormányzata legfőbb gazdasági posztjainak várományosai. A WEF-nek a tanácskozás előtt közzétett jelentése szerint jelenleg az egyes országok romló államháztartási helyzete, a kínai gazdasági növekedés lelassulása, a klímaváltozásból fakadó élelmiszerhiány és az egészségügyi problémák jelentik a világgazdaságot fenyegető legfőbb veszélyt. Egyre nagyobb az aggodalom amiatt is, hogy az államok a protekcionizmus növelésével próbálnak védekezni a válság ellen. A megbeszélésen, ahogy a Financial Times fogalmazott, ezúttal a józanság és az önkritika hangja lesz a legerősebb.

Válságtanácsot hoz létre a szlovák kormány

Robert Fico szlovák kormányfő gazdasági válságtanácsot állít fel annak érdekében, hogy a leginkább érintett minisztériumok mellett a munkaadókkal, a szakszervezetekkel, a jegybankkal és a bankszövetséggel együtt keressék a választ a krízis okozta kihívásokra.

Szlovákiában is leépít a Volkswagen

A pozsonyi Volkswagen (VW) vezetése tekintélyes végkielégítéssel próbálja ösztönözni alkalmazottait, hogy önként távozzanak a cégtől. A cégvezetés nem közölte, mennyivel csökkenti a jelenleg 7580 fős létszámot a kereslet visszaesése miatt. Zoroslav Smolinsky, a vállalati szakszervezet elnöke úgy nyilatkozott a pozsonyi Pravdának, hogy becslése szerint mintegy háromszázan fogadják el a szlovák viszonylatban nagyvonalú ajánlatot. Az önként távozó alkalmazottak akár 10 ezer eurót is kaphatnak, az összeg nagysága az érintett bérének és munkaviszonyban eltöltött idejének a függvénye. Havi 1160 euró munkabér esetén a végkielégítés 6132,50 euró. Az ugyancsak a VW-csoporthoz tartozó cseh Skoda Auto már tavaly decembertől elkezdte szerződéses munkatársai elbocsátását az első hullámban 1600, döntően szlovák és lengyel alkalmazottjának mondott fel. A konszern kedden bejelentette, hogy február 23-27. között öt üzemét leállítja Németországban, ami az összesen 92 ezer németországi munkavállaló kétharmadát érinti. A világ legnagyobb luxusautógyára, a német BMW ugyancsak kedden hozta nyilvánosságra, hogy mintegy 26 ezer alkalmazottja februárban és márciusban rövidített munkaidőben dolgozik.

Meredek lejtőn a kínai gazdaság

A tavalyi negyedik negyedévben hétéves mélypontra, 6,8 százalékra lassult a GDP bővülésének üteme Kínában a harmadik negyedévi 9 százalékról, miután a nemzetközi válság miatt visszaesett az export és tovább gyengült a lakáspiac. A múlt év egészében az egy évvel korábbi 13-ról 9 százalékra esett a növekedési ütem az ugyancsak tegnap közzétett adatok szerint. A gazdaság gyors lefékeződésére válaszul a pekingi kormány várhatóan növeli a költségvetési kiadásokat, a jegybank pedig tovább mérsékli a jelenleg 5,31 százalékon álló kamatot, amely az év közepéig 4,5 százalékra csökkenhet. Idén a globális válság mélyülésével várhatóan tovább lassul a kínai gazdaság, ami a munkanélküliség és ezzel együtt a szociális feszültségek növekedésével járhat. Az elemzők többsége szerint idén már legfeljebb 5-6 százalékkal nő a gazdaság, amire 1990 óta nem volt példa. Mindez nyilvánvalóan visszahat a világgazdaság egészének alakulására és elsősorban a Kína által támasztott exportkereslettől erősen függő ázsiai országokra. Dél-Koreában a negyedik negyedévben a vártnál nagyobb mértékben, 5,6 százalékkal zuhant a GDP az előző három hónaphoz képest a koreai jegybank ugyancsak tegnap közzétett adatai szerint.

Újabb tőkeinjekció az óriásbankoknak

A washingtoni kormányzat 20 milliárd dolláros tőkeinjekciót ad az USA legnagyobb bankjának, a Bank of Americának (BoA), amiért cserében elsőbbségi részvényeket kap, emellett a felügyelete alá tartozó betétbiztosítási társasággal (FDIC) kötött megállapodás értelmében 118 milliárd dollárnyi garanciát vállal a bank eszközállományára. Ez utóbbira azért van szükség - áll a három intézmény múlt pénteken kiadott közös közleményében -, mert a Merrill Lynch felvásárlásával a BoA könyvelésébe átkerült eszközök egy része rendkívül nagy veszteségeket rejthet magában. A 20 milliárd dollár még a 700 milliárdos bankmentő csomag első feléből származik, bár a szenátus csütörtökön megszavazta a program második felének beindítását. A BoA decemberben a várható veszteségek miatt már elállt volna a Merrill megvételétől és csak a kormányzat noszogatására vállalta a kockázatos akvizíciót. A bank ugyanakkor bejelentette, hogy a negyedik negyedévben 1,79 milliárd dollár veszteséget szenvedett el, amiben nincs benne az év elején megvásárolt Merrill 5,3 milliárdos vesztesége. 1991 óta ez volt az első eset, hogy a bank negatív eredményt produkált, a megelőző év utolsó három hónapjában még 268 millió dollár nettó nyereséget értek el. A múlt év egészében a bank 4,01 milliárd dollár profitot könyvelt el az egy évvel korábbi 14,98 milliárd után. Kenneth D. Lewis vezérigazgató az eredmények közzététele után figyelmeztette a befektetőket, hogy az elkövetkező negyedévekben is veszteségekre lehet számítani, a mostaninál akár nagyobbakra is. A bank részvényei 75 százalékot zuhantak a Merrill felvásárlásának bejelentése, és 40 százalékot 2009 eleje óta. A BoA eredménye még mindig jobb, mint a Citigroupé, amely - ugyancsak pénteken - a vártnál nagyobb, 8,29 milliárd dollár negyedéves veszteséget jelentett. Az árbevétel 13 százalékkal, 5,6 milliárd dollárra esett. A múlt év egészében 18,72 milliárd dollár volt a nettó veszteség. A kormány most bejelentette, hogy 306 milliárd dollár értékben garanciát vállal a harmadik legnagyobb bank rossz hiteleire és kötvényeire. A bank tavaly már 45 milliárd dollár tőkét kapott a kormányzattól. A Citi egyúttal bejelentette, hogy két cégbe szervezi át tevékenységét. Az univerzális bank szerepét játszó Citicorpba a kereskedelmi és lakossági üzletágak, a Citi Holdingsba pedig a rosszul teljesítő divíziók: az értékpapír-kereskedelem, a vagyonkezelés, a fogyasztói hitelezés és a kétes eszközállomány kerül.

Brit atomerőműveket épít az E.On és az RWE

A két legnagyobb német közműcsoport, az E.On AG és az RWE AG közös vállalatot hozott létre nagy-britanniai nukleáris erőművek építésére, hogy csökkentsék az erőművek károsanyag-kibocsátását és pótolják a Németországban bezárandó reaktorok kieső kapacitását. A cég négy vagy több reaktor létrehozását tervezi, az első 2018 és 2020 között lesz kész - nyilatkozta tegnap Paul Golby, az E.On U.K. vezérigazgatója. A blokkok felépítése 20 milliárd fontba (29,2 milliárd dollár) fog kerülni, összkapacitásuk legalább 6 gigawatt lesz - mondta. A nukleáris erőművek egyebek között azért termelnek olcsóbban áramot, mint a szénerőművek, mert nem kell kibocsátási engedélyt vásárolniuk. Németországban a tervek szerint 2023-ig minden atomerőművet bezárnak, ami hátrányosan érinti a két német közműcéget, miközben a brit kormány klímavédelmi okokból bővíteni kívánja nukleáris kapacitását. A francia EdF - amely a világ legnagyobb atomerőmű-üzemeltető közműcége - januárban fejezte be a British Energy Group 12,5 milliárd font összegű akvizícióját, amivel nyolc nukleáris erőmű és négy megépíthető új reaktor fölött szerzett ellenőrzést.